zenesz_logo.png



A 60’-as, 70’-es években nem csak a Fender anyacég állított elő kiváló gitárerősítőket, kombókat. Olasz gyártótól származó Taurus Reverb kombóval is találkoztam már, melyet be is mutattam a Zenész-ben. Jelenleg egy másik különleges példányt sikerült analizálnom, ez a klón a Jazz Reverb.

Ez a kombó a japán Guyatone cég GA-1050 D kombója, melyet kivitele, hangja alapján bármely felületes szemlélő  Fendernek mond. 1969-ben készült és 42 év működés után sem mutatkoznak rajta a megfáradás jelei.

 

1.jpg

        
Miután nem nagy példányszámban készült, a laboratóriumi kivitelezés precíz vonásai találhatók meg rajta, ami tiszteletet érdemel. A sasszé kicsit vékonyabb mint a nagysorozatú Fendereké, de miután ez egy 50 W-os erősítőjű példány, a trafók is kisebbek. A tápegység külön panelon foglal helyet. Szilícium dióda quartet és két nagyáramú pufferkondenzátor. Ugyanitt csücsül az előfeszültséget előállító áramkör is . A  japánok mindig tudtak valami ötletet elővenni, ebben az erősítőben a nyomtatott áramköri lemezre tervezett erősítőnek lapját sziporkázó ötlettől vezérelve átfordították, nyák oldalról szerelték. Ma, amikor már szervizelni kell a készüléket, sokkal egyszerűbbé válik az eljárás, nem kell alapállapotra szétszedni a készüléket.

 

P1030663.jpg

 

Háttéripari kollégáim tudják, hány „miatyánkkal” dicsérik a mai nagynevű gyártókat, akik ezt az egyszerű ötletet nem tették magukévá, és készülékeiket alapállapotra szét kell szerelni egy-egy alkatrész cseréje miatt. A panel követi a fender-vonalvezetést, ezzel az ötlettel sokkal jobban áttekinthető a készülék, látom a kapcsolási rajzot. Sankyo és Atlas kondenzátorok alkotják az áramkör kapacitív részlegét. Megbízhatósági faktoruk magas, így egyetlen darabot sem kellett cserélni. Az ellenállások inkább túl, mint aláméretezettek, így egyetlen darab sem vált füstté… A nagyméretű fémházas japán potenciométerek jó minőségű szigetelt rézsodrattal, forrasztásos huzalkötéssel csatlakoznak a panelhoz, csúszóérintkezős kapcsolat nincs!

 

P1030665.jpg

 

A nyákon is áramra méretezett a fólia, a hang nem is vékonyodik el sehol, nem is teheti, hisz a név kötelez: Jazz Reverb, márpedig ott vastag a „dunyha”. A transzformátorok precíz kivitelűek, hosszú üzemre tervezve. A sasszén látszik, hogy 100 W-os változatra is készültek: plusz két végcső foglalat helyet, nagyobb trafók furatai, kár, hogy ilyen példánnyal nem sikerült találkoznom. A csőkészlet tipikus Fender kiosztás. Itt valamikor a Machusita végcsövek trónoltak, ma 6L6 GC-kkel pótoljuk. Szemet gyönyörködtető látvány a meghajtó, fázisfordító fokozatban a Toshiba: Tokyo Shibaura Electric 12 AT 7-ese, melynek anódlemeze ma is acélosan szürke!

 

P1030669.JPG

 

A zengető tank lágy, hosszúrúgós, az eredeti Fender áramkör, csöves meghajtással, kimenőtrafóval. A japán klón hangja a Black-Face alaphang, ennek is a megvastagított árnyalata, hiszen ez a kombó egyetlen 15”-es Tokyo Sound CO.Ltd. hangszórón szólal meg. Típusa: Lead SK 2038 LL, kerámikus mágnese hatalmas. A készülék hangja, mint a simogató bársony, artikulált, kifinomult jazz gitár hang. Sajnálatos, hogy a Tokyo Shibaura Electric a 70’-es évek közepén abbahagyta e készülék gyártását, bizonyára örömünk telt volna benne!

CsŐ Veletek!

Mezey Béla