zenesz_logo.png



Régóta szeretem a Yamaha gitárokat. Hogy miért? Azért, mert szerintem igen jó hangszerek. Nem titkolom, hogy néha nem teljesen értem a cég üzletpolitikáját; hiányolok néhány régebbi modellt, de azért szerencsére nem visszafelé fejlődik a Yamaha, hanem folyamatosan kísérleteznek, új utakat keresve.

Idén sikerült néhány igen csak kedvemre való modellel megörvendeztetniük a gitárosokat, ezek közül most a PAC 611 típust vesszük górcső alá.

 

pac611hfm_rb.jpg

 

Az előbb említett újítások mellett mindig is megtalálhatóak voltak a vintage beütésű hangszerek a Yamaha palettáján. A 611-es is ezt a vonalat követi, de természetesen a mai kor elvárásait is figyelembe véve. A forma klasszikus Pacifica-superstrat, ami nem csak szép, de nagyon kényelmes is. A fényezés természetesen hibátlan, gyönyörű. Itt külön ki kell emelnem a nyak és a fej lakkozását, ami még inkább kihangsúlyozza a vintage dizájnt. A habos jávor fedőlapos éger testhez csavarozott juhar nyak amúgy nagyon kényelmes; se nem túl vastag, se nem túl vékony, amolyan „tenyérbe mászó”. Furcsa, hogy a nyak és a test illesztésénél nincs lekerekítve a test hátulja (a legtöbb mai hangszernél ez már jellemző), mégis könnyen elérhető a 22. érintő a rózsafa fogólapon.

 

A szerelvényeket nagyon jól sikerült összeválogatniuk. A Grover kulcsok nagyon jól tartják a hangolást, és ezt tovább erősítik a Graph Tech babák valamint a nyereg. A húrlábba a testen át, hátulról kell befűzni a húrokat, ennek köszönhetően elképesztő jól rezonál a hangszer, és kiváló a hangkitartás. Külön meg kell jegyeznem, hogy a gyárból originál dobozban érkező hangszer szinte teljesen tökéletesen be volt állítva, épp csak a nyakmerevítő pálcán kellett egy kicsit húznom, miután behangoltam a húrokat. Ez talán apróságnak tűnik, de elég bosszantó lehet, ha az újonnan vásárolt hangszerünket nem vihetjük haza rögtön, hanem azonnal hangszerészhez kell rohangálnunk vele, hogy az használható állapotba kerüljön.

 

611-pacifica-460-80.jpg

 

A hangszedők terén vannak az igazi ínyencségek. A nyaknál egy Seymour Duncan SP90-1 található, ami abszolút vintage hangot produkál. Ez tulajdonképpen egy hatalmas single coil pickup, ami vastagabban szól, mint egy normál single coil, de karcosabb, mint egy humbucker. A hídhoz pedig egy viszonylag új modell, a Custom  5 került, ami a jól bevált ’59-es modell tunningolt változata alnico mágnessel és nagyobb kimeneti jelszinttel. Természetesen ez a hangszedő felezhető, tehát hiába csak háromállású a pickup váltó, bőven van variációs lehetőségünk a hangszíneket illetően. Ez a hangszedő-páros amúgy nagyon jól szemlélteti az egész hangszer üzenetét, ami tulajdonképpen a manapság igen divatos „vintage-modern” trend. Míg a nyaki SP90 inkább tradicionális hangot produkál, a hídi Custom 5 lehangolt zúzásra is botrányosan jó, a kettő együtt pedig valamiféle modern telecaster jelleggel bír.

 

A PAC611 a jelenlegi Pacifica család csúcsmodellje (leszámítva a Mike Stern modellt), ennek ellenére az ára egyáltalán nem mondható elérhetetlennek. A pénztárcabarát ár nyilván annak köszönhető, hogy ezek a hangszerek már jó ideje nem Japánban, hanem Indonéziában készülnek, ami azonban ne rettentsen el senkit! Köztudott, hogy a Yamaha azon ritka cégek egyike, akiknek saját gyáruk van ott is, tehát teljes japán felügyelet és minőségvizsgálat alatt folyik a hangszerek építése.

 

3.jpg

 

A Yamaha Pacifica 611 egy olyan hangszer, amire évtizedek múlva is büszke lehet a tulajdonosa. Bár még csak néhány napja nyúzom ezt a gitárt, azt gondolom, én is így leszek ezzel...

 

Lukács Peta