A 1502-es és 3102-es számok azonnal elárulják nekünk melyen eq-ra számíthatunk. A 1502-es sztereó vagy kétcsatornás eszköz 15 sávos felbontással, a 3102-es pedig szintén kétcsatornás, de itt már 31 sávos a csatornánkénti szabályzási lehetőség. Esetünkben a szolgáltatások közötti különbség maga után vonja a készülék méretének megváltozását is, tudniillik a 1502-es eq 1U magas, míg a 3102-es két egység magas (2U).
Mindkét készülék a szabványos 19” szélességű rack-be szerelhető dobozban kapott helyet, amelyek hátrafele igen rövidek, ezáltal kis helyet foglalnak. Az előlap a Behringer-től megszokott fényesre eloxált alumínium, ahol a fehér színnel feliratozott kapcsolók, tolópotméterek fekete mezőben helyezkednek el.
A 3102-es esetében az 1-es és 2-es csatornák kezelőszervei az előlapon egymás alatt helyezkednek el, míg a 1502-t egy sorba rendezték. Mindkét eszköz rendelkezik bemeneti hangerőszabályzóval, +/- 15 dB állítási lehetőséggel, majd a kiiktathatatlan 10-400 Hz között hangolható felüláteresztő szűrő, illetve a 2,5-30 kHz között állítható aluláteresztő szűrő következik.
A 1502-es esetében hangolható szűrők helyett egy 25 Hz-en hatékony mélyvágót működtető kapcsolónak jutott hely. Egy kapcsoló segítségével meghatározhatjuk, hogy a tizenkét LED-es kivezérlés jelző a bemeneti vagy inkább a kimeneti szintet mutassa. Az FBQ1502-es eq kivezérlés jelzője négy LED-es. Egy másik kapcsolóval az eq beállításait kikapcsolhatjuk anélkül, hogy bármit elállítanánk. A kisebbik eq esetében 15, illetve 31 (nagyobbik eq) különböző frekvencián hatékony szabályzók közepében a régi modellekhez hasonlóan egy pici piros LED világít. Ez számomra nem nyújt különleges élményt, viszont nagyon meglepődtem azon, amikor megnyomtam az FBQ feliratú kapcsolót, ugyanis ekkor ezek a LED-ek a zene ütemére villogni kezdtek, vagyis a fader sor átalakult analizátorrá.
A zenében a leghangosabb frekvenciákat azok a szabályzók, illetve felirataik mutatták, amelyeken a legnagyobb fényerővel világítottak a LED-ek. Az FBQ szolgáltatás nem más, mint amolyan gerjedés detektáló rendszer. Vagyis ha nincs analizátorod, de szeretnéd tudni hol gerjednek monitoraid, az FBQ eq-k ezen szolgáltatásával megtudhatod. Hagyod, hogy induljon a gerjedés majd, ránézel a LED-ekre és a legfényesebben világító fader-t kicsit lejjebb húzva, valamelyest kezelni tudod a problémát.
A range kapcsoló segítségével meghatározhatjuk, hogy a szabályzási tartományunk +/- 6 dB, vagy +/- 12 dB legyen. A hátlapon a szokásos XLR/TRS szimmetrikus be- és kimeneteken kívül elhelyeztek egy szub kimenetet. Ennek működési tartományát az x-over freq. Szabályzó segítségével 30-200 Hz között határozhatjuk meg. Ez a szolgáltatás például akkor jöhet jól, ha a doboz monitorát szubbal is ki akarjuk egészíteni (amiért ő igen hálás lesz). Egy nagy felbontású analizátor segítségével ellenőriztem az eq szabályzóinak pontosságát. A hat és tizenkét decibeles vágás és emelés valóban a feliratozás szerint alakul.
Más a helyzet a frekvenciapontossággal. A 100 Hz-es szűrő 115 Hz-en, az 1 kHz-es 1,16 kHz-en, míg a 10 kHz-es 10,69 kHz-en működik. Vágáskor és emeléskor az egyes szűrőkörök a kelleténél egy kicsit szélesebb sávban avatkoznak be. A frekvenciasáv széleire tekert alul- és felüláteresztők még így is beavatkoznak a hallható frekvenciasávba. A szub kimenet aluláteresztő szűrője kb. 12 dB/okt. meredekséggel bír. Kíváncsi voltam, mi történik a hanggal, ha csak átmegy az eq-n a jel, de a szabályzók középállásban, a mély és magas vágók szélső állásaikban maradtak. CD-ről hallgatva stúdió monitorokon a hang kissé veszít életszerűségéből, részleteiből és enyhén sávszűkké, lapossá válik. A működése viszont zajtalan.
Ezek az eq-k tehát főleg hangosítóknak készültek, leginkább színpadi monitorok gerjedés-mentes működtetéséhez alkalmazhatók. A szolgáltatások jellege is erre enged következtetni, de természetesen alkalmas lehet kis és közepes hangrendszerekhez is, mint rendszer eq. Akár monitorról, akár fő rendszerről legyen is szó, a 3102-es modell tűnt sokoldalúbban használhatónak, jobb vételnek.