John Mayer feldolgozta Sob Rock albumának Last Train Home című dalát, amit szerintünk érdemes mindenkinek meghallgatnia.
Akik meghallgatták John Mayer közelmúltban megjelent Sob Rock című albumát, vagy megnézték a klipeket, melyek az album dalaihoz kapcsolódóan megjelenetek, feltehetően kicsit meglepődtek Mayer visszafogott szólójátékán. Való igaz, hogy a dalok a 80-as éveket idézik, és hogy összeségében milyen is ez a lemez, arról hosszasan lehetne értekezni, én már egészen megbarátkoztam vele, sőt a legtöbb dal már megfogott, de amikor egy számban végre helyet kap egy gitárszóló és 8 ütem után lekeverik, vagy jön a kórus, akkor mindig hiányérzetem van.
Nos, John Mayer az album felvezető dalához, a szintetizátor intróval induló Last Train Home c. ópuszhoz elkészített egy lassabb, általa ballada változatnak nevezett verziót, ami megmutatja, hogy egy dalhoz hányféleképpen lehet hozzányúlni. A folytonosan ismétlődő harsány szinti téma helyet ebben a verzióban Greg Phillinganes – aki a Toto-ban is helyettesítette egy időben David Paich-et – szellemesen harmonizált szintetizátor „szőnyegére” érkezik Mayer levegős intro szólója, ami finoman megy át a fő témába, és elindítja a dalt.
A ballada hangszerelése szinte minimalista, de ahhoz pont elég, hogy Mayer énekével, és gitár riffjeivel egy teljesen más világba vigyen minket, mint a Last Train Home pop változata. A kórus után következik a lényeg, Mayer csodálatos gitárszólója, ami valamivel több, mint két perces, de nagyon felépített. A két percet, csak azért említem, mert Mayer valahol azt nyilatkozta, hogy őbenne két különálló entitás él, a kezei és fülei, és azon van, hogy a füle diktáljon. Nagyon felbosszantja, ha úgy érzi, egy szólója túl hosszúra sikerült és igyekszik a fülére hallgatni.
Szerintem jó, hogy ez a ballada elkészült és Mayer akár a fülére, akár a kezére hallgatott, ez úgy jó, ahogy van.
https://johnmayer.com/
https://www.facebook.com/johnmayer
https://open.spotify.com/album/2JmfwvRDitJlTUoLCkp61z
