A WK 110 76 billentyűs, míg a CTK-810 61 billentyűvel rendelkezik. A nagyobb hangszer nagyobb elemeket használ ezért négyszer annyi ideig (hat órát) képes működni ilyen táppal. Egyébként használhatjuk külső táppal is őket, de ez nem része a csomagnak, külön vehetünk hozzájuk. A nagyobb billentyűzethez természetesen nagyobb méret és súly is társul, valamint a kezelő gombok alakja és elhelyezkedése sem teljesen ugyanaz, de egyébként tényleg teljesen azonos modellről beszélhetünk. A következőkben tehát a nagyobbik (szürkés-barnás színű) modellel fogunk foglalkozni, de az elmondottak érvényesek lesznek a kisebb (ezüstszínű) modellre is.
A WK-110 515 beépített hangszínnel rendelkezik, és ugyan a kézikönyv nem szól a hangkeltésről és a mintákról részletesebben, de a Privia sorozat több hangszínét véltem felfedezni, amik között sok meglepően jót is találhatunk, rögtön a fő zongora hangszín is ilyen. Ez olyannyira a hangszer egyik fő attrakciója, hogy egy dedikált zongora gombot is be lett építve, ami akármilyen állapotból erre a hangszínre és alap effekt beállításokra kapcsolja a hangszert. Egy tényleg szép egyenletes sztereó mintakészlet ez, ami azt is jelenti, hogy a 32 hangos polifónia ilyenkor ugye csak 16 lesz, ez egyébként néhány más hangszínre is vonatkozik. Az 515 hangszín egy részét nyilvánvalóan a General MIDI készlet teszi ki, de azért találunk használható, részletgazdagabb mintákat több kategóriában is. A billentyűzeten használhatunk egymásra tett (Layer) hangszíneket és természetesen ketté is oszthatjuk, azaz más hangszínt használhatunk az alsó és fölső régiókban.
Érdekesség, hogy Split pont két oldalán is lehetnek layer hangszínek, azaz két-két hangszín is szólhat egyidejűleg. A hangszer alapvetően háromféle módban képes működni, és ennek megfelelően három gombot találunk a háttérvilágított kijelzőtől jobbra. A Tone gombbal a teljes billentyűzetet a szintetizátor megszólaltatására használjuk. A Rhythm gombbal a kísérőautomatikát aktiváljuk, ehhez tartozik egy tolópotméter-szerű váltó a bekapcsoló gombtól jobbra, amellyel a különböző akkord-felismerési módok között válthatunk, illetve ki is kapcsolhatjuk ezt, ha csak a dobgép szekciót akarjuk használni. A kezelőfelület bal oldali alsó részén található transzport és egyéb gombok, ilyenkor a kíséret indítására, a fill-ek, variációk, illetve az intro és ending patternek kapcsolására szolgálnak. A harmadik mód kapcsoló gombja a Song Bank, ezzel a beépített hangszerelésekhez kapcsoljuk a hangszert, illetve saját felvételeket is így készíthetünk, vagy számítógépről áttöltött (előbb átalakított) MIDI-file is így szólaltatható meg.
A 100 beépített hangszerelés a billentyűtanuláshoz lehet nagy segítség. A hangszerhez megkapjuk ezeknek kottáit is, és lehetőség van külön valamelyik kéz szólamát gyakorolni, vagy csak a kíséretet (és esetleg a metronómot) meghagyva minkét kézzel játszani. Három lépcsős tanítási szekció áll rendelkezésre, ahol külön gyakorolhatjuk a ritmust, a hangokat, majd együtt az egész zenét, ehhez a hangszer adott esetben be tudja mondani az ujjrendet (természetesen angolul), illetve a precizitás alapján értékeli is teljesítményünket (Scoring) egy négyes skálán, az „Again” utasítástól a „Bravo” elismerésig bezárólag. Az ujjrend hangbemondását azért ki is lehet kapcsolni, ami nem baj, mert akkordoknál azért kicsit nehezen követhető a dolog, meg amúgy is mutatja egy kéz ábra a kijelzőn, Minden esetre a gyerek, ha az ujjrendet nem is biztos, hogy ez alapján fogja jól megtanulni, de angolul jól fog számolni, igaz csak ötig.
A hangszer csak fülhallgató kimenettel rendelkezik, de ez nagyméretű jack formátumú. Rá lehet dugni ezen keresztül is erősítőre egy kicsit nagyobb a jel és kicsit zajosabb az ideálisnál, de azért bőven elfogadható ebben a kategóriában. A hangszer hátán ezen kívül csak a külső táp csatlakozója, a pedálcsatlakozó, illetve egy USB csatlakozó található. Az USB csatlakozó használható adat áttöltésre, de MIDI üzenetek küldésére és fogadására is, azaz külön MIDI interface nélkül is használhatjuk a hangszert számítógépes programokhoz bejátszásra, vagy hangkeltő eszközként egyaránt. Egy CD-n kapjuk a driver szoftvert, illetve a programot (SMF Converter), amivel MIDI file alakítható át a Casio Song formává. Az előző tesztekből megismert Casio Music Site (http://music.casio.com) természetesen a WK-110 esetében is használható dalok letöltésére. Összesen öt felhasználói helyre tölthetünk fel új hangszerelést (vagy készíthetünk a hangszeren saját magunk is ilyet).
Több hasznos szolgáltatást is beépítettek a hangszerbe, így például öt dedikált gombbak viszonylag gyorsan válthatunk 32 regisztráció között (8 bank, bankonként 4 beállítás). Itt komplett beállításokat menthetünk el, amelyben a kíséret a tempó, és a hangszín egyaránt előhívható.
Az elmondottakból is következtethető, hogy a hangszert, illetve hangszereket a Casio elsősorban kezdő tanuló hangszernek szánta, de a beépített hangszínek minősége, az USB kapcsolat révén bőven használható haladóbbaknak is. Akár színpadra is kivihető, olcsósága mellett másik nagy erénye a csekély súlya is lehet, a nagyobbik modell is csak mindössze 7 kilogramm, míg a CTK-810 súlya az 5 kilót sem éri el. Ennél sokszor egy basszusgitár tok is nehezebb lehet.