zenesz_logo.png



Egy nemrégiben készült interjúban John Mayer elárulja, melyik kedvenc dala Sob Rock című új szólóalbumáról.

John Mayer lenyűgöző és egészen egyéni látásmódja rendszeresen megmutatkozik a vele készült interjúk során. Nem volt kivétel ez alól az amerikai műsorvezető, Andy Cohen által nemrégiben készített interjú sem, melyben többek közt kedvenc dalairól kérdezte a gitáros-énekes-zeneszerzőt.

De vajon melyik a kedvenc nótája nemrégiben megjelent Sob Rock című szólólemezéről ? „Számomra a Wild Blue az” – válaszolta John Mayer, aki éppen 2021-es albumának turnéjával járja az USA-t. „Felrakom ezt a számot, és alig hiszem el, hogy én írtam. A zenészeknek nem igazán szabadna ilyet mondaniuk, de ez az igazság.”

 


Kétségkívül a fenti dal képviseli gitározás szempontjából a lemez egyik csúcspontját, benne a leghosszabb szólókkal, amit Mayer új albumán hallhatunk. Sokan minden bizonnyal Mark Knopfler-hez hasonlítanák hangzását és technikáját, és ez az első szólóra igaz is lehet, de szám hosszabbik, befejező szólója már más világ. Arról nem is beszélve, hogy Mayernek annyira sokszínű és egyedi a dallamvilága és gitárjátéka, hogy ha abban némi Mark Knopfler íz megjelenik, az teljesen rendben van.

 

 

A dal hangulatát Mayer elmondása szerint azonban egészen más inspirálta: „Engem a Your Wildest Dreams-re emlékeztet a The Moody Blues-tól”, hozzátéve, hogy a Sob Rock stílusát általánosságban inkább Stevie Nicks zenéjéhez hasonlítaná, pontosabban annak egy pörgős, illetve „drámai” kibontakozásokkal megspékelt változatához, hangsúlyozva, hogy ő maga általában nem szokott ilyen dalokat írni, és innen kezd a dolog érdekessé válni.

„Miért csinálnál olyasvalamit, amit általában csinálnál?” – tűnődik Mayer. „Egyáltalán mi számít általánosnak? Eljutottam egy olyan pontra, hogy azt kérdezem magamtól, miért is kellene, hogy egyáltalán tetsszen az, amit írok? Mi van akkor, ha olyan dalokat is tudok írni, amik per pillanat nem tetszenek?”

 

 

Mire az őt faggató Andy Cohen erre érthetően azt kérdezte Mayer-től, hogy mégis mi lenne az értelme olyan zenéket írnia, amik még neki sem tetszenek.

„Az, hogy nem tetszik, csupán azt jelenti, hogy a dal kissé túlmutat azon, amit a jelenlegi zenei ízlésed képvisel” – feltelte Mayer, bővebben is kifejtve gondolatait. „Zeneszerzőként ez történik: írsz valamit, aztán azt mondod rá, hogy szerinted az egész nem is jó, de aztán az ízlésed előbb-utóbb utolér. Ez egy elég összetett, kissé kicsavart elképzelés, de miért kellene, hogy az ízlésem gátat szabjon az ötleteimnek? Az, hogy éppen most mi tetszik és mi nem, az nem feltétlenül lényeges…”

A zeneszerzés témája kapcsán Mayer azt is elárulta, hogy jelenleg egykori barátjáról, az idén januárban elhunyt humorista Bob Saget-ről ír dalt, ami segít számára feldolgozni barátja elvesztését. „Van egy dalom… néha a zeneszerzőknek van egy daluk, amin igazán lassan dolgoznak, és nagyon fontos a szívüknek” – magyarázza Mayer. „És ahogy telik a napjuk, olyan mintha lenne náluk egy kis almáskosár, amibe különféle dolgokat összegyűjtenek. Talán ezt is beleteszem a dalba. Szóval van ez a dal, ami olyan, mint egy kis gyűjtemény ötletekből, gondolatokból, amik Bobhoz kötnek, és így haladok a dallal. Olyan ez a dal, mintha egy kötelék lenne köztem és Bob között, és csak dolgozom és dolgozom rajta. Aztán odaülök a zongorához, és eljátszom. És csak énekelem. Ez pedig egyfajta vigaszt nyújt számomra.”

Azt már csak zárszóként teszem hozzá, hogy nekem is a Wild Blue az egyik kedvencem a lemezről. Sokszor meg kell hallgatni a lemezt, hogy a dalok többrétegűségét, a hangszerelés finomságait megérezzük. Nem az a világ, amit korábban szerettem John Mayer zenéjében, de úgy tűnik ez szándékos, tudja, mit csinál.

https://johnmayer.com/