Fender Narrow Panel Tweed Deluxe
Mi olyan érdekes ebben a háromgombos, szövetbevonatú fenyőfa dobozban, amiben öt cső világít? Hát, elég sok… Vastag, meleg hangok még kisebb hangerőnél is, nagyobb hangerőnél ízes overdrive-os hangzás, kompakt méret, akár egy Fiat 500-as jobb első ülésén is velünk jöhet. Röviden, a tweed Deluxe az eredeti, ideális stúdió és klub erősítő.
A Deluxe egyike volt a Fender első gitárerősítőinek. 1946-ban – négy évvel a Broadcaster gitár megjelenése előtt – mutatták be, amikor Leo Fender leginkább lap steel gitárok és a hozzájuk való erősítők készítésével foglalatoskodott.
Ezt a sorozatot még “Woodie”-nak hívták, mert a diófából, vagy mahagóniból készült ládát nem vonták be semmilyen anyaggal, a natúr vagy fényezett faanyagot teljes valójában láthattuk. Ennek a sorozatnak a kisebb 1x8-as Princeton és a nagyobb 1x15-ös Professional között elhelyezkedő középső darabja volt a Deluxe, akkor még 1 db 10 inches hangszóróval. A korabeli muzsikusok szinte egész éjjel nyúzták ezeket az erősítőket, cipelték magukkal mindenhová. Ezekben a rádiószerű fadobozokban, a Fender rendkívül sikeres középméretű kombóinak közvetlen elődeit tisztelhetjük.
Fender Woodie Princetone
A következő tíz évben a Deluxe átalakult, 1949-ben felvette a TV fazont (az akkori televíziókra emlékeztető arculata miatt hívták így) és 12 inches hangszórót kapott, 1953-ban jött a Tweed modell széles (wide) első panellel, majd 1955-ben ugyanez keskeny (narrow) első panellel. A széles panel korszak vége felé a Fender a Deluxe nagyméretű, 8 lábú előerősítő csöveit újabb és kisebb 9 lábú 12AY7 és 12AX7 csövekre cserélte, ugyanakkor a nagyobb hangerő és dinamika tartalék érdekében néhány áramkört is átdolgozott, de a Deluxe megmaradt annak az egyszerű meleg, de mégis kissé nyers hangú erősítőnek, ami volt.
Fender Wide Panel Tweed Deluxe
A Tweed Deluxe későbbi változatai már sokkal szemrevalóbbak és versenyképesebbek voltak. Ami a külső megjelenést illeti, annyit tartottak meg a hagyományos fazonból, ami még szerethető volt, és csak annyira finomították a durva láda fazont, hogy az erősítő ne veszítse el sajátos karakterét. A késő 50-es évek Deluxe áramkörei – amit 5E3-al jelöltek – már számos olyan elemet tartalmaztak, melyek hozzájárultak az erősítő sikeréhez. Ilyen például az 5Y3 egyenirányító csőnek köszönhető dinamikus megszólalás, vagy a két enyhén túlhajtott, negatív visszacsatolás nélküli 6V6 végcső által produkált vastag, felharmonikusokban gazdag hang.
Fender Narrow Panel Tweed Deluxe
Ennek a cikknek a keretei nem engedik meg az összes tulajdonság felsorolását. Egy biztos, ha a kombón 10 óráig tekerjük a hangerőt egy Telecasterrel, vagy 9 óráig egy Les Paullal, olyan hangszínekbe, hangzásokba kóstolunk bele, melyek mára már a rocktörténelem részeivé váltak. Ez az utánozhatatlan Fender hang, ami oly sok régi és mai gitáros megszólalását megalapozta.
Neil Young, Mike Campbell, Rich Robinson, Billy Gibbons és még sorolhatnánk ki mindenki támaszkodott ennek az apró hangszín bajnoknak a képességeire. Aki nem engedhet meg magának egy eredeti Fender Deluxe-ot, kiváló reprodukciókat vásárolhat olyan gyártóktól, mint a Victoria, a Tungsten, vagy a Richter.
Érdekes...
Legfontosabb jellemzők:
Két 6V6 végcső, 15 W RMS teljesítmény
Enyhén túlhajtott végfok, negatív visszacsatolás nélkül
Egy 12AY7 előerősítő cső, egy 12AX7 fázis inverter
Egy 5Y3 egyenirányító cső
Treble-bleed hangszín szabályzó
Egy alnico mágneses Jensen P12R 12" hangszóró
Tömör fenyőből készült nyitott hátú kombó láda