– LIPPÉNYI GÁBOR – A Yamaha a bejelentette új színpadi zongora (stage piano) modelljeit. Eddig a CP és YC szériák tartoztak ebbe a kategóriába. Az új sorozat többek között jobb hordozhatóságot és kedvezőbb árkategóriát ígér.
Yamaha CK61
A két új modell csak a billentyűk számában és milyenségében tér el egymástól, egyébként minden paraméterben teljesen megegyező tulajdonságokkal bírnak. A Yamaha CK88 súlyozott, kalapács mechanikás billentyűkből rendelkezik összesen 88-cal. A billentyűzet a Yamaha GHS (Graded Hammer Standard) típusa, amivel már más modellekben is találkozhattunk. A Yamaha CK 61 esetében 61 szintetizátor billentyűt kapunk, a cég FSB billentyűzete szintén megtalálható több kísérőautomatikás hangszerben.
Yamaha CK88
Mindkét modell a maga kategóriájában nagyon könnyűnek mondható. A CK61 súlya mindössze 5,6 kg, a CK88-é pedig 13,1 kg. Ezek jelentősen kisebb értékek, mint amit az YC vagy CP sorozat hasonló méretű modelljeinél találhatunk. Mindkét új CK modell rendelkezik hangszórókkal (2 x 6 Watt teljesítményűek) és képesek elemről is működni (8 AA elemmel közel 5 órát is működhetnek).
A CK sorozat kezelőfelülete struktúrájában inkább az YC hangszerekre hasonlít. Három egységet használhatunk egyszerre, ezeket rétegelve (Layer) vagy egymás mellett elosztva (Split) is alkalmazhatjuk. Összesen négyfajta konfiguráció áll rendelkezésünkre (ABC, A/BC, AB/C és A/B/C) amik lefedik az összes variációt a Layer és Split esetében. Egy komplett összerakott hangszín a Live Set, ami a három rész hangszínein és beállításain kívül még sok mindent, például a részben egységenként függetlenül használható effektek beállításait is tartalmazza.
Akármelyik egységben használható a külön orgona rész, ennek kezelőszervei, a Drawbar kontrollerek és más kapcsolók, a kezelőfelület bal oldalán találhatóak. Az effekt szekció foglalja el a kezelő felület jobb oldali részét, míg a Live Set beállítások, a három egység kiválasztása, az arányok beállítása és egyéb szerkesztési feladatok elvégzése a kezelőfelület közepén történik. Nagyon jó megoldás, hogy a három egység külön színkódot kaphat, ez nagyon megkönnyíti az áttekinthetőséget például akkor, amikor egy adott rész effektjét állítjuk. (A kezelőszervek közösek, de az állíthatóság az éppen kiválasztott egységre vonatkozik és ezt jelzi az effekt rész alatt található gomb színe.)
Az összes csatlakozót a hangszerek hátoldalán találhatjuk. Kimenetből egy sztereó pár áll rendelkezésre, ezek aszimmetrikus kimenetek 6,3-as jack formátumban. Az A/D input bemeneti pár is ezt a formátumot követi. Ide csatlakoztathatunk egy másik hangszert, de akár mikrofont is, és effektezhetjük az effekt szekcióval. A csatlakoztatott hangszer vagy mikrofon szintjét a csatlakozók mellet található Gain tekerővel módosíthatjuk. Két lábkapcsolót (vagy kontroller csatlakozót) is találunk itt. A MIDI csatlakozó pár mellett két USB csatlakozó is itt kapott helyet. A To Device feliratú USB pendrive vagy hard drive csatlakozásra szolgál, míg a To Host számítógép csatlakozásra. A külső pendrive a beállítások elmentésén és visszahívásán túl arra is használható, hogy komplett audió kíséretet rendeljünk hozzá egy Live Set beállításhoz és ezt egy kijelölt billentyűvel elindíthassuk és leállíthassuk.
A hangszerek polifóniája 128 hang, AWM2 szintézis hangszíneket tartalmaznak, illetve az orgona rész speciális, felhangonként mintákat tartalmazó AWM szintézist használ. Összesen 363 hangszín közül válogathatunk, ezekből 13 a zongorák kategóriája, 14 az elektromos zongoráké és 20 az orgonáké. A többi hangszín a nagyzenekari hangszerek és hangszercsoportok, illetve egyéb hangszerek és szintetizátorok hangzásait fedi le.
Az effekt szekcióban a Reverb, a Delay és az Equalizer rész az egész Live Set beállításra vonatkozik, de a Drive, az Effect 1 és Effect 2 részek külön alkalmazhatók a három részre. Itt is alkalmazhatunk egyébként Reverb, Delay és Equalizer effekteket, de ezen kívül más modulációs effektek, torzítók is alkalmazhatók. Az effekt szekció potméterei mind vintage kinézetűek, olyasmi, mint annak idején mondjuk a MiniMoog szintetizátoron volt, valamint ilyenek a Filter és Envelope Generator rész kezelőszervei is. Már ránézésre is olyanok, amiket jó érzés tekergetni.
Nyolc Live Set gomb található a középen elhelyezett LCD kijelző alatt, azaz könnyen tudunk váltani nyolc komplett beállítás között. Ezektől balra foglalnak helyet a Page gombok, amikkel fel- és lefelé léphetünk a nyolcas bankok között. Összesen 160 Live Set összeállítás használható, ezekből 80 gyári preset, a másik felét tölthetjük fel saját összeállításokkal.
Az USB kapcsolat mellett Bluetooth is rendelkezésünkre áll, így Smart eszközöket (mobil telefon, tablet) ily módon is csatlakoztathatunk. Az eszközön lévő vagy streamelt audió így megszólaltatható a hangszerek hangszóróin keresztül is. A Yamaha Soundmondo alkalmazás is használható a hangszerekkel, saját Live Set beállításokat megoszthatunk másokkal, másokét is letölthetjük. Ugyanígy a cég Rec’n‘Share alkalmazása is használható a saját felvételek elkészítésére és megosztására a szociális platformokon.
A Yamaha CK88 és CK61 hangszerek azt hiszem tényleg nagy érdeklődésre számíthatnak a színpadi zongorák iránt érdeklődők között. A jól átgondolt tulajdonságok és kezelőszervek mellett az is lényeges szempont, hogy a hangzás alapján bőven profi kategóriának tekinthető hangszerek ára is kedvező, mondjuk a 88 billentyűs modell a hasonló YC modellnél nagyjából 45 százalékkal olcsóbb, a CK61 pedig a CK88 árának nagyjából a kétharmadába kerül. Az új hangszerek már áprilisban a boltokba kerülhetnek.
A pontos megjelenésről és a magyar árakról a hazai Yamaha kereskedőknél lehet érdeklődni.
