Fotó: Kurdi Szilvia
Hol jövőbe kacsintgatóan futurisztikus, hol nyolcvanas évek retrójába mártott szintiszőnyeget terít elénk Csordás Gábor október 30-án megjelent Funkventure című lemeze, melyben egyesül a berlini táncparkettek fesztelensége és a trópusi hajóutak kalandvágya. A koherens, mégis sokszínű, kilenc tracket számláló korong megemeli a pulzusunkat, vagy legalábbis jóleső táncba hívja azt a nyár utolsó sugaraival fűtött berlini tetőbulikra. Innen elteleportálhatunk egy trópusi tengerpartra, hogy elsodorjon minket egy váratlan underwater funk-hullám, aztán meg sem állunk az űrig és a tudatalattink határáig.
Gábor zongorista múltja (és jelene) egy pillanatra sem húzódik sarokba, sokkal inkább kézen fogja, és olykor vezeti elektronikusabb vizekre evező énjét. A lemez kibontja magát: különböző pezsgő zenei rétegek és a világ számos pontján begyűjtött benyomások utaztatják a zenei kalandozásra vágyó füleket.
[Csordas Gabor]
„Az volt a célom, hogy legyen egy kicsit táncosabb, de azért nem diszkóba való. Ritmikusabb, mozgalmasabb zenét szerettem volna csinálni, aminek a funk nagyon erőteljes alapeleme és teljesen én vagyok valahol a középpontjában. Igazából összefoglalja azokat a dolgokat, amiket egyrészt az elektronikus zenéből tanultam, másrészt részben a jazzből, a funkból, a popzenéből. A Funkventure cím azért tetszett, mert meg tudtam fogalmazni azt, hogy mi köti össze ezeket a darabokat. A lemez mindegyik dala nagyon más, de mindegyikben van valami utazással kapcsolatos. Ez az, ami az összeset összeköti: hogyha meghallgatod bármelyik számot, ahogy az elejétől a végére érsz, azt érzed, mintha egy filmet láttál volna, vagy egy utazáson mentél volna keresztül. Ez a zene egy kalandozás, ami mindig egy kicsit másik stílusba visz át, a szerzemények történeteket festenek le. Nagyon jellemző rám, hogy minden számot csak egyszer »írok meg«. Éppen ezért ezen a lemezen is ez egy nagyon fontos alapelem, hogy nincs két olyan dal, ami akár csak távolról is hasonlítana egymásra. De közben mégis egy hullámhosszon van valamennyi” - meséli Gábor.
Csordás Gábor
Zongorista, zeneszerző, producer, zongoratanár. Három szólózongora és egy jazz trio lemeze jelent meg, emellett számos előadó albumán közreműködött, mint zeneszerző, hangszerelő és zongorista.
1996-2000 között a Demoscene aktív tagja volt, ahol Carlos néven számos zenét megjelentetett, ösztönösen belekóstolva a jazz és az elektronikus zene univerzumaiba. Első zenekarát 2005-ben alapította Silence Factory néven, létrehozva az említett két műfaj korát megelőző szerelemgyerekét. 2008-ban csatlakozott az akkoriban sikeres trip-hopot játszó Mantra Porno zenekarhoz, majd 2009-ben megcsinálta élete első szólólemezét, melyen kizárólag zongora improvizációk kaptak helyet. Egy kalandos és sikeres londoni felvételi után a bostoni Berklee egyetemre - amire végül anyagi megfontolásból nem vállalkozott – Berlinben helyezte új alapokra zenei karrierjét. Az egy szál hátizsákkal indult város- és életváltás után a berlini klubélet „újabb ajtókat nyitott meg az agyában az elektronikus zene felé”.
2010-ben megalakult a Swansong nevű triója Noriaki Hosoya japán basszusgitárossal és Andrea Zuliani olasz dobossal, majd Horányi Juli énekesnővel is kiadott egy közös EP-t, amit a nívós New York-i Giant Step kiadó a hónap lemezének választott. 2012-ben egy improvizált egész estés koncertet zongorakoncertet adott a berlini Collegium Hungaricumban, az este anyagát később lemezen is kiadta Live At CHB címmel. A Tokyo Dawn Records kiadónál több sikeres remixet is megjelentetett, időközben zongoratanárként és jamsessionök visszatérő tagjaként szívta magába az új impulzusokat.
A lemez elérhető itt: https://ffm.to/funkventure