– BORBÉLY TAMÁS – A DiMarzio Super Distortion – mely minden idők talán legnépszerűbb hangszedője – idén már több mint ötven éve jelen van a piacon.

Annak idején ez a pickup volt az úttörője a „csere” (replacement) hangszedő iparágnak, vagyis ezzel indult el a gyártása azon hangszedőknek, melyeket nem gyárilag egy hangszerbe gyártottak. Ezen jubileum alkalmából kerestük meg a cég alapítóját, megálmodóját, illetve névadóját Larry DiMarzio-t, aki nagy örömünkre készségesen válaszolt minden kérdésünkre, így sok mindenről szó esett, a kezdetektől egészen a napjainkig.

A legendás Super Distortion mai változata a DP100CR

Ön az az ember, aki először készített „csere” (replacement) hangszedőt elektromos gitárokhoz és ezáltal nagy hatást gyakorolt az iparágra. Hogyan kezdődött ez az egész? Mi volt az inspiráció, az első szikra, ami az első saját gyártású hangszedőjéhez vezette?

Valóban én vagyok. A csere hangszedők gyártása volt az én utam, hogy jobbá tegyem a gitárokat, mivel ez volt a legkézenfekvőbb terület a fejlesztésre.

A konkrét, méretre gyártott csere hangszedők készítésének ötlete a hetvenes évek elején merült fel bennem, amikor a Guitar Lab-nél dolgoztam. Gyakori kérés volt, hogy humbuckert építsünk Telecasterek nyaki pozíciójába. Sok session gitáros nem szerette a gyári Tele hangszedők zaját. A bolt sok időt töltött Les Paul gitárok gyári, mini humbucker-jeinek kiszerelésével és normálméretű verziók beépítésével, ugyanis az emberek erőteljesebb hangszedőket szerettek volna.

Szerettem a vintage gitárokat és éreztem, hogy van jobb mód is a hangjuk fejlesztéséhez – ami lehetőséget ad, hogy bármikor, sérülésmentesen visszaállítható legyen az eredeti állapot – mintsem, hogy egy nagy lyukat vágjunk a hangszerbe.

Larry DiMarzio 1974-ben

Úgy terveztem meg az új hangszedőimet, hogy azok tökéletesen illeszkedjenek a létező Les Paul, Strato és Tele testekbe – csak nyilván jobban szóljanak. 1976-ban terveztem meg a Fender Precision és zajtalan Jazz Bass csere pickup-jainkat. Csendesebbek voltak, nagyobb jelet adtak le és mind a klasszikus DiMarzio krémszínben készültek.

A hetvenes évek elejére már jó néhány olyan vintage hangszeren dolgoztam, illetve adtam el, melyek az amerikai gitárgyártás aranykorában készültek (az ötvenes években). Az új gitárok nem voltak már ugyanolyanok. Mindennel baj volt kezdve a poliuretán finish-nél, a sok darabból tákolt testeken és rettenetes bund-megmunkálásokon át a hangszedők megváltoztatásáig. Szörnyűek voltak!

Csalódottak voltunk abban, amit a Gibson és a Fender produkált, minden újragondolást igényelt. Sem a Gibson, sem a Fender nem figyelt arra, hogy a rockzenészek mit szerettek volna. Abban az időben Henry Juszkiewicz megvette a Gibson-t alig ötmillió dollárért. A földbe állították a céget.

Ami nálam először csak a gitárok fejlesztésének indult gyorsan biznisszé alakult. 1975-re én gyártottam az összes hangszedőt a Charvel, a B.C. Rich, Hamer, a Dean, SD Curlee számára és a lista még közel nem teljes.

Általánosságban hogyan osztályozná a hangszedő szerepét az elektromos gitár összetevői között? Más szóval: Mennyire fontos szerepet tölt be a hangszedő egy gitár hangjában, ha a teljes képet nézzük (faanyag, hardware, összerakás stb.)?

A hangszedő cseréjével kapjuk a legszignifikánsabb előrelépést egy gitár hangját tekintve. Ez adott esetben még kompenzálhatja is a hangszer egyéb esetleges gyengébb tulajdonságait. Ilyen számottevő különbség nem érhető el egyetlen más összetevő cseréjével sem (híd, potméterek, elektronika egyéb részei stb).

John 5, Larry Di Marzio és Joe Satriani

A DiMarzio Super Distortion hangszedő megjelenésekor óriási sikert aratott és még napjainkban is nagy sláger, így ötven év után is. Mit gondol, mi ennek a hosszú távú sikernek a titka?

A Super Distortion egy alapjaiban teljesen új tervezésű hangszedő volt, mely a gitár hangját hivatott feljavítani a rockzenészek számára. Úgy hangszíneztem a hangszedőt, hogy híd pozícióban kellemes, bluesos teteje legyen a hangnak, a kimeneti jelszintje pedig több mint kétszerese legyen az eredeti 1959-es Gibson PAF pickup jelének. Ez a kombináció egy édesen éneklő torzítást produkált. A Gibson eredeti tervezői nem akartak torzítást, de én szerettem. A krémszínt választottam burkolatnak, hogy jól felismerhető legyen, hogy ez egy DiMarzio, akár tizenöt méterről is, akár egy sötét, füstös teremben is.

Ha visszatekintünk a Les Paul történetére, akkor láthatjuk, hogy a Gibson 1961-ben abbahagyta a gyártását. Azoknak az embereknek, akik akkor vezették a céget, fogalmuk sem volt, hogy mit csinálnak és végül 1972-ben újra piacra dobták. A Les Paul olyan gitárosok miatt lett sikeres, mint Page, Clapton, Beck, George Harrison és Keith Richards, akik az eredeti, 50-es évekbeli modellekkel játszottak. A gitár sikeréhez semmi köze nem volt a Gibsonnak.

John Petrucci

A DiMarzio rengeteg világklasszis gitárosnak gyártott már saját, signature hangszedőket az évek során (Steve Vai, Joe Satriani, Andy Timmons, Steve Lukather stb.). Biztos vagyok benne, hogy számtalan érdekes történetet tud felidézni a velük való együttműködés kapcsán. Megosztana ezekből egy-egy érdekességet?

Minden ember más és más a művészeink közül, de mindegyikük megengedi a DiMarzio teamnek, hogy finomítgassa a hangszedők egyes tulajdonságait. Például Van Halen nagyon hangosan játszott és a stúdióban rendszeresen a gerjedést figyelte. Igényelte, hogy bizonyos felharmonikusok jelen legyenek a gerjedésnél, nagyon gondosan hallgatta ezeket. Nekünk az volt a dolgunk, hogy mindez megtörténjen.

Steve Vai

Egy másik példa, amikor az Ibanez PIA-n dolgoztunk. Steve Vai néhány prototípus hangszedőt beépített ugyanabba a gitárba, felvételt készített minden egyes szettel, majd visszajátszáskor, ezeket meghallgatva hozta meg a végleges döntést. Az volt a dolgunk, hogy finomhangoljuk a hangszedőket és segítsünk Steve-nek megkapni pontosan azt, amit keres, új gitárjának a testformájához és élő setup-jához. Más művészek, mint például Al Di Meola, Rick Derringer, Phil Collen, vagy Tom Scholz az eredeti verziójában szerették a Super Distortiont.

A művészekkel való kooperációnk sok esetben a gitár elektronikájának finomhangolásáról szól, hogy minden már az alapjaitól jó legyen. Ilyen módon a gitárosnak nem kell hosszasan potmétereket tekergetni a jelút további részében, hogy problémákat korrigáljanak.

Andy Timmons ATZ100

Hogyan kezdődik a kapcsolat egy művésszel a DiMarzio-nál? A zenész teszi meg az első lépést, hogy kapcsolatba lépjen Önnel, vagy a cég kezdeményez bizonyos ajánlatokkal a zenei színtér egyes emberei felé?

Mindkét fenti eset megtörténik. Vannak emberek, akiket azért keresünk fel, mert elismerjük a munkájukat és egyszerűen tetszik, ami csinálnak, ugyanakkor heti szinten rengeteg megkeresést kapunk olyanoktól, akik szeretnének DiMarzio Artist-ok lenni.

Az artist relation csapatunk rendszeresen összeül, és együtt hallgat meg friss zenéket, új előadókat keresve. Például az olasz Matteo Mancuso-ra nemrég egy barát hívta fel a figyelmünket, egyszerűen imádjuk, amit a gitárral csinál. Együtt dolgozunk Christian Martuccival is, aki Corey Taylorral is játszik. Christian hívta fel a figyelmünket, hogy Corey kipróbálta, és ő is a mi Cliplock hevedereinket használja.

A közelmúltban kezdtünk együttműködni a Code Orange zenekarral is. Caroline Polachek-et mostanában találtam meg egy angol divatlapban olvasott cikkben, szeretem a zenéjét, de nincs benne túl sok gitár. Szóval mindenfelé nézelődünk, és ahogyan Quincy Jones mondta: „csak kétféle zene létezik: jó zene és rossz zene.”

Richie Kotzen Fender Telecaster - Chopper T hídi és Twang King nyaki pickuppal

Melyik hangszedőt nevezné mostanában a kedvencének? Ha most csinálna, csináltatna, vagy vásárolna egy gitárt, akkor milyen szettet rakna bele?

Attól függ… Ha Telecastert vennék, akkor Chopper T hídi és Twang King nyaki szedőt tennék bele. Ha Strat lenne, akkor az Area pickupokat választanám, mert szeretem, ha zajtalan a gitár, de mégis úgy szól, mint egy Strato. Ha valamivel modernebb Stratocastert szeretnék, akkor a Cruiser-ekre voksolnék. Ha pedig Les Paul-t vásárolnék… még mindig a Super Distortiont szeretem a híd pozícióban, nyakhoz pedig a 36. évfordulós PAF hangszedőt választanám.

Steve Vai és Larry DiMarzio

Melyek a jövőbeli tervei?

Lehetséges, hogy új évtizedet írunk, de én még mindig ugyanazt csinálom, mint mindig is. Éppen a basszus hangszedőket frissítettem a Relentless modellekkel, és jelenleg egy tekercselő szerszámot tervezek. Az utolsó simításokat végzek három Gretsch stílusú hangszedőn. Egy sor új színem és mintám van a Cliplock hevederekhez, melyeket szintén mostanában terveztem.

A fő terv az, hogy folytassam a gitárok fejlesztését a modern játékosok számára. Szerencsére ez ugyanaz, mint amit mindig is csináltam… Amerikában gyártva ugyanazon emberek által, ugyanott, nem engedve, hogy elmossanak a nagyvállalatok vagy banki csoportok. A DiMarzio egy olyan cég, mely a forradalmi ötletekre, egységességre, művészetre, képzelőerőre és innovációra épült.

Nagyon köszönöm a válaszokat!

A DiMarzio hazai és európai forgalmazója a Sound Service.