A legaktuálisabb történés Veled kapcsolatban talán a Hahó Együttes friss lemeze, amely a már a címadással is mosolyra fakaszt: Rózsi néni sok a szatyor! Miért éppen ez a dal lett a címadó és mi a témája?
Ez a dal sikerült a legjobban, és úgy éreztük, hogyha mi ezen nevetünk, akkor valószínűleg a kedves hallgatók, gyerekek szülők számára is jópofa lehet. Egy, talán mindannyiunk számára ismerős helyzetet figuráz ki. Idős nénike rengeteg szatyorral megy vásárolni, és amíg a legalsó szatyorkából előveszi a pénztárcáját szinte megáll az élet, leáll a sor...
A gyerekzenekar létrejöttét a gyerekeid létezése hívta életre. Milyen a viszonyuk a dalaidhoz, adnak ötleteket, tesztelik a dalokat?
Abszolút szeretik, természetesen mindig nekik mutatom meg először, ha már van a felvételekből egy demo. Az új lemezen van egy Felnőtt leszek című dal – ennél szóvá tették: „Apa Te már felnőtt vagy, miért énekelsz arról, hogy milyen lesz, ha majd felnőtt leszel?!”
Érzésed szerint van hatása annak, hogy öko-tudatos dalszövegeket is írsz és ezt a nézetet támogatod, vallod? Sikerült már a dalaid által valakire ilyen szempontból hatással lenni?
Igen egyszer egy nagymama mesélte például, hogy az unokája a Borsófőzelék című dalunk miatt szerette meg ezt az fejedelmi étket!
A Földlakó című gyerekdalod máig óriási kedvenc, legyen szó egy baba érkezéséről vagy akár csak arról, hogy koncerten előadjátok. Mesélj a keletkezéséről!
Jó pár éve egy Hegyalja fesztivál utáni hétvégén én voltam az akkor még kúszó-mászó pelusos csapattal otthon és hogy a vinnyogás, sírdogálás csillapodjon, gitározgattam és énekeltem nekik egy kis történetet. Így született a Földlakó, amit azonnal megmutattam Jamie Winchester-nek, akivel akkoriban sokat lógtam és rábólintott hogy „That’s it!’! Az ő lakásában vettük fel a dalt, amiben legviccesebb talán az, hogy a fagyasztóládáját kellett nyitnom-csuknom, azt használtuk dobnak.
Hahó Együttes
Akkor, amikor 3-7 éves gyerkőcökkel veszitek magatokat körbe a koncerteken, óriási energiabomba keletkezik. A gyerekekben elültetitek a környezettudatosság és az egészséges életmód magjait, de vélhetően Ti is nagyon sokat kaptok ezektől az előadásoktól. Tudtok ezekből töltekezni a hétköznapokban is?
A gyerekek mindig cukik és megtisztelve érezzük magunkat, amikor figyelnek. Nem toljuk túl ezt a fenntarthatóság témát ez inkább egy kis plusz infó. Végső soron a szülőktől tanulnak a legtöbbet. Nagyon jó látni, hogy egyre többen nagyon lelkiismeretesen bánnak a kicsikkel, mintha legalábbis egy, hosszú időre ideköltöző vendég lenne a gyerek. Én is valahogy így vagyok ezzel.
Anyám tyúkja címmel saját műsorod van a Petőfi rádióban, amelyben ismert, "gyerekes" zenészekkel beszélgetsz, s muzsikálsz együtt. Hogy érzed magad ebben a szerepben és vannak-e ezzel hosszú távú terveid?
Nagyon jó atmoszférája van a műsornak a Petőfi Rádión belül is, a közönség fogadtatása is aranyos, és ez a vendégeknek is és nekem is működik. Nagyon sok meló van benne, a műsorszerkesztéstől, a zeneválogatáson át egészen a muzsikálásig, de nagyon jó a stáb, akiknek nagyon köszönöm a profi segítséget! Műsorvezető társam Popovics László nagyon jó rádiós, rengeteg türelemmel van felém, és jól működünk együtt is! Minden vendég nagy szeretettel jön, általában szeretik a dalukra fabrikált gyerekbarát szövegeimet, átiratokat is! Nagyon szeretem, hogy keretbe szedi a kreatív energiáimat a műsor. Sokat kell még tanulnom, de el tudom képzelni, hogy 90 évesen is gyerekzenéket konferálok fel a Petőfi rádió kedves hallgatóinak!
A műsorban az adott vendég egyik dalára gyerekbarát szöveget írsz, amit közösen előadtok. Ki tudnál emelni néhányat, amely személyes kedvenc?
A Supernem együttes frontember, Papp Szabi-féle „Hova megy ki?” dalnak a „Teve vagy ki” átirata olyan jól sikerült az állatok világnapján, hogy csak na! De mindegyik jó, például a Soori és Poolek Maradjon fekve is személyes kedvenc.
Az új lemezen szerepel két igen magható dal is - az egyik a Quimby „Most múlik pontosan” című dalának átirata, amely az ovis ballagást örökíti meg, a másik pedig a Tavaszi szél dallamára íródott szívszorító Anyák napi ballada. Ha jól tudom, ezekkel a dalokkal további terveitek is vannak...
Karaoke verzióban is megjelennek, így az ovisok tudják majd gyakorolni. Végre lesz egy tisztességes ovis ballagós dal!
Nagy állatbarát hírében állsz és ez a téma nem csak a Hahó Együttes dalaiban jelenik meg. Részt vettél-e már állatok mentésében valamilyen formában?
Igen, több halat vásároltam már a piacon és engedtem vissza a folyóba. Ez a lélekmentésnek nevezett szertartás, amit Indiában tanultam. Természetesen direktbe nem veszek húst, nemcsak azért mert borzasztó körülmények között élnek és halnak meg ezek a húsukért tartott állatok, hanem azért is mert bármilyen hihetetlen is, de az ipari állattartás az egyik leginkább környezetromboló dolog a Földön!
Milyen élethelyzetek hozták/hozzák elő belőled leggyakrabban a dalszövegeket, a legtöbb témát?
Sokszor egyszerűen megpróbálom megjegyezni amit a gyerekek mondanak, máskor pedig egy-egy témát járok körbe. Pacsirta típus vagyok, reggel fog a legjobban az agyam.
Minden formációdra vonatkozik kérdés, hogy ki és mennyire folyik bele a zeneszerzésbe, ha igen? Hogyan dolgoztok együtt a Hahóban és a Kaukázusban?
Általában ötlet szinten megvan nálam a dal, amit elő tudok adni egy gitáron. Ezt színesítjük, hangszereljük tovább. Tapasztalat alapján ezek a legerősebb dalok, de volt már, hogy zenére írt énekem is országos sláger lett. A Hahóban Domokos Tibor billentyűs sok témát hoz, amire szöveget írok, így született a Rózsi néni sok szatyor című dal is!
Óriási mennyiségű dalszöveg kapcsolható a nevedhez és mindezeknek egészen sajátos a látásmódja. Mennyire írnak le Téged a szövegek és nehéz-e emiatt másoknak írni?
Szeretek másoknak írni, de én nem tudok pusztán megélhetési szempontból tekintetni az alkotásra. Kell dolgoznom, hogy új dalok szülessenek és engem tényleg a szövegeim miatt tudnak megkülönböztetni, amik lehet, hogy egy gengszter hiphop vagy tini lány formációnak nem állnának jól. Nagyon kis szeletét kaptam el a zeneiparnak, ilyen kis mikrovállalkoz- féleség lettem.
Mi volt az eddigi legérdekesebb felkérésed dalszövegírásra vonatkozóan? Volt olyan, akit elutasítottál?
Az országos HR szakemberek éves-rendes találkozó konferenciájára kértek fel dalt írni. Én voltam ez első előadó egy menő siófoki szállodában. Életem egyik legnagyobb élménye is volt, mert rámutatott, hogy az öltönyösök között is van bőven jó értelemben vett hozzám hasonló bolond.
A dalszövegeidben rengeteg az ellentmondás, a feszültség, a felfokozottság. Mindezt kiéled a dalaidban vagy a hétköznapokban is megjelenik valamilyen formában az életedben, és ha igen, hogyan oldod fel?
Károsnak és oktalannak is tartom, ahogyan kommunikál velem a világ, amilyen üzenetek ömlenek a politikától kezdve a kultúrán át a mindennapi fogyasztásokig. A téboly ellen én kicsit kivonultam. Nincs tévém, van uszodabérletem és nem megyek bele hülye helyzetekbe!
Kaukázus
A Kaukázus egy rövid szünet után indult újra, azóta kijött egy lemez K.U.S. (Kérni Ugyanazt Semmi) címmel és a fesztiválfellépések mellett turnéztatok a Magashegyi Underground-dal is, milyen volt a lemez és egyáltalán a visszatérés fogadtatása?
Szerencsére olyan örökségünk van, ami kitartott. Jól fogadták, bár kicsit elbénáztuk ezt a visszatérés dolgot. Kicsit mintha ügyetlenség lengené körbe a Kaukázust, mert pont nem sikerül megjelentetni a benzinkúton a válogatás lemezt, pont lemaradtunk erről, pont nem jött össze az. Korántsem olyan a hangulat, mint régen, szerintem a kornak az üzenete is más, én is más ember vagyok, mint 10 éve, más dolgokról szeretnék szöveget írni. Természetesen egy Teszkó, örökzöld dal és vicces is ezért szívesen előadom bármikor!
Tudható, hogy a két zenekar csak az énekesi poszton különbözik egymástól, okoz ez nehéz vagy éppen izgalmas helyzeteket az életetekben?
Ez valóban szokatlan, de így alakult. Én nem érzem ennek hátrányát, szervezés, időbeosztás kérdése az egész. Természetes, hogy egy zenekarból nem lehet megélni, mindenki úgy igyekszik, hogy jut is marad is.
A Hahó Együttes és a Kaukázus mellett kiadtál egy könyvet és megjelent egy lemeznyi olyan anyagod is, amelyen a kedvenc, saját dalaidat játszod „egyszálgitáros” verzióban. Könnyű volt belehelyezkedni a prózaírói szerepbe vagy teljesen hétköznapi dolog számodra, hogy ilyen formában adod ki a gondolataidat?
Nagyon jó állapot írni. Nekem sok minden összekuszálódott a nagy rohanásban, befutásban a fejemben. A legjobb terápia az írás. Kívülállóként tud az ember magára tekinteni. Gyakorlatilag háttérbe kerül az ego. A könyvben egy fiatalember megfigyelései és tépelődései vannak leírva röviden, blogszerűen. Mindemellett tartalmazza a 47 kedvenc, saját szerzeményem kottáját és szövegét is, így kottakönyvként is tökéletesen használható. Öncélú köldöknézés helyett szeretném továbblendíteni magamat a magyar depiből. Már dolgozom a következő könyvön, ami egy rendhagyó útikalauz lesz.
A szerzői lemezed (40 Mínusz címmel, 47 dallal) egészen intim, személyes közelségbe engedi a hallgatóságot, nem bántad meg, hogy ilyen lett?
Nem! Egy rendrakás, összegzés volt a cél.
A sokféle projekt és formáció közül melyik formációdban érzed legjobban magad és miért?
Mindegyikben más a jó, a Hahó Együttest most talán azért szeretem jobban mert éppen fejlődésben van. A Kaukázus egy kicsit hangos már. Mindig cseng koncert után a fülem. A Kafkazban az a jó, hogy egyedül vagyok, és nem kell próbára járnom…
Látod magad valamelyikben akár évtizedek múlva is?
Mindegyikben boldogan!
- Szaniszló Hajnalka -