Az e904-es – mondhatom így – tam mikrofon kifejezetten jó formát kapott. Kis mérete miatt ügyesen elhelyezhető, a dobos nehezen tudja eltalálni a verővel. A dob kávájára pattintható műanyag „kengyel” és a mikrofon egy flexibilisen beállítható egységes rendszert alkot. Elődjéhez képest jobb pozicionálást tesz lehetővé. Nagyon hasznos, hogy ehhez a mikrofonhoz sem kell mikrofonállványt venni, így egy dobszettre vásárolt négy mikrofon esetében az egyik mikrofon árát gyakorlatilag megspóroljuk.
Ha mégis állványra akarjuk tenni, nincs szükségünk semmilyen másfajta vagy pótlólagos kengyelre, mert a mikrofon önmagában rendelkezik a szükséges csavarmenettel. A csomagolásban kapunk a mikrofon mellé egy – már említett – állvány-pótló kengyelt és egy szivacsos lágy bélésű zipzáras szövettáskát, amelyben pormentesen tárolhatjuk a mikrofont. Az e904-es, mint elődje is dinamikus mikrofon, tehát működtetéséhez nincs szükség fantom feszültségre.
Iránykarakterisztikája kardioid, vagyis vese alakú. Frekvencia átvitele egyenletes, folyamatosan emelkedő, azaz magasban kicsit érzékenyebb a mikrofon. A gyártó a mikrofonhoz mellékelt füzetecskében rajzolt ábrákon több mikrofon elhelyezést is ajánl, amelyekhez megjegyzést is fűz, vagyis elmondja, milyen hangra számíthatunk az adott pozíció esetén.
Az e904 mikrofont kipróbáltam úgy, hogy felraktam egy dobszettre, majd hangszínezés és bármiféle beavatkozás nélkül digitális keverő és felvevő segítségével felvételeket készítettem, de felvételt készítettem egy sokat bizonyított, sikeres és klasszikusnak mondható drágább Sennheiser mikrofonnal, az MD 421-gyel is. Ez az a mikrofon, amelyet nagy mérete ellenére mindig szívesen használok tamok hangosítására. Az így elkészült felvételekkel stúdiómonitoron hallgatva egy számítógépen hangszínelve és gate-elve kísérleteztem.
A mikrofonról kialakult véleményem a következő. Az e904 hangja az MD421-hez képest kicsit magasba húz, ezért nyíltabbnak hat, viszont az alja kevésbé kerek, talán úgy fogalmaznék: nem annyira dögös. Hangszínszabályzóhoz nyúlva látványosan csökkenthető a különbség, bár az MD421 valamivel több dinamikai plusszal rendelkezik. Ne felejtsük, hogy a 421-es magasabb árkategóriába tartozik, és ahhoz állványt is kell vásárolni, valamint sokkal nehezebb bizonyos dob összeállítások esetén jól elhelyezni. Hangzásuk közötti különbséget tükrözi a frekvencia átvitelük közötti különbség is.
Az e904-es iránykarakterisztikájából fakadóan szerencsére keveset hall a környezetéből, ezért alacsony küszöbszinttel (treshold) is jól gate-elhető, sőt jó hangot hozhatunk ki belőle akár e nélkül is. Persze rockzene esetén jobban tesszük, ha használjuk a zajzárat élő hangosítás során. Mindent összevetve hangja kellemes, illeszkedik a sorozat többi dobmikrofonjához, jól kezelhető tam hangzást ad a keverés során.