76 éves korában meghalt Gary Brooker, a Procol Harum brit rockegyüttes legendás énekese, billentyűse és zeneszerzője.

Gary Brooker, akit legtöbben az A Whiter Shade of Pale című hihetetlenül sikeres dal előadó-zeneszerzőjeként ismernek, rákbetegségben hunyt el otthonában, 76 éves korában.

Gary Brooker 1945. május 29-én született Londonban és itt is nőtt fel. 17 éves korában Robin Trowerrel itt alapította meg első zenekarát, a The Paramounts-ot. A zenekar nagy népszerűségre tett szert a londoni klubokban, sőt számos alkalommal még a Rolling Stone-szal is játszottak egy színpadon. Mindazonáltal stúdiófelvételeik kevésbé bizonyultak sikeresnek, leszámítva Poison Ivy című, 1964-es feldolgozásukat, mely kisebb slágerré vált Angliában.

A The Paramounts 1966-ban feloszlott, és noha Brooker eredeti terve az volt, hogy visszavonul a színpadtól, és zeneszerzőként dolgozik tovább, Keith Reid szövegíróval való találkozásának köszönhetően élete más fordulatot vett, és a közöttük kialakult szoros munkakapcsolat eredményeképpen saját bandát alapítottak: így született meg a Procol Harum.

Első kislemezüket, az A Whiter Shade of Pale-t Brooker-nek a klasszikus zene olyan nagyjai iránt érzett szeretete és tisztelete inspirálta, mint Johann Sebastian Bach vagy George Frideric Handel. Amint Brooker zenéje találkozott Keith Reid szövegével, egy olyan mestermű született, mely az egész világon a slágerlisták élére került, és szinte egy szempillantás alatt világhírnevet hozott a Procol Harum számára. Az A Whiter Shade of Pale a rock történetének egyik legsikeresebb kislemeze lett, több mint 10 millió példányban kelt el világszerte.

Noha a banda más ilyen nagysikerű dallal már nem tudott előrukkolni az elkövetkezendő évek során, széles és elkötelezett rajongótáboruk továbbra is megmaradt, majd a hatvanas és hetvenes évek folyamán tovább folytatva munkájukat olyan slágereket tudhattak maguk mögött, mint a Conquistador, a Homburg, vagy a Pandora’s Box.

A Procol Harum 1977-ben oszlott fel, ezután Brooker szólókarrierbe kezdett. Régi barátjával, Eric Claptonnal is turnézott és lemezein is játszott, így például az 1981-es Another Ticket c. albumon. Három szólóalbuma közül az utolsót, az 1985-ös Echoes In the Night című albumát jól ismerem, mert anno megvettem, ezen is található néhány remek dal pl. – Two Fools In Love, Trick Of The Night – amelyek szövegét szintén Keith Reid jegyzi.

A Procol Harum új felállásban 1991-ben állt ismét össze és egészen 2019-ig turnéztak, habár 1997 és 1999 között ez szünetelt, mert Brooker a Ringo Starr All Star Band-del indult turnéra. Az újra összeállt Procol Harum The Prodigal Stranger c. albumán is akadt még olyan dal, nevezetesen a kissé rockosra hangszerelt The Truth Won’t Fade Away, amit a rádiók szívesen játszottak és már-már a Procol Harum nagy visszatérését emlegették.

Noha a Procol Harum zenéjét gyakran nevezték progresszív rocknak, Brooker nem igazán volt kibékülve ezzel a jelzővel. „Sose tetszett, hogy egy bandát vagy zenét egy bizonyos jelzővel azonosítanak” – nyilatkozta a Vintage Rock magazinnak 2019-ben. „Nem hiszem, hogy a Procolt valaha is be lehetett volna skatulyázni egy bizonyos stílusba. Nem igazán lehet tudni, pontosan hova illene. Mondjuk a P betű alá – Progresszív? Pszichedelikus?  – én erre pedig azt mondom, a P alatt a helye – P, mint Procol.”

Gary Brooker halálával a rocktörténet egyik legkiemelkedőbb művészét veszítettük el, akinek hangja és dalai még hosszú évtizedekig fognak örömet szerezni emberek millióinak világszerte.