A The Tone King Imperial Preamp Pedal a legendás amerikai vintage hangzásokat szállítja modern lehetőségekkel.
Az 1993-ban, Mark Bartel által alapított Tone King márka mindig is vintage Fender-jellegű, butik csöves erősítőket gyártott. A cég idén óriásit robbantott, amikor piacra dobta az egyik leghíresebb modelljének, az Imperial MK II-es erősítőnek a pedálformátumú előfok változatát. Az utóbbi években egyre nagyobb teret hódítanak a csöves, pedálformátumú gitár előfokok, gondoljunk csak a Friedman „IR” szériájára, vagy akár a Tsakalis AudioWorks The Mothership pedáljára, melyről már mi is írtunk egy korábbi cikkünkben. Vegyük jobban szemügyre, hogy mit is kínál a Tone King verziója ezen a területen!
Szolgáltatások
Az Imperial Tri-Tube Preamp formátumra eléggé hasonló a fent említett konkurens cégek termékeihez: mérete egy nagyobb Strymon pedált idéz, és három lábkapcsolóval rendelkezik. Megjelenését tekintve nagyon szép kivitelű, abszolút hozza a vintage erősítők azon hangulatát, mely a cég erősítőire is jellemző. Mint ahogyan a neve is sejteti, három darab nagyfeszültségen dolgozó 12AX7-es cső található az eszközben. A hasonló előfokok között talán ez a legdrágább verzió, de szolgáltatásaiban is a legtöbbet kínálja. A legtöbb hasonló formátumú előfok nem kínál effekteket, az Imperial Tri-Tube Preamp viszont egy beépített reverbet és egy kiváló tremolót is tartalmaz (ezekről bővebben a „hangminőségnél” írunk).
Az Imperial Tri-Tube Preamp a route-olás, vagyis a bekötési lehetőségek terén egyedülálló adottságokkal büszkélkedhet. Személy szerint a hasonló termékeknél én mindig hiányoltam a sztereó használat lehetőségét, amit csak kivételes esetben, alig néhány hasonló eszköz tudott. A hasonló előfokok többsége monó felhasználásra készült, itt viszont két XLR kimenet biztosítja azt, hogy vonalban kulturáltan tudjuk kiadni a sztereó jelünket. Ennek megfelelően az eszköz egy sztereó effekt-looppal is rendelkezik, melynek segítségével végre teljes fényükben kihasználhatjuk kedvenc sztereó tér- és modulációs effektjeinket (delay, chorus, stb.)
Óriási ötlet, hogy emellett egy másik loop-szerű bekötési lehetőséget is kapunk, melynek segítségével nagyon praktikus és kulturált módon fűzhetjük össze a pedált egy erősítővel, vagy akár egy másik előfokkal. Az Imperial Bypass kapcsolójával a saját előfok rész kikapcsolható, ekkor a jel csak a külső eszközön megy át, már ami a gain stage-eket illeti, ugyanis az Imperialba fűzött effektek és annak a saját effektjei (reverb, tremoló) ekkor is használhatók. A Bypass bekapcsolt állapotában pedig csak az Imperial előfoka dolgozik a külső erősítő végfokával, annak a belső előfokát megkerülve. Ezzel a szolgáltatással az Imperial úgy tudja kiegészíteni egy külső erősítő (vagy preamp) csatorna palettáját, hogy azok egymástól teljesen függetlenül használhatók, nagyon gyorsan kapcsolhatók, vonalkimenetre pedig minden esetben az Imperial biztosítja az elegáns szolgáltatást, továbbá a beloopolt effektek használatát. Ennek az „erősítő összefűző loopnak” a feliratozása nagyon egyértelmű, el sem lehet rontani: To Amp In, From Amp Send, To Amp Return.
Csatornánként három IR-t tárolhatunk az eszközön, melyek között egy-egy kis kapcsolóval válthatunk. A gyártó összesen 15 db kiváló minőségű, az OwnHammer által készített IR-t kínál az Imperial Tri-Tube Preamp-hez, melyek közül az aktuális hármat szoftverrel tudjuk kiválasztani, illetve feltölteni a pedálra. A gyárilag feltöltött verziók is már abszolút jól szólnak, de ha valakinek más preferenciája van, akkor a maradék 13-ból majdnem biztosan megtalálja a neki tetszőt. Ha még ez sem lenne elég, akkor akár saját külső IR is használható, könnyedén feltölthető az eszközre. Az IR rendezésen kívül a szoftveres felület még egy magas és mélyvágási lehetőséget is biztosít, mindezt csatornánként. A hangképzés amúgy teljesen analóg, az IR-t és az effekteket leszámítva semmi sem digitális, tehát a nyers hang nem modellezett, hanem „igazi”.
Az eszköz MIDI-vel is vezérelhető, de csak limitált módon: csak a csatornaváltás, illetve az effektek ki- és bekapcsolása irányítható, a potméterek állása nem menthető, mivel az a felület is analóg, így potméterek terén mindig az a beállítás él, ami éppen látszik.
Hangminőség
Az eszköz két csatornája – Rhythm és Lead – közül az előbbi egy 60-as évekbeli Blackface hangzást produkál. Ez az a tipikus kristálytiszta, Fenderes hang, mely szerényebb közepekkel bír. A Volume potmétert kitekerve egy enyhén szőrös hangzást kaphatunk, mely nagyjából a Fenderes drive-hang alsó határáig megy el. A szokásostól eltérő módon ezen az eszközön a Volume felel meg a klasszikus értelemben vett Gain-nek, az Attenuation pedig a hangerő potméternek. Nyilván azért van így, mert ez egy az egyben az Imperial MKII-es erősítő előfoka, és mivel az erősítőn így van, ezért a hitelesség kedvéért itt is így használják az elnevezéseket. A gyártó leírása szerint az Imperial Tri-Tube Preamp egy „0 watt teljesítményű végfokkal” is rendelkezik, ami a végletekig elviszi a hangképzés hitelességét, az eredeti erősítő dinamikai és hangi tulajdonságainak megtartását. A tapasztalat igazolja is mindezt: mind a hangminőséget, mind a játékérzetet tekintve ilyen hiteles eredménnyel eddig még nem találkoztam. Azt a bizonyos kristálytiszta, butik-Fender hangot olyan gyönyörűen adja vissza, hogy valami egészen elképesztő.
A Lead csatorna alapvetően az 50-es évek Tweed-féle karakterére hajaz, mely érezhetően középfókuszáltabb az előző csatornához képest. A Mid-Bite potmétert az óramutató járásával megegyező irányba tekerve egyre karcosabb, egyre orrosabb hangot kapunk, továbbá szignifikáns módon növeli a torzítás mértékét is. Teljesen kitekerve már megérkezünk a brit erősítők világának környékére. A további hangszínezésért itt egy darab potméter, a Tone felelős. Összességében a torzítás szövete és mértéke a majdnem teljesen tiszta hangtól a szőrösebb bluesra és a vintage hangzású hard rockra alkalmas mértékig terjed. A hi-gaint messziről sem közelíti meg – hiszen egyáltalán nem arra való.
Az effektek minősége egészen elképesztő. Én nem vagyok nagy spring reverb rajongó, de az Imperial Tri-Tube Preamp-ben lévő reverb még nekem is tetszik. Nem uralkodik túlságosan a rugós csattanás, továbbá nagyon szép teret lehet vele betekerni mindössze két potméter segítségével (Reverb, Dwell). Az előbbivel az effekt mértéke, az utóbbival pedig a tér nagysága szabályozható. A tremolóval ugyanez a helyzet: kimagasló minőséget képvisel. Rengeteg tremoló pedált próbáltam az évek során, de ennél jobbat talán még nem találtam. Sztereóban használva bizonyos mértékben panorámázza is a hangot, de messze nem olyan szélesen, mintha hard-pan-ként lenne széttekerve a sztereó tér végleteihez, tehát nincsen az a drasztikus, rángatás érzet, mint egy panner effektnél. Nagyon ízléses módon használja a teret, továbbá érezhető benne egy olyan oszcilláció a melegség és a fény között, mely emlékeztet a harmonic tremolóknál tapasztalt ízekre. Egyszóval ez is nagyon el lett találva.
Összességében megállapítható, hogy mind az effektek, mind a két csatorna által produkált hang abszolút felsőkategória. Vonalban használva ugye egy gitárláda mikrofonozott hangját hivatott produkálni, mint minden hasonló eszköz, de még egy szélessávú hangszórón keresztül is átjön az erősítő-játékérzet. A hang gyors ütése, attack-ja, hiteles dinamikája és az a felharmonikus-dús „információ”, amivel rendelkezik, nagyon meggyőző.
Összefoglalás, ajánlás
Véleményem szerint a Tone King Imperial Tri-Tube Preamp méltán rászolgált a körülötte keletkezett hype-ra, illetve a megjelenése körüli nagy hírverésre. Nagyon jól átgondolt és professzionális módon megalkotott eszköz, mely kiválóan használható élőben és stúdióban egyaránt. Tapasztalataim szerint a Fender-féle hangkarakterek közül jelenleg a legjobb vonalban alkotott gitárhanggal és játékérzettel rendelkezik (azok közül, melyeket valaha próbáltam). A vonalban való használat nem az egyetlen felhasználási mód, hiszen egy megfelelő végfokra kötve, vagy egy másik erősítővel összefűzve zseniálisan bővíti ki annak az eszköztárát. Reverb és tremoló effektjei külön-külön is megérnek egy misét, abszolút a felső kategóriába tartoznak. Ha valaki egy kompromisszummentes vintage-Fender-jellegű hanggal rendelkező előfokot keres, annak nem kell tovább kutatnia, ez itt a végállomás.
Technikai adatok
Lábkapcsolók száma: 3 db
Csövek: 3 db 12AX7
Zengető szabályzó: Reverb, Dwell
Tremoló szabályzó: Depth, Speed
Rhythm channel szabályzói: Attenuation, Bass, Treble, Volume
Lead channel szabályzói: Attenuation, Mid-Bite, Tone, Volume
Kapcsolók: Ground lift, 3 állású IR választókapcsoló (csatornánként)
Sztereó FX loop: Send (6,3 mm-es jack), Return left, Return right (2 db 6,3 mm jack)
Kimenetek: 2 db XLR, fejhallgató kimenet (6,3 mm-es TRS jack)
Loop az erősítővel történő fűzéshez: To Amp In, From Amp Send, To Amp Return (3 db 6,3 mm jack)
Egyéb csatlakozók: MIDI bemenet (5 pin), USB-C
Tápcsatlakozó: 5,5 x 2,1 mm-es hengeres csatlakozó, középső negatív
Energiafogyasztás: 800 mA
Tápegység: 12 V DC hálózati adapterrel (tartozék)
Méretek: 183 x 145 x 70 mm (szélesség x mélység x magasság)
Súly: 0,9 kg
Tájékoztató ár: 284 050 forint (Thomann)
Fotók: Tone King