A jó minőségű hangszeranyagok ára a csillagokig szökött az elmúlt évek alatt. Ezért a takarékosság, a meglévő anyagok jobb kihasználása fontos tényező lett a gitárépítésben. Az olcsóbb és a közepes árkategóriájú gitárok egyes részei rétegelt anyagból készülnek. Mivel hagyományos kézi technológiával épülnek a gitárok, a hangszerkészítő közvetlenül tudja kiválasztani az adott hangszerhez éppen megfelelő fakombinációt, ezért még a rétegelt anyagok alkalmazása ellenére is lényegesen jobb a minőségük, mint a nagyipari módszerekkel futószalagon készülteké. Mint azt már a korábbi bemutatómban említettem, a tető mindegyik modell esetében tömör cédrusból vagy fenyőből készül. Ebben nem vállalnak kompromisszumot.
A mostani cikkemben feljebb megyünk az árkategóriában, és a közepesen drágábbaknál fejezem be a bemutatást.
Ismét megemlíteném, hogy minden gitárjuk azonos formájú, húrhosszúságuk 650 mm, a nyakszélesség a fejnél 54 mm, a testmélység a nyaknál 95 mm, a test végénél pedig 100 mm, a test szélessége a mellénél 290 mm a hasánál pedig 369 mm.
Kezdjük talán a Rodriguez A modellel. Ez a gitár még mindig a tanulóhangszereket reprezentálja, annak is az igényesebb változatát. A gitár nyaka sapeléből készült, indiai rózsafa fogólappal, a húrláb szintén indiai rózsából van. A sapele a hondurasi cédrus egyik olcsóbb alternatívája, erezetének mintázata is eléggé hasonló hozzá. A rezonáns tető mint a gitár akusztikailag legkritikusabb és legfontosabb része tömör kanadai cédrusból van. A káva és a hátlap anyagául laminált indiai rózsafát választottak. A fejnél lévő nyereg grafitból készült. A gitár hangját gazdag basszusok és viszonylag kiegyenlített hangkép jellemzi, hangereje is igen tekintélyes. Ennél a típusnál az ár vonatkozásában az olcsóbb kategóriát átléptük és a közepes árkategória alsó határán vagyunk. Ez idáig az A modell bizonyult a legjobb ár-minőség viszonyú darabnak.
A következő modell már a közepes árkategóriát reprezentálja. A Modell D Rio teteje tömör kanadai cédrus, a káva valamint a hátlap laminált riói rózsafa. Ennek következtében a hangja is érezhetően fényesebb, mint a tanulóhangszereké. A kategóriaváltással az is együtt jár, hogy a nyak immár hondurasi cédrusból készül, ébenfa fogólappal, és a nyakat a hátsó részén ébenfa betéttel merevítik. A hangzás éppen egy klasszissal gazdagabb, mint a korábbi árkategóriában, bár ez még mindig nem a csúcs. Igazán megkapó a jellegzetes spanyolos markáns középtartomány, amely megkülönbözteti az egyéb gyártmányú klasszikus gitároktól. A legnagyobb előrelépés a kiegyenlítettségben és a basszusok felharmonikus gazdagságában volt tapasztalható. Ára kétszer annyi, mint a Rodriguez A modellje. Kár, hogy ezért a pénzért még mindig csak egy papírdobozt kapunk a gitárral.
Végül a közepes árkategória egyik kiemelkedőbb hangú hangszere volt a Modell E. Teteje tömör kanadai cédrus, háta és kávája tömör indiai rózsafa, nyaka hondurasi cédrusból ébenfa merevítéssel készült. Hangja ennek megfelelően gyorsan épülő, mélyei gazdagok, és végre az a fényes áttetszőség jellemzi hangját, amely nagyon fontos egy klasszikus gitárnál, különösen, ha valaki akusztikusan játszik rajta. Ez a kis magashangtöbblet biztosítja azt a hordozóerőt, amellyel már tényleg meg lehet tölteni hanggal egy koncerttermet.
A gitár kivitele makulátlan, nagyon szép lakkozása és különleges mintázatú ízléses rozettája emeli a gitár színvonalát. A húrkulcsok aranyozott bevonatúak.
A Modell E a legdrágább modell, amelyet alkalmam volt kipróbálni. Megjegyezném, hogy létezik elektroakusztikus változat is cutaway testformával.
Sajnos nincs lehetőség kipróbálni egy egyedi készítésű gitárt, hiszen egy bolt nem rendel a saját kockázatára egymillió forintot megközelítő hangszert. Csupán érdekességként megemlíteném, miben különlegesek a legdrágább kategóriát képező Rodriguez gitárok.
A Rodriguez dinasztia fiatalabb generációját képviselő Manuel Jr. Egyszerű, de annál hatékonyabb tetőmerevítési módot dolgozott ki. A mintázata rombusz alakú hálót mutató rácsszerkezet, hasonló ahhoz, amit a Kohno gitároknál is használnak. A hangnyílás merevítése is érdekes, betétlemez felragasztásával oldották meg, mely a nyaktőkéig nyúlik el. A család másik ifjabb gitárkészítője Norman, aki egészen különös merevítést dolgozott ki. Valójában semmilyen eddig alkalmazott mintázathoz nem hasonlít, de ha le kellene írni, akkor a hagyományos legyezőalakzat kb. 30 fokkal elfordított változata. Kíváncsi lennék a hangzásra, amelyet ezzel elő lehet idézni. A gitárok a legfelsőbb kategóriában természetesen válogatott, a legjobb minőségű tömör anyagokból készülnek.
Itt megjegyezném még azt az érdekességet, hogy a Rodriguez család a kanadai cédrusra esküszik, mert 28-féle gitárjukból mindössze 3-nál alkalmaznak fenyőtetőt.