„Tinédzserkorba lépett a banda, szeretnénk megkezdeni a küzdelmekkel teli felnőtté válás folyamatát.”

A Kéknyúl zenéjét nem lehet összekeverni mással: a zenekar megálmodója, Premecz Mátyás Hammond orgonája és Andrew Hefler karakteres, énekhangja, stílusa utánozhatatlan, a csapat soul- és funkzenéje azonnal mozgásra készteti a hallgató lábait.

A 2015 óta aktív formáció eddig három nagylemezt jelentetett meg – a legutóbbi egy koncertalbum volt – 2022-re pedig több meglepetést is ígérnek: köztük a tavasszal érkező új lemezüket, megújult hangzással és izgalmas dalokkal, valamint egy különleges lemezbemutatót április 1-jén a Magyar Zene Házában. Többek között ezekről is beszélgettünk a zenekar vezetőjével, Premecz Mátyással.

Hogy telt az elmúlt évetek? Hogyan viseltétek a pandémiát?

Sok minden változott a mi életünkben is, és mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a változások jelentős része megmarad. Többünknek kellett a megélhetés biztosítása miatt más munkákat is elkezdeni, és átgondolni, mi is az, ami igazán fontos a mindennapi életben. Nekem személy szerint ez inkább pozitív dolgokat hozott, hiszen így sokkal többet tudtam a családommal lenni. Ami a zenénket illeti, annak is jót fog tenni érzésem szerint, mert sokkal inkább kompromisszummentes lesz, amit csinálunk.

Van olyan tanulsága az elmúlt időszaknak, amit a jövőre nézve magatokkal tudtok vinni?

Semmi olyasmi, amit előttünk már ezren nem írtak volna le. Olyanokat tudnék mondani, mint hogy „Semmi sem biztos”, „Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra”, és hasonlók. Picit baljós időket élünk, globális szinten nagy és nehéz problémákkal. Ilyenkor a művészetek is radikálisan értékelődnek át. Azt érzem, hogy folyamatosan változik a közönségünk, és az elvárások is, hogy mit is kell csinálnia egy zenésznek/művésznek/előadónak. Keresnünk kell nekünk is új utakat és új válaszokat. A most készülő lemez abszolút tükrözi ezt az újító és útkereső szándékunkat. Az eddig jól bevált receptjeinket (pl. Hammond orgonálás, vastag hangzás, soul és funk dalok) szándékosan újakra próbáljuk cserélni.

2015 óta a That Dance volt az első klipetek, amit májusban adtatok ki, de nemrég Facebookon egy újabb forgatásról számoltatok be. Meséljetek az új videóról!

A készülő videó címe „Any Other Way”. Az új lemez első beharangozójaként fog megjelenni, egy radikálisan más hangzású és hangvételű dalt csináltunk, mint amit megszoktak tőlünk a rajongók, ezért nagyon kíváncsi vagyok, milyen lesz a fogadtatása. A zenekar életében először próbálkozunk egy kicsit letisztultabb, visszafogottabb, és némileg elektronikusabb hangzással, de mindezt ötvözzük az élő zenéléssel, tehát nem fenyeget az a veszély, hogy a koncertünk átalakuljon egy live-act-é. A levegős hangszerelés nagyobb teret enged a vokáloknak és a finomabb hangzásnak. Maga a videó egy egyszerű hangulatú, élő előadás jellegű dolog lesz. Nem akartunk sztorizós klipet, bár a zene abszolút filmes hangulatú.

Mikorra várható az új klip?

Az év elején biztosan elkészül, de megtanultam már, hogy nem szabad siettetni a kreatív folyamatokat. Ha kész, kikerül, mi meg elkezdünk dolgozni a következőn.

Live Live Live címen élő lemezzel jelentkeztetek 2021 elején. Az albumon több új dal is szerepelt, amit élőben rögzítettetek először. Van olyan, amelyik az új 2022-es lemezre is felkerül?

Elég valószínű, hogy teljesen ismeretlen és új dalok lesznek a lemezen. Egy egységes, de az eddigiektől eltérő hangvételű anyag készül, és a dalok válogatása közben megfogalmazódott bennünk, hogy talán érdemes lenne ezeket a nem tipikusan „kéknyulas” hangzású dalokat most egy csokorban kiadni. A többit pedig majd egy következő korongra tartogatjuk, amikor meg nagyon jól fog esni, hogy visszatérünk, és újraértelmezzük a régebbi stílusunkat.

A 2022-es évet úgy harangoztátok be, hogy számos meglepetéssel készültök. Mi az, amit már most elárulhattok?

A fentiekből már talán kiderült, hogy a csapatban megérett a kreatív megújulásra való szándék. Nagy meglepetés nem lesz, de lesznek videók, és remélhetőleg meglepő és izgalmas új zenék, amiket érdemes lesz nyitott füllel hallgatni. Tinédzserkorba lépett a banda, és szeretnénk megkezdeni a küzdelmekkel teli felnőtté válás folyamatát.

Mit várhatunk az új nagylemeztől? Milyen témák foglalkoztattak benneteket a lemezírás közben, mennyire tudtátok ezeket a dalokba foglalni?

A témákat elsősorban Andy (Andrew Hefler, az énekesünk) szolgáltatja a szövegein keresztül, amik mindig nagyon rétegzettek, sok jelentéssel bírnak. Leginkább saját élethelyzetekről, és azok bonyolultságáról szólnak, mint ahogy eddig is. Arról az érzésről, hogy lehet, nem minden az, aminek látszik, néha egy kudarc jelenti az előrelépést, néha egy jónak látszó dolog okozza a későbbi fájdalmat. És van, hogy egy mondat nem azt jelenti, amit jelent, hanem pont az ellenkezőjét. Olyan a hangulatuk, mint egy mai sorozatnak…

Míg az első lemezt, szinte egyből követte a második, most mégis több mint öt év telt el a legutóbbi stúdióalbumotok megjelenése óta. Hogyhogy ennyit vártatok a folytatással? 

Az alkotáshoz kell egy belső kényszer. Hiába vannak külső erők, akár pénz, akár bíztatás, vagy más képében, ha nincs belülről fakadó közlésvágy, akkor megakad a folyamat. Az elmúlt évek nekem személy szerint nagyon viharosak voltak, és úgy láttam, a többieknek sem volt könnyű. Legtöbbünk fiatal családos emberként él, vannak más kötelességeink is, mint a zene, és én azt gondolom, ez így jó. Viszont ez azt is jelenti, hogy néha nem a zene és az új dalok lesznek a legfontosabbak. Remélem, hogy most egy szép kreatív korszak elején járunk, és az új lemezzel ezt be is tudjuk majd bizonyítani.