zenesz_logo.png



A Magashegyi Underground az egyik legsikeresebb hazai pop-art zenekar. 2016-ban ünnepelték tíz éves jubileumukat, de tavaly sem volt megállás. Vizuálisan legalább annyira egyediek, mint zeneileg. Bocskor Bíborkával, a zenekar énekesnőjével beszélgettünk.

 

2016-ban voltatok 10 évesek, akkor jelent meg a harmadik lemezetek, jubileumi koncert stb. Ehhez képest 2017 nyugodtabb év volt számotokra?


A zenekar életében ez a 10 éves jubileum és a hozzá tartozó koncertek tulajdonképpen inkább egy köszönet volt azok felé a kedves emberek felé, akik a hosszú vagy rövid úton végig velünk tartottak. Természetes az is, hogy nem hagyható ki egy ilyen születésnap megünneplése lemez nélkül. Az idén is, mint minden évben igyekszünk kitenni magunkért, fenntartani egy késélen táncoló értékesebb alkotói munkát. Ez elég nehéz a mai magyarországi zenei trendek keretén belül, hisz annyi bugyuta dallamvilág és szöveg mérgezi ma már a közízlést, hogy ennek tengerében ember legyen az a kedves befogadó, aki meg tudja különböztetni a tartalmat az eléje vetített képtől. Az idén is majdnem minden fesztiválon jelen voltunk, teltházas fogadtatással, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon volt egy nagyon jól sikerült szimfonikus koncertünk, aminek hagyományát jövőben is folytatni szeretnénk. Kijöttünk egy új rádiós dallal is, meg egy hozzá tartozó klippel. Folyamatosan folynak a stúdiómunkák egy audiovizuális anyag körül is, de ennek konkrétabb magyarázata, hadd maradjon inkább rejtett.

Szóval nyugodtabbnak nem mondanám sőt, de ez nem hinném, hogy baj lenne, egyelőre nem az ilyen értelemben vett nyugalmat keresem, keressük.

 

Nemrégiben egy nagyon látványos, digitális utómunkákkal is ellátott klipet jelentettetek meg az „Itt leszel” című dalhoz. Hogyan alakult ki ez a szimbólumokkal teli látványvilág?


A szimbólumok jelen vannak a mindennapi életünkben is, attól függ mennyire figyelünk fel rájuk, a régi görögöknél ezek nagyon fontosak voltak, gondoljunk csak a delphoi jósok magyarázataira... Ma is inkább a képi asszociációk világát választja az ember egy-egy sűrített valósági képpel nagyon mélyre lehet hatni. A Magashegyi mindig is egy-egy fontos, katartikus pillanat esszenciáját próbálja megfogalmazni, megérteni a saját zenei és más művészeti nyelveken keresztül, van, amikor sikeresebben, van amikor botladozva. Azt hiszem, hogy ma minden felelősségteljesen gondolkodó művész számára ez a minimum. Ennek a klipnek a látványvilágát egy komoly egyeztetés során alakította ki egy profi csapat, ez úton is köszönet érte. Remélem, hogy eléri célját és mind megláthatjuk benne azt a csodát, amint egy meggondolatlan pillanat megbocsátásba fordul éppen át.

 

 

MH 700x.jpg

 

 

Anno színésznek készültél. Zenészként tudod kamatoztatni a tanultakat?


A színészet az egyik legkomplexebb előadó-művészeti forma, természetesen használom minden egyes pillanatát. Minden dalunk mögé bennem egy teljes dramaturgiával felépített történet is kerül, természetesen a magával hordozott érzelmi tartalommal együtt. Igyekszem mindannyiunkban tudatosítani azt, hogy minden színpadon megtörténő dolog egy erős sűrített jel, amivel érzetvilágokat lehet és kell is teremteni. Ezzel próbálkozunk minden egyes koncertünkön, szerencsére sokak megértik, köszönet a figyelmükért.

 

Nem csak klipjeitekben, koncertjeiteken is nagyon erős a látvány, óriási LED-falak, vetítés, megkomponált világítás... Manapság ez már alap egy zenekar számára?


Nem hiszem, hogy alap lenne. Az alap az, hogy legyen értelmes és értékelhető gondolat, amit el akarunk mondani. Ezek formák, amiket azért jó használni, mert kifejezhetőbbé teszik azt a bizonyos gondolatot. Mi csak akkor használjuk, amikor erre úgy érezzük, feltétlenül szükség van. Nagyon sokat egyeztetünk minden vizuális tartalmon is, nem egyszerű döntések és random festett világ jellemzi a Magashegyi képi világának alakítását. Sok és kemény alkotói munka van ezek mögött is.

 

 

MH_2_700x.jpg

 

 

Úgy tudjuk te kölcsönözted egy erdélyi asszony sorsról szóló kiállítás hangját? Mesélnél erről?


Egy számomra érdekes kéréssel keresett meg a Nemzeti Múzeum, egy kiállításhoz kerestek hangalámondásra valakit, és engem találtak meg. Szívesen elvállatam hisz egy számomra kedves emlékeket felidéző kiállításról van szó, amely az otthonomat idézi meg. Úgy gondolom, hogy ezzel a munkával megismertethetek egy világot, amit én talán jobban ismerek, mint az arra ellátogató, vele először találkozó emberek. Remélem, sikerül bevonzani minél több embert, aki kíváncsi lesz ennek az asszonynak a történetére, ezért is ajánlottam fel a munkám díját is ennek népszerűsítésére. Mindig is mélyen foglalkoztatott és foglalkoztat mai napig is az erdélyi asszonysors, mint egyfajta istennő és rabszolgasors keveréke, többször el is sírtam magam a történet mesélése közben, hihetetlen, hogy miken mehetnek át az emberek egy-egy választott alternatív életfolyamat során.

 

Mindig örömmel hallgatom, ha nyilatkozol. Rendkívül tiszta gondolatokat tudsz közvetíteni akár egy pár perces interjúban is, a szabadságról, a társadalmi elvárásokról, és a szeretet alapvető fontosságáról. Tudatosan használod a nyilvánosságot arra - amire amúgy nem szokták -, hogy értelmes gondolatokat közvetíts, vagy ez egy spontán dolog?


Köszönöm, én azt hiszem spontán kell történjen mindenkiben az, hogy az élet értelme a szereteten alapszik. Ezen keresztül szerintem az értelmet is könnyebb megtalálni, vagy legalábbis ezen keresztül jobb keresni. A nyilvánosságot meg mindig tudatosan használom, ezt másként nem lehet. Minden másnak kimondott szó egy elég komoly felelősségteljes figyelmet követel a részemről, néha meg is riaszt, van, amikor egyáltalán nem szeretnék nyilatkozni, nem érzem a biztonságot, akkor nem is teszem.

 

 

flyer 700x.jpg

 


Milyen célkitűzéseitek vannak 2018-ra?


Nagyon nagyok. Még közelebb kell vinni a Magashegyi világát az emberek lelkéhez, és velük együtt meg kell hódítsuk a világot!

 

 

- Kámán Ildikó -

- Fotók: Dancs Enikő Bianka -