A Fender hangszerkészítő mestere, Greg Fessler készíti el Joe Bonamassa 1951-es Nocaster gitárjának limitált kiadású modelljeit.

Joe Bonamassa azt állítja, bizonyos szempontból tudja, mi teszi olyan különlegessé "Bludgeon" becenevű, 1951-es Nocaster gitárját, más szempontból pedig csak találgatni tudja.

„Az 51-es Nocaster tulajdonképpen életem legjobb gitárja. Hét éve van meg, és már vagy 700 koncerten játszottam vele.” Bonamassa a Guitar Center egyik boltjában akadt rá a hangszerre, ahol a falra volt kitéve, és már az első pillanattól kezdve tudta, hogy ez a gitár élete hátralévő részében vele lesz. Az idén 70 éves gitár egyébként abból a rövid időszakból származik, amikor a név körüli jogi vita folytán a Fender kénytelen volt levenni a korábban Broadcaster néven forgalmazott gitárjairól a típusjelzést, mert a Gretsch cég ugyanezzel a névvel forgalmazott dobokat, így az ekkor született darabok Nocaster néven ismertek. Később Don Randall, a Fender zseniális termékmenedzsere, az akkor Amerikában egyre jobban elterjedő televíziózás reklám lehetőségeit felismerve a Telecaster nevet adta a gitárnak.

Bonamassa és a Fender nemrégiben jelentették be, hogy piacra dobják az eredeti hangszer pontos másolatát, a „The Bludgeon” 1951 NoCaster limitált, 100 darabos szériában fog napvilágot látni, melyek mindegyikét Greg Fessler hangszerkészítő mester fogja egyenként elkészíteni, havonta egy vagy két darabot, melyek 8500 dolláros áron várnak gazdájukra.

Fessler az újonnan készült darabok esetében precízen lemásolta az eredeti gitáron az évtizedek során keletkezett kopásnyomokat, megőrizve a szerelvények patináját is.  Amikor a használt faanyagokkal kapcsolatban kérdezték, hogy ezek mennyiben befolyásolhatták a gitár hangzását, ekképpen felelt: „Egy szokatlan példányról van szó, mivel a test egyetlen darabból készült, amivel a Nocasterek esetében még sosem találkoztam, így lehet, hogy köze van a hangzáshoz.”

„A legjobb anyagokat használjuk fel, és nem sajnáljuk az időt ezekre a gitárokra. A test egyetlen darab kőrisből készült és igyekszem megfelelő súlyú és szép mintázatú darabot találni. A nyak anyaga sima mintázatú juharfa, ami általános volt abban az időszakban, amikor az eredeti gitár készült. A hangzásbeli jellemzők – akárcsak minden egyes fa – különbözhetnek, így igazából csak próbálok egy szép darab juhart választani.”

Ha összehasonlítjuk Bonamassa eredeti elektromosgitárját az újonnan készült Bludgeon replikával, egyértelművé válik, hogy bizony semmi sem kerülte el Fessler figyelmét a hangszer sajátos kopásnyomainak reprodukálásánál. Még a 16. érintőnél rejtélyes módon hiányzó kopás sem – úgy látszik, ezt a részt mind Bonamassa, mind a gitárt 65 évig használó, előző tulajdonos ujjai is elkerülték.

„A nyakon és a testen lévő kopások mintáját maszkolással tudjuk lemásolni, így tudjuk a lehető legautentikusabb megjelenést adni a gitároknak” – magyarázza Fessler. „Azonban időbe telik minden egyes részletet kellőképpen eltalálni. A 21 érintős fogólap is a korhűnek számító 7,25 inches rádiusszal készül.”

Az eredeti egytekercses hangszedőt, valamint az évtizedek folyamán a gitárra utólag felszerelt PAF-stílusú humbuckert a Seymour Duncan alkotta újra. Fessler azt állítja, az autentikus hangzás eléréséhez egyszerűen lemásolta az eredeti gitár elektronikáját, melynek része a .05uF-os olajpapír kondenzátor is, ami hozzájárul az autentikus hangzáshoz.

Joe Bonamassa azt mondja, hogy a pickupok a középső állásában a „gyönyörűen fázison kívül vannak” – hozzátéve, hogy bizonyos számait, amilyen például a „No Good Place for the Lonely”, kizárólag ebben a pickup állásban vette fel.

„Ha sikerül találnod egy jó Telecastert, legyen az akár egy régi, akár egy tegnap készült darab, a dinamikája végtelen” – állítja Bonamassa. „A Telecasterekkel játszhatsz bármilyen műfajt és stílust ezzel a pickup konfigurációval, az autentikusan fog szólni. Az én eredeti gitárom idén múlt 70 éves – ez egy olyan hangszer, ami egy életen át elkísér bennünket.”

Nem gondoljuk, hogy az olvasók rohannak „The Bludgeon” 1951 NoCastert rendelni Joe Bonamassa-tól 8 500 dollárért, és megvan annak a diszkrét bája, amikor egy legendás gitáros nevét adja egy legendás öreg hangszer replikájához, ezzel felverve annak az árát. Persze az is kiderül, hogy Bonamassa nemcsak zseniális gitáros, hanem jó üzletember is. Ami bennünket, és talán az olvasókat igazán érdekel, az ennek a gitárnak a hangja, és ahogyan Joe Bonamassa kezében szól. Na, ezért érdemes megnézni a videót.