– LIPPÉNYI GÁBOR – A Yamaha újonnan fejlesztett elektronikus hangszereivel a felhasználó egyszerűen, csak az ujjai használatával a dobolás autentikus élményében részesülhet.
Aki készített már MIDI hangszerelést akármilyen rendszeren, az nyilvánvalóan találkozott az ujjdobolás fogalmával. A dobszólamokat ilyenkor egy billentyűzeten (mondjuk egy szintetizátor billentyűin) ütjük fel, egyszerre vagy több körben. Ez sokszor nem túl kényelmes, hiszen az adott dobhangok nem feltétlenül kényelmes helyre esnek, kereszteznünk kell a kezeinket vagy ujjainkat. Nem véletlenül több szintetizátor és mester billentyűzet gyártó integrált az eszközeibe kifejezetten erre a célra dob párna felületeket. Ezek általában 16 kis ütőfelületből állnak 4 x 4-es elrendezésben vagy esetleg két sorban elhelyezve. Erre a célra dedikált kontroller eszközök is léteznek, illetve bizonyos dobgépek is rendelkeznek ilyen felületekkel.
FGDP-30
Az ujjdobolás tehát régóta velünk van és vannak ennek művelői nagyon virtuóz fokon is, ez a közösségi médiában fellelhető videókon is nyomon követhető. Más elektronikus stílusokkal keveredve színpadi környezetben is fellelhető, például egy DJ is színesítheti így az előadását. A Yamaha most ezekre a feladatokra alkotott meg egy hangszercsaládot, az FGDP-50 és FGDP-30 alakjában.
Ami az új eszközök első megtekintésekor is szembetűnhet, az ütőbillentyűk ergonomikus elhelyezése. Az alap 18 pad mindkét hangszeren egyfajta enyhén ívelt elrendezésben található, és különböző nagyságú billentyűket figyelhetünk meg. Két lényegesen hosszabb billentyűt találunk, ezekre a Yamaha a saját dob szereléseiben a két fő dobot, a lábdobot s a pergőt szánja. Az alapritmusokat így egy kéz három ujjával könnyen elő lehet állítani, a hüvelykujj a lábdobot, a mutatóujj a pergőt, míg a középső ujj a lábcint vagy a lengőcint ütheti egyidejűleg. A másik kéz így szabadon marad a díszítésekre, illetve bonyolultabb figuráknál a két kézzel lehet egyszerre dolgozni, akár úgy, hogy például a tamok mindkét oldalon elérhetőek, így sűrűbb, kétkezes játék is előállítható.
FGDP-50
A két eszköz megjelenésében is különbözik, a fehér FGDP-30 kevesebb gombbal rendelkezik és nincs rajta kijelző, valamint nem találunk rajta USB csatlakozót pendrive számára. A belső tulajdonságokban még nagyobb különbségek vannak, így el lehet mondani, hogy külön felhasználói csoportoknak szánt hangszerekről van szó. A sötétszürke FGDP-50 inkább a haladókat vagy profikat, míg a másik inkább a kezdőket vagy amatőröket célozza meg.
Közös mindkét eszközben, hogy tölthető belső akkumulátorral és beépített hangszóróval rendelkezik, így a gyakorlás, szórakozás vagy zenekészítés akárhol megtörténhet. A beépített akku egyébként körülbelül három óra használatot bír ki egy feltöltéssel és a 2,5 Watt erősítés egy 4 cm átmérőjű hangszórón szólal meg. A kimenet mini jack formában érhető el, ide csatlakoztathatunk fülhallgatót vagy küldhetjük erősítőre is. Ugyanilyen formátumú az AUX bemenet, amellyel egy külső hangforrás jelét küldhetjük a hangszerek hangszórójára vagy a fülhallgatóra. Az USB Host csatlakozó Micro B formátumban mindkét eszközön megtalálható, ezzel csatlakozhatunk számítógéphez, mobil eszközhöz, illetve az akkumulátort is ezen keresztül tölthetjük.
Az FGDP hangszerek elég komoly mennyiségű dob és ütős hanggal lettek ellátva, ezek a Yamaha DTX sorozatból származnak, de optimalizálva lettek az ujjdoboláshoz. Az FGDP-30 esetében 39 dobkészletet és összességében 1212 dob és ütős mintát kapunk. Ebben a hangszerben csak korlátozott módon nyúlhatunk bele a hangzásba, tehát inkább preset lejátszásról beszélhetünk. Az FGDP-50 esetében a 48 preset dobkészlet mellett még 50 felhasználható készlet is létrehozható, a gyári minták száma 1500, de ennél fontosabb különbség, hogy a hangok szabadon szerkeszthetőek és főleg fontos az a tény, hogy saját mintákat is betölthetünk a már említett USB bemenetről. Összesen 100 felhasználói mintánk lehet 44,1 kHz 16 bit felbontásban, mintánként maximum 20 másodperc hosszban és a teljes tárhely körülbelül 10 percnyi monó mintára elegendő.
Az FGDP-50 esetében a már említett kijelző mellett (ez teszi lehetővé a részletes szerkesztéseket), lényeges különbség a nyolc RGB gomb az ütőfelület felett. Ezeket ugyanúgy használhatjuk extra pad felületként, de számos funkció is megvalósítható ezek által. Az egyik ilyen a Session Creator. Ez azt jelenti, hogy a hangszer rendelkezik beépített stílusokkal (összesen 23 ilyen található), ezek mindegyike több zenei egységből áll, melyek között kapcsolgathatunk az RGB gombokkal. Minden stílusban több hangszer is található, ezeket is szabadon kapcsolgathatjuk. Így nem csak metronómra gyakorolhatunk vagy játszhatunk a saját örömünkre, hanem teljes zenei élményben lehet részünk. Persze USB-ről betöltött mintákat is használhatunk ugyanerre.
Mindkét hangszerben található úgynevezett regisztrációs memória (Registration Memory), ezzel komplex beállításokat menthetünk ki, mint az effektezés, érzékenység stb. Az FGDP-30 esetében csak két ilyen hely érhető el a két gombbal, míg az FGDP-50 négy gombjával 5 banknyi (20) preset hely és 50 banknyi (200) felhasználói hely használható. Mindkét hangszerre jellemző az ütőgombok aftertouch lehetősége, megütés után nyomva a gombokat paramétert változtathatunk, például a hangmagasságot.
A hangszereket számítógéppel vagy mobileszközzel összekötve az USB-n keresztül MIDI és audio jeleket küldhetünk és fogadhatunk, valamint hangkártyaként is használhatjuk felvételre és lejátszásra egyaránt. A Yamaha Record’n’Share applikáció használható az eszközökkel, USB-n keresztül jó minőségű audiót küldhetünk és így akár valós időben megoszthatjuk előadásunkat videóval együtt a közösségi felületeken.
A Yamaha FGDP-50 és FGDP-30 modellek érdekes színfoltot jelentenek a cég kínálatában, az ujjdobolás szerelmeseinek érdemes lehet kipróbálni egy ilyen hangszert. Az eszközök hamarosan elérhetők lesznek a boltokban, pontos megjelenésről és árakról a hazai Yamaha kereskedőknél lehet érdeklődni.