zenesz_logo.png



Az ANTARES zenekar az év elejei egyórás werkfilmje után egy olyan stúdiókoncert anyagot jelentett meg ma, amely bevallottan európai koncertszervezők számára készült.

A következő négy hétben minden hétre jut majd egy dal az anyagból, erről – rendhagyó módon – most nem a zenekarral, hanem a háttérben dolgozó szakemberekkel, Bikali Sándorral, Kovács „Kojak” Gáborral, és Nóniusz Gáborral beszélgettünk.

bass 750x

 

Bevallásotok szerint ez egy „szakmai videó”. Mit kell ezalatt érteni?

NG: Rengeteg stúdiós élő cuccot láttunk és csináltunk már zenerajongó közönségnek, viszont a mostaninál célzottan a szervezőket és szakmát szerettük volna megfogni. Két fő szempont lebegett a szemünk előtt: Kojak a nyugat-európai szervezőket célozta, hogy őket győzzük meg arról, hogy ennek a magyar zenekarnak helye van az ottani fesztiválokon, és nem a délután hármas sávban, hanem az estiben. Ehhez olyat kellett mutatnunk, aminek bármelyik kiemelt pár másodperces darabja megfogja és magán tartja az érdeklődést. Akár zeneileg, akár ízlésben, akár technikai kivitelezésében azonnal bizonyítanunk kellett, hogy beleillünk az ottani követelményrendszerbe. Az én másik nagy álmom az volt ezzel – amit rögtön az elején (Bikali) Sanyinak, mint rendezőnek és Zsoldos Dávid vágónak jeleztem, - hogy működjön a videó egy LED-falon vagy egy kivetítőn, mondjuk egy MusikMesse vagy NAMM show méretű nemzetközi szakmai eseményen is. Dávid több irányt mutatott, a nagyon sűrűre vágott változattól a paszteles színűig, mire végül megálltunk annál, amelyiket most ti is láthatjátok.

 

DSC 3113 dob 750x

 

KG: A zenekar élőben stúdióminőségben szól; ezt szerettük volna megjeleníteni, a kapcsolatokon kívül ez a másik kulcsa annak, hogy fesztiválmeghívásokat kapjanak külföldön. A hazai közönség a tenyerén hordozza a srácokat a Barba Negrától kezdve az A38-on át az Akváriumig. Nekik mindenképpen szól ez a pár dal. Az ANTARES azonban jelenleg az egyik leginkább exportképes magyar zenekar, akiknek szükségük van a külföldi nyitásra, hogy az ottani közönség is hallgathassa a dalaikat. Ehhez nem elég az online térben létezni, kell egy profi kiajánló, amely megmutatja a külföldi szakemberek számára – akiknek jóval messzebb ér el a kezük a saját piacukon –, hogy itt zeneileg és üzleti szempontok alapján is friss, szerethető, fogyasztható muzsikálás történik. Így szeretnénk eljutni a külföldi, potenciális rajongókhoz, zenefogyasztókhoz.

Technikai szempontból Nóniusz és Bikali Sanyi látták át és rántották össze azt, amiről most beszélgetünk, és amit stratégiailag szerettünk volna elérni. Rengeteg szakmai törődés előzte meg a felvételt: Bikali Sanyival még a Special Providence koncert előtt tíz perccel is rajzolgattunk az A38 éttermében, hogy minden klappoljon. Majd az utómunkába legalább ugyanannyi energiát ölt bele a stáb, hogy a legjobbat hozzuk ki a nyersanyagból. Innen is nagyon köszönöm mindenkinek az extra órákat, szerintem mindenki büszke lehet arra, hogy értéket alkotott. Talán erről nem nekem kellene beszélnem, de menedzseri szempontból – és mint zenei élmény – el kell mondanom, hogy a post production nem arról szólt, hogy tune-oltunk vad erőkkel meg vagdostuk a félrefogásokat. Zeneileg mindent úgy hagytunk, ahogyan azt a zenekar élőben eljátszotta. Valóban valós képet szerettünk volna mutatni a produkcióról, hogy ez ilyen és nem más – a hibáinkkal együtt.

 

keyb 750x

 

Hogyan választottatok helyszínt?

KG: Szerettük volna megmutatni, mit tud létrehozni a zenekar élőben, kis helyszínen, családi miliőben. Bensőséges, elegáns térben szerettük volna fogadni a vendégeket. Szempont volt ugyanakkor, hogy a felvétel úgy szóljon, hogy a jelenlévő 20 fős közönség helyett bárki el tudjon képzelni 2000 embert – vagy többet – is a zenekar köré egy fesztiválhelyszínen.

NG: Bementem Vastihoz a Sounday-be és imádtam a helyszínt! Mintha valami ötven éves időkapszulába léptem volna be, ami titokban fel van szerelve a jövő technológiájával is! Ugyanezt a fúziót érzem a zenekarnál is, úgyhogy elsőre is tökéletes választásnak tűnt.

BS: Fejtörést leginkább az jelentett, hogy a stúdió feljátszójába hogyan helyezzük el a zenekart, közönséget, stábot, fényparkot és kameratechnikát a legkevesebb kompromisszummal.

 

Antares 750x

 

Amit eddig mondtatok, abból már tényleg egyértelmű, miért lehet bizonyos hangszereket és eszközöket többször és hosszabb ideig látni.

KG: Fontosnak tartom, hogy ahol finoman lehet, megjelenítsük a partnereinket, akik támogatnak azokkal a termékekkel és szolgáltatásokkal, amelyek miatt úgy tud megjelenni a produkció, ahogy azt látjuk és halljuk. Azonban nem szájbarágósan, nem durván bele az emberek arcába, mert az a legtöbbször kontraproduktív. A live session egy kiváló alkalom és platform volt ehhez a finomsághoz. Szerintem az a jó reklám, ha az ínyencek lesik le, Fecó milyen mikrofonba énekel, Dér milyen billentyűn szólózik, Boti milyen talkbox-ba fúj, Page pedig mit üzen a pólóján, nem kell bemondani vagy szanaszét villogtatni. A mi feladatunk, hogy arra fordítsuk a logót, amerre kell, és hogy ezek az ínyencek megláthassák a márkákat, cégeket, üzeneteket, ha szeretnék, hogy majd amikor ők szeretnének zenélni, akkor minőségi, profi eszközökkel tehessék azt.

NG: A nagyobb cégeknél az együttműködési szerződés aláírása előtt már tisztázva van, hogy mit kell, mit szabad, és mit nem szabad semmiképp megjeleníteni. Ahány gyártó és forgalmazó, annyiféle különböző kérés van, amiket össze kell tudni hangolni egy ilyen projektnél, majd a végén minden érintettnek megmutatni megjelenés előtt, hogy ilyenre gondoltak-e, van-e benne bármi, amit nem, vagy máshogy szeretnének. Magam részéről kifejezetten inspirálónak tartom ezeket a kötöttségeket. Megelőzik a „jól van az úgy” és a „hát ez már így sikerült” skálára eső dolgok megjelenését. Nagyon sok kockázat elkerülhető így és akár a partnerek, akár a zenekar egységes arculatának megőrzésében, de a brandjeik erősítésében is pozitív szerepet játszanak ezek korlátok. A forgatás napján még Andrási Ingrid is megérkezett, aki lőtt egy képsorozatot külön arról, hogy minden úgy és oda került, ahová meg volt beszélve.

Azért azt mindenképp hozzátenném, hogy az előkészületeknél, amikor még csak ötlet szinten vázoltuk fel, hogy mit akarunk, minden partner azonnal ráment a legvadabb ötleteink megvalósítására is. Mindenki azon volt, hogy ez az egész sikerüljön.

 


Hetente jelentettek meg egy újabb dalt. Honnan jött ez az ötlet?

KG: Dér Dávid ötlete volt, neki jár a taps! Így akinek csak 5-6 perce van megállni, talán könnyebben fogyasztja a tartalmat, mintha egy alkalommal szedtük volna ki a valóságból félórára.

NG: Minden héten érkezik így valami, ami miatt érdemes a csatornájukra feliratkozni!


Fotók: Andrási Ingrid
A program megvalósítója: Noniusz Productions & Media
Támogató: Emberi Erőforrás Támogatáskezelő - Petőfi Kulturális Ügynökség