zenesz_logo.png



Az ENGL Fireball erősítőben leginkább a kemény zene iránt elkötelezett gitárosok találják meg a szívükhöz közel álló hangzások valamelyikét: a design és a méretek tekintélyt parancsolóak, a cucc sugározza a benne rejlő erőt.

 

 

1732.jpg

 

 

 

 A berendezés rock-ra született, a külcsínre és a belbecsre való tekintettel egyaránt.

 

            Az erőátvitelről a két 6L6 gondoskodik a végfokban, az előerősítő panelben pedig 4 darab ECC 83 vagy 12AX7 melengeti a Fireball-t és a használója szívét. 8 illetve 16 ohm-on körülbelül 60 watt a leadott teljesítmény, de ugye ez csöves energia, ami érzetre a többszöröse is lehet a valósnak…

 

Hangerő problémája nem nagyon lesz annak, aki egy 4 x 12-es ládával fogja használni a fejet, a teszt alatt egy 1 x 12-es ládikával is rettenetes volumét tudtam belőle kicsikarni, tisztán és torzítva egyaránt. A sound csövesen karcos, igazán gyors és dinamikus. Az eq szekcióval mindenki ízlése szerint beállíthatja az általa kultivált hangzásvilágot: ezt a szokásos Bass, Middle, Treble és Presence potikon kívül még két fix booster is segíti. Akinek még ennyi magas sem elég, annak csak egy nyomásnyira van a Bright gomb és máris még intenzívebben csilingelnek a felsőbb regiszter hangjai.

 

A mély tónus szerelmesei a Depth gombot tehetik magukévá, annak megnyomása után ugyanis a basszushangok kapnak egy extra – de nem túlzó – kiemelést, ezáltal melegebbé téve a sound-ot. Mindkét funkció egyidejűleg módosítja mind a két csatornát: ha a Bright funkció aktív, akkor mind a tiszta, mind a torzítós csatornán működik a magas kiemelés. A front panelen még található egy hasznos szolgáltatás ( 2) visszajelzője: a végfok csövek folyamatos ”megfigyelését” lehet szó szerint szemmel követni. Ha valamelyik 6L6-on keresztül túl nagy feszültség megy át, akkor ez a biztonsági rendszer lekapcsolja azt.

 

Ez elsősorban azon kezdők számára nagy segítség, akik a rossz típusú hangfal csatlakoztatásával egész egyszerűen kinyírnák a cuccot, de ő nem hagyja magát. Jön a Power Tube Monitor System és közbelép, lekapcsolja szenvedő csöve(ke)t. Hasznos… Főleg a hátsó panel megtekintése után. A halandó és esendő gitáros-jelölt azt sem tudja hirtelen, hogy mit dugjon és hova. De nincs baj, ha nem túl egyértelmű a dolog, lehet bátran próbálkozni. Az FX loop elvárható és szériatartozék a mai erősítők szolgáltatásai között, akár csak a lábkapcsoló. Két opció van: egy egyszerűbb csatornaváltó és egy midizhető floorboard, amivel több hangzás is elmenthető.

 

 

 

Fireballe625.jpg

 

 

 

  Az erősítőt három különböző gitárral is volt szerencsém kipróbálni, a lehetséges alternatívákat figyelembe véve hatból hat nagyszerűen használható, de teljesen különböző hangot kaptam. A MusicMan Axis-szel volt a hangzás a legközelebb ahhoz, amit – szerintem – a mai modern rockisták keresnek egy ilyen motyóban. Tisztán is telt, de ha kell éles hangzás, torzítva pedig még a viszonylag kis (25 %) gain állásnál is sikítós hang, röfögős riffek, brutál metál. A Fender Strat-ból a tiszta állás hozott ki igazi karakteres sound-ot, a torzítóval is király módon szólt, csak nem ehhez vagyunk szokva.

 

Itt már jól jött a tartalék 75 % gain, irtózatos torzítást lehetett produkálni a single coil-lal is. A számomra legkedvesebb párosítás az ENGL fejnek a Gibson Les Paul-lal történt összeeresztésével jött létre. A tiszta hang a jazz-től(!) a funky-ig, ska-ig terjedt, na de a crunch és a lead…

 

A régi nagyokat produkálta  a Fireball, a búgós AC/DC- től a krémes G’N’R-on át még zúzda Zakk is beköszönt. Természetesen csak a hangzás erejéig, de mi másra lenne szükségünk egy fullcsöves erősítő esetében.

 

            Végső konklúzió gyanánt csak annyit lehetne tanácsolni, hogy mindenki hallgassa meg a saját fülével a berendezés teljesítményét és talán nem én leszek az egyetlen, aki meghallja a szörnyetegben rejtőzködő szépséget is: a Fireball nem csak zúz, de nagyon jól is szól.