A Zenészmagazin a Frankfurti Musikmesse kapcsán már tudósított a német Palmer cég új, 1 wattos csöves mini erősítőjéről a Palmer Eins-ról, de most módunkban állt ezt az újdonságot élőben is tesztelni. Köszönet érte, a hazai forgalmazónak, az Elimex Kft.-nek.
A német Palmer cég megalakulásától fogva az egyedi és különleges erősítők, effektek gyártása mellett kötelezte el magát. A Nyugat-Európában egyre népszerűbb Palmer sikerének egyik fő oka, hogy termékeit a zenészekkel szorosan együttműködve, visszajelzéseiket komolyan figyelembe véve tervezi és gyártja.
A Palmer Eins mini gitárerősítő tesztjéhez első körben egy Palmer PCAB212V30 hangfalat használtam, amiben 2 db 12”-os Celestion hangszóró helyezkedik el, vagyis az a veszély nem fenyegetett, hogy egy óvatlan hangerő tekeréssel padlóra küldöm a ládát.
Palmer PCAB212V30
Mostanában divatosak a kis teljesítményű 1-5 W teljesítményű gitárerősítők, de némelyik inkább játékszernek tűnik, mintsem igazi erősítőnek. A Palmer Eins nem tartozik ezek sorába. Már a megjelenése is azt sugallja, hogy valami különleges, extra eszközzel állunk szemben. Nevezhetjük ezt a dizájnt retrónak, minimalistának, funkcionalistának, puritánnak, döntse el ki-ki ízlése szerint. A külső, számomra egy kicsit az 60-as évek szép emlékű BEAG erősítőinek hangulatát idézi, persze minőségi kiadásban. A ház ütésálló acéllemezből készült, fekete, érdes lakkozással. Az első panelen van a hangerő és a hangszín szabályzó potméter, egy BOOST kapcsoló, a POWER kapcsoló, ellenőrző lámpával és a 6,3-as jack bemenet. Ebből már sejthető, hogy túl sok szabályzási lehetőség nincs az erősítőn, de egy ilyen darabtól ez nem is várható el. A hátsó panelen van két hangszóró kimenet – 8 és 16 Ohm – egy Simulated Output és egy Hi Z Output, ezekről majd később, és természetesen a tápfesz csatlakozó aljzat. Az Palmer Eins-en nincs Standby kapcsoló, az erősítő bekapcsolása után pár másodpercet várni kell, amíg a csövek felfűtenek.
A Palmer Eins-t a 60 wattos Palmer hangfalhoz csatlakoztatva, a hangerőt félig feltekerve, kellemes, tiszta, részletgazdag, jellegzetesen csöves hangot hallunk. (A teszteléshez egy 1990-es amerikai Fender Stratocaster-t használtam.) A hangerőt maximumra állítva már egy minimális overdirve-os torzítás megjelenik, de csak a csúcsoknál, és ebben az állásban már meglepően hangosan szól a kis Palmer, nem is gondolnánk, hogy 1 W kimenő teljesítmény ilyen hangerőt produkál. A BOOST gomb benyomásával tovább nő az erősítés és a hangerő is, és így már közepesen túlvezérelt hangot kapunk. A hangszínszabályzó TONE poti bár eléggé intenzíven szabályoz, de inkább csak a magas frekvenciákat emeli/vágja, szerintem középállásban a legideálisabb használni.
A hátlapon elhelyezett Simulated Output lehetővé teszi, hogy hangfal csatlakoztatása nélkül, közvetlenül egy felvevő eszközre, vagy keverőre kössük a Palmer Eins-t. A mellette lévő Hi-Z magas impedanciájú kimenet arra szolgál, hogy vagy előerősítőként használva a Palmer Eins-t, egy másik erősítő bemenetére kössük, vagy akár effektként használva, az effektpedálok elé csatlakoztassuk.
Mindkét lehetőséget kipróbálva arra jutottam, hogy valóban sokoldalú, flexibilis eszköz a mini Palmer. Először egy Fender Hot Rod DeVille csöves kombó volt a tesztalany. Ennek a kevésbé érzékeny bemenetéhez csatlakoztattam az Eins Hi-Z kimenetét. Az Eins hangerejét teljesen feltekerve szépen túlvezérelte a Fendert és kellemes overdirve-os soundot produkált. A túlhajtás mértékét az Eins Volume potijával és Boost kapcsolójával lehetett szabályozni. Az Eins hangszínszabályzójára itt már szükség volt, egyszerűbb volt azt egy mozdulattal állítani, mint a Fenderen a 3 hangszín potit tekeregetni. Ennél a konfigurációnál az Eins saját hangfalát is lehet használni. Az igazat megvallva, az így megszólaló overdrive-os hang számomra használhatóbbnak, szebbnek tűnt, mint amikor önállóan szólt A Palmer Eins.
A második verziónál az általam használt effektek elé kötöttem be a Palmer Eins-t. Elvileg ugyanazt a hangot kellett produkálnia, mint korábban, azzal a különbséggel, hogy egy kis delay és kórus effekttel megbolondítva tényleg szép hangzásokat lehetett elérni. Az effektek között lévő hangerő pedállal (nem kell a másik erőstő hangerejét állítgatni) és a Palmer VOLUME és TONE potijával a különféle hangszínű, csöves erősítőkre jellemző torzításokat lehetett elérni. Ebben az összeállításban már tényleg ízlés és játékmód kérdése, hogy ki milyen sound-ot állít be. A Palmer hangerő potméterét középállásba állítva, ismét egy majdnem tiszta, csak az erős megpengetéseknél túlvezérelt hangot kaptam.
Összegezve, a Palmer Eins tulajdonképpen egyszerre egy önálló, kisteljesítményű csöves gitárerősítő fej, egy csöves előerősítő, és használható csöves effektként is. Elsősorban kísérletező kedvű gitárosoknak ajánlható, kiválóan használható stúdióban, otthoni PC-s felvételekhez, (megfelelő hangkártyához csatlakoztatva) gyakorlóerősítőként, de akár kisebb klubokba egy hangfallal, a PA rendszerre kötve. Mindenképpen mellette szól sokoldalúsága, kis mérete – 20x12.8 x10.8 cm – és jó minőségű csöves hangja. Ezek érdekessé tehetik ezt a mini eszközt mind amatőr, mind profi gitárosok számára.
A Palmer az erősítőt ECC 83 (előerősítő) és ECC 82 (végerősítő) csövekkel szállítja, de az ECC 81, ECC 82, ECC 83 csövek különböző variációban történő elhelyezésével az erősítő érzékenységét, kimenő teljesítményét, csöves torzítását, hang kitartását, befolyásolni lehet, a gyártó szerint.
További jellemezői:
Típus, technológia: csöves gitárerősítő fej
Osztály: A
Kimenő teljesítmény: 1 W
Bemenet: 1 db. 6,3 jack
Kimenet: 4 db. 6,3 jack
Kimenetek: 8 és 16 Ohm hangszórókimenet, Simulated Out, HiZ out
Csatorna: 1
Szabályzó potik: hangerő, hangszín
Hálózati feszültség: 230 V AC
Fogyasztás: 10 W
Súly: 2,47 kg
Magyarországon forgalmazza az Elimex Kft.