– NAGY ANITA – A Depresszió több mint 20 éve létező hatszoros arany és háromszoros platinalemezes rockzenekar, gyakorlatilag változatlan felállásban. Októberre várható 10. stúdióalbumuk megjelenése.
Egy aktuális kérdéssel indítanék, hogy telik a fesztiválszezon?
Eddig nagyon jól, bár még az elején vagyunk, nekünk most kezdődik majd a sűrűje, a július, augusztus hónapoktól. Jó érzés a normális kerékvágásban létezni, menni egyfolytában fellépni.
Melyik fesztivált várjátok a legjobban?
Túlzott udvariaskodás nélkül, az a helyzet, hogy már annyira kiépült a zenekar rajongóbázisa, hogy majdnem mindegy, milyen rendezvényre megyünk. Persze azt szeretjük, ha jók a körülmények, de ugyanolyan jó buli tud lenni egy motoros találkozón, mint egy hagyományos nagy fesztiválon. Vannak hangsúlyosabb rendezvények, de azért, hogy ne sértsek meg senkit, nem emelném ki most egyiket sem. Lesz egy extra koncertünk, ahol a húsz éve megjelent lemezünket fogjuk végigjátszani egyben, az biztosan különleges este lesz.
Ha jól gondolom, az augusztus 6-i Barba Negrás koncertre célzol?
Így van. 2002-ben jelent meg „Az amíg tart” című lemezünk, amivel nagyjából ismertté vált a zenekar és ez tette le nálunk a zenei alapokat, akkor alakult ki, hogy milyen irányban szeretnénk mozgolódni. Erről a lemezről készült az első videóklip is a „Lásd” című dalhoz, ami egy szimpla egyszerű szigetes koncertfelvétel volt. Annyira szerették, hogy volt egy szavazós tévéműsor, amiben hónapokig az élbolyban szerepeltünk. Ez sokat lendített a zenekaron és ekkor alapozódott meg a rajongói bázisunk. Ezen a mostani kiemelt koncerten eljátsszuk az egész régi lemezt, illetve egy best of válogatást a legismertebb dalainkból.
Húszéves a zenekar, nagyon fiatalok voltatok, amikor megalakult. Ismertétek már egymást?
Körülöttem szerveződött a banda, a dobosunkkal, Dáviddal már 37 éve ismerjük egymást, az életkorunkat tekintve most vagyunk negyven körül. Anno gimiben mondta, hogy ő dobolgat, én elkezdtem gitározgatni és egyenes út vezetett ahhoz, hogy akkor legyen egy zenekar. 2000-ben alakult ki, hogy négyen leszünk.
Azóta sok év eltelt, hogyan lehet megőrizni a lelkesedést?
Ez egy hivatástudat, minket érdekel az, amit csinálunk. Mindig is prioritás és életforma volt ez nálunk és ez az egyik dolog, ami mindig is egyben tartotta a zenekart. Az, hogy barátokként vágtunk bele és hogy a zenekar fontosabb, mint az egónk, ez mindenképpen nagyon fontos. Koncerteken látni a közönséget, ahogyan velünk együtt bulizik, mindig ad egy óriási lelkesedést. Nekünk is akkor működik jól egy koncert, ha a közönség jól érzi magát és ez szerencsére már minden egyes fellépésen megvan.
Fotó: Radó Róbert
A zenekaroknak általában van egy íve, van, hogy kísérleteznek más stílusokkal, változnak… A ti esetetekben, hogy látod az elmúlt 20 évet tekintve?
A ránk jellemző stílusjegyek megmaradtak, természetesen mi is kipróbáltunk azért sok mindent. Nekünk is kell, hogy fenntartsuk a saját érdeklődésünket és persze a közönségét is. Nem szoktunk nagyon szélsőségekbe elmenni. Előfordult, hogy szintetizátorral dobtuk fel a zenénket, de azért van egy ránk jellemző, kialakult stílus és egy adott lemezen belül igyekszünk új dolgokat is belevinni. Erre törekszünk is, hogy frissek maradjunk és emiatt számtalan dal végzi a fiókban a pályafutását. Hiába jó a szám, ha csináltunk már hasonlót korábban.
Fotó: Radó Róbert
Most is éppen egy új lemez készül, mit lehet róla tudni?
Az ősz folyamán fog megjelenni. Azt lehet mondani, hogy az elmúlt 3 év termése. Még nem hallottuk a teljes lemezt egyben, egyelőre ott tartunk, hogy feljátszottuk a zenei részeket, majd jön a keverés. Az biztos, hogy bizonyos tekintetben kísérletezősebb lesz ez az anyag, lesznek dolgok, amiket korábban nem csináltunk.
Például?
Gondolok itt hangzásokra, zenei megoldásokra, amik nekünk jelentenek érdekességet, Depresszió kereteken belül. Az elmúlt 3 év miatt kicsit másmilyen volt az alkotói légkör. Nem akartam, hogy a Covidnak kesernyés lenyomata legyen a lemezen, ezért inkább konklúzió, befelé fordulás jellemzi. Van egy-két elég sötét dal, de úgy voltunk vele, nem baj, adjuk ki, volt itt elég feszültség. Persze azért vannak lazább számok is a lemezen. Tervezünk lemezbemutatót és hosszabb turnét is.
Melyik számotokat érzed a legsikeresebbnek eddig?
Voltak meghatározó mérföldkövek. A „Nem akarok elszakadni” kicsit talán mainstream irányba nyitott, a Mi forradalmunk számunkat csomó mindenki akkor is szereti, ha a zenekart viszont nem. A legutóbbi lemezről az Embernek maradni az, ami a leggyorsabban elérte az egy milliós megtekintést a YouTube-on.
A közönségetek mennyire kritikus? A Teszthalál című klip alatti kommentek elég megosztóak.
Az az igazság, hogy ami építő jellegű kritika, arra azt mondjuk, lehet, hogy igaza van. Próbáljuk a legjobban csinálni a dolgunkat, de nem vagyunk tévedhetetlenek. Van olyan, hogy nekünk tetszik valami, mint például ez a Teszthalál című dal és valamiért annyira mégsem kapták fel az emberek a fejüket rá, pedig nekem azóta is tökre tetszik. Közel a harmincadik klipünket forgattuk le, van, amikor szeretnénk elrugaszkodni a megszokottól, ami viszont megoszthatja a közönséget. Az ének és szöveg hozzám tartoznak, a dallamok írásában demokrácia van, így állnak össze a dalok, így sokrétűbb a zenekar. Amiben négyen ki tudunk egyezni, az általában a közönség ízlésével is megegyezik. Régóta Varga Zoli hangmérnök producerrel dolgozunk az érdi stúdiójában, egy jól kialakult munkamódszerünk van, jó dinamikával.
Fotó: Radó Róbert
A borító elkészült már?
Még a grafikusnál van, Derecz Ádámnál. Mi hetente bekopogtatunk hozzá, ő pedig azt válaszolja, hogy még dolgozik rajta. Most nagyobb szabad kezet adtunk és a grafikus fantáziájára bíztuk a dizájnt, úgyhogy nagyon várjuk az eredményt.
Szerinted miért tudtatok két évtizeden át sikeresek lenni?
A következetességünk miatt. Az a motivációnk, hogy mi ezt szeretjük csinálni és fent akarjuk tartani. Rendszerint azért elég jól csináljunk a dolgokat és ezt a közönség értékeli. Tudják, ha lesz egy koncert vagy egy új lemez, az nem egy félvállról odavetett valami lesz, hanem egy tisztességesen megcsinált produktum. Ennek köszönhető, hogy több kiadványunk már előrendelésben arany vagy platinalemez lett és évek óta meg tudtuk tartani a közönségünket. Szeretnénk ezt folytatni a jövőben és reméljük a közönség is támogat ebben.
Köszönjük az interjút!
Az interjú először a Zenész 2022. augusztusi számában volt olvasható.