Lehet, hogy közhely, de van benne igazság: Minél gyakorlottabb gitáros valaki, az idő múlásával egyre jobban kialakul a saját hangzása, attól függetlenül, hogy milyen gitárt vagy erősítőt használ.
A fentiek ismeretében viszont adódik a kérdés a megszállott gitárgyűjtők számára, akiknek a táborát a blues rock szupersztár Joe Bonamassa is erősíti, aki elmondása szerint mintegy 400 gitár és 400 erősítő tulajdonosa: Vajon van-e értelme a világ legritkább gitárjait és erősítőit gyűjteni, ha mindegyiken úgy szól, mint saját maga?
Egy a Guitar magazinnak nemrégiben adott interjújában Bonamassa elárulta, hogy az ő gitáros pályafutásában is elérkezett az a pont, amikor már nem számít, hogy melyik hangszerhez nyúl gigantikus kollekciójában, a végeredmény mindig ugyanaz lesz – az igazi, Joe Bonamassa-féle hangzás: „Előkapok valamit a gyűjteményemből, és közben ez jár a fejemben – Azta, itt egy igazi Bluesbreaker kombó, itt pedig egy eredeti 59-es Les Paul, de aztán behunyod a szemed, és meghallod a hangját, utána pedig azt mondod – Na, ez pont úgy szól, mintha Joe játszana. Sajnos, ahogyan öregszem, ezen már semmi nem változtat. De tényleg semmi.”
Joe Bonamassa azt állítja, minden típusú gitárnál ezt tapasztalja: „Játszhatok Fender gitáron Fender erősítővel, és úgy szól, mint én, aztán játszhatok egy Gibson gitáron, Gibson erősítővel, ami szintén az én hangzásomat adja vissza.”
Bonamassa a MusicRadar zenei magazinnak tavaly azt nyilatkozta, óva intene mindenkit, hogy pusztán egy demó videó alapján, online vásároljon magának gitárt és hozzá való cuccokat, mivel az azt bemutató gitáros tudása befolyásolhatja, hogyan szól az adott hangszer vagy felszerelés, ami jelentősen eltérhet attól, amit akkor hallunk, ha otthon, saját magunk próbáljuk ki. „Megértem, hogy sokan egy- vagy kétperces Instagram videók alapján választanak maguknak gitárt, pedált vagy éppen erősítőt, ami egy tökjó dolog. Viszont nem gondolnak bele abba, hogy a demóban játszó srác nagyon-nagyon jó gitáros, aki minden cuccal ugyanolyan jól szólna. Ha valaki amiatt panaszkodik, hogy nála nem úgy szólal meg az adott cucc, akkor azzal saját magának kell kezdenie valamit, és eljutnia egy bizonyos szintre, amikor már tényleg úgy szól a játéka, ahogyan szeretné.”
Bonamassa kitért arra is, hogy számos profi zenész van olyan régóta a pályán, hogy az egyéni stílusuk gitártól függetlenül mindenen átüt: „Ott van például Tommy Emmanuel, akinek a kezébe adhatsz bármit! Játszhat egy 150 dolláros Yamahán vagy egy 000-45-ös Martin gitáron – nem számít. Az érzés, amivel játszik és a technikája diktálja azt, hogyan fog megszólalni a hangszer a kezében. És szerintem sok gitáros úgy a 40-es évei körül elérkezik erre a szintre, miután egész addigi életükben ezt csinálták.”
Hogy Joe Bonamassa esetében pontosan mit is kell ez alatt érteni, azt minden bizonnyal hallhatjuk majd október végén megjelenő, Time Clocks című, új stúdióalbumán, melynek felvételénél állítólag a minimalista irányvonalat követve a megszokottnál kevesebb gitárt használt. Elvégre minek négy különböző gitár, ha mindegyiken ugyanúgy szól, megteszi akkor kettő is. Azonban a hangsúly nemcsak a hangzáson van, hiszen számít az adott hangszer érzete is, így érthető, ha szívesen veszi kezébe 51-es Nocaster gitárját, majd a 63-as Gibson SG-re vált (ami egyike a gyűjteményében szereplő, körülbelül 30 darab SG modellnek) még akkor is, ha a közönség nem hallja a különbséget…
https://jbonamassa.com/
Forrás: MusicRadar, Guitar Magazin