„Ha valami megmentheti a XXI. századi ember lelkét az az, ha körülnéz és segít” – megjelent az Anna and the Barbies legújabb dala és klipje.
„Világ életemben nagy lomis voltam. Imádtam kincseket találni a kidobott dolgok között, újra felhasználni, újra értelmezni. Egyszer egy nagy konténerben épp lemezeket turkáltam egy lomtalanítás során. Nem voltam túlöltözve és odajött hozzám egy hajléktalan. Egy nagy darab kenyeret tartott a kezében, már talán a penész is kicsit elkezdte enni. Kettétörte, és megkérdezte tőlem, hogy kérem-e a felét. Hihetetlen megható volt az önzetlensége” – kezdte nem hétköznapi történetét Pásztor Anna.
„Épp lépésben haladtunk kocsival a József körúton. Pont olyan lassan, hogy minden egyes kis kirakott kupacot meg tudtam vizsgálni. Hihetetlen volt... mintha beszélnének hozzám ezek a kidobott dolgok. Emberi sorsokról árultak el sokkal többet, mint azt maga a tulaj valószínűleg szerette volna” - fogalmazott. Hozzátette, a klip forgatásakor semmi sem úgy alakult, ahogy tervezték, mégis elkészült a kisfilm, ráadásul épp úgy nézett ki a helyszín, ahová betévedtek, mintha egy előre elkészített díszletben lennének.
„Ez a helyszín szinte megrendezte a saját maga videóklipjét. Magáért beszélt itt a nyomor” – mondta Anna. Ha valami megmentheti a XXI. századi ember lelkét az az, ha körülnéz és segít. Ahogy megszűnünk csak magunkról gondolkodni és csak magunkért létezni, magunkat megvédeni, ahogy elkezdjük a nálunk kicsit szerencsétlenebbet megvédeni – ez egy láncolat – úgy mindenki feljebb tudja majd húzni a szakadékba lejjebb zuhant embert. Talán így tudjuk megmenteni az emberiséget, magunkat.”
„A videóklipet az Élessaroknál forgattuk egy életveszélyesnek nyilvánított, összeomlás szélén álló épületben. Ítéletidő volt, minden ellenünk játszott. Kerékbilincs, rendőrség, a fél zenekar beteg lett a forgatás előtt, havas jeges eső, szél, de valahogy éreztük, hogy le kell forgassuk ezt a videóklipet. Egyetlen kamerával mentünk ki a helyszínre, mindösszesen négyen. Elindítottuk a felvételt mindenféle koncepció nélkül, nem tudva, hogy mi lesz a vége. Besétáltam ezekbe a lakhatatlannak tűnő, szélfútta, összedőlt, lomos, penetránsan büdös épületekbe, ahol emberek élnek még most is és ahonnan emberek lettek evakuálva. Az egyik ilyen két szobából álló odú egyik helysége fekete volt. Teljesen ki volt égve. Valaki tüzet rakhatott, hogy melegedjen és szerintem meggyulladtak a dolgai. Félelmetes volt benézni a feketére égett falakra. Valahol a sarokban egy kis fekete bőröndöt láttam meg. Összeugrott a gyomrom, szakasztott ugyanilyen a sminkes táskám, amit koncertekre hordok. Amikor kifelé tartottunk, egy nagyon kedves idős néni jött felénk tolókocsival, lassított, hunyorgott és azt mondta »Művésznő, most ismertem csak meg« – na akkor eltört nálam a mécses.”
Az Anna and the Barbies-ra jellemző, hogy mindig őszinte érzelmeket jelenítenek meg szerzeményeikben. Ezek az érzelmek a koncertjeiken is megjelennek, ahol hatalmas energiát közvetítenek a közönség felé. Legközelebb február 12-én az Akvárium színpadán láthatod őket.
A felvételeket készítette, rendezte és vágta: sinco
A videoklip a NKA - Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
Facebook: https://www.facebook.com/annaandthebarbies
Instagram: https://www.instagram.com/annaandthebarbies
Web: http://annaandthebarbies.hu
Spotify: https://goo.gl/nSpDOW