Az új Madrass szerzemények egyik felét 2019 júniusában vették fel, a másikat 2020 januárjában a budapesti HaveRock Stúdióban, illetve a HL Stúdióban. Az Alvadrottningen című intro (1:24), a Délnek (3:55), a Zápor (5:14), a Rabmadár (6:02), a Psalmus Hungaricus VI. (5:29) és az Északról (5:01) a zenekar tervei szerint egy későbbi LP alapját képezik. A zenét a Madrass együttes jegyzi, kivéve a Psalmus Hungaricus VI. című dalt, amelyet a Mind1 zenekar szerzett eredetileg. A dalszövegeket Hricsovinyi Tamás írta, az említett kivétel sorainak szerzője Dsida Jenő.
Az újonnan rögzített hat dal harmonikusabbnak, kisimultabbnak tűnik. Az a hallgató benyomása, hogy zenei értelemben kevésbé fogalmaztok „nyersen”, mint korábban. Minek köszönhető a „finomabb hangolás”?
A finomságot én inkább egyfajta összetettségnek, sűrűbb zenei szövetnek fordítanám. Az új dalok, a korábbi rockosabb megfogalmazáshoz képest többet merítenek a világzene készlettárából. Ez egyrészt a formációban történt változás miatt is van, másrészt pedig több lehetőségünk és időnk volt a hangszereléssel foglalkozni. Köszönhetően annak, hogy hatan vagyunk, nem csak a stúdióban, de élőben is lehetőségünk van komplexebb hangszeres megoldásokra. Ez a „finomodás” tulajdonképpen zeneileg egy nagyobb felbontásra történő átállást jelent: több részlet, több finom megoldás került a dalokba.
Az új szerzeményekben mintha dallamosabbak lennének a hegedűfutamok is. Miért?
Az egész anyag dallamorientált. Két énekesünk mellett egy szólisztikus hangszerünk is van, a hegedű, ez azért magával hozza a dallamközpontú zenét. Részemről régi vágyam, hogy több népzenei, világzenei elemet csempésszek a dalainkba, és most erre volt is lehetőségem. A dalok megálmodása közben és a műhelymunka során is végig egyfajta grandiozitás járt a fejemben: a megszokott könnyűzenei határok átlépése és a szabályok direkt nem-alkalmazása (például forma- és időkeret) pedig megadta a szükséges művészi szabadságot ahhoz, hogy egy minden szinten az érzékeinkre ható, már-már vizuális hatású anyag jöjjön létre.
A Vihar után nagylemez tele volt feszültséggel, fájdalommal, most pedig mintha egy enyhülést adó világba tartanánk: északról megyünk délre, vagy hűs, nyári záporban állunk. Gyógyulnak a sebek?
Valóban, a Vihar után egy ütős lemez, tele erős dalokkal, melyek karakterben egymástól jobban elkülönülnek. Az Északról Délnek ezzel szemben konzisztensebb, majdnem hogy koncepciólemez. Egyedül a Psalmus Hungaricus VI. lóg ki a sorból, amely egy fantasztikus dal újra tolmácsolása. A többi dal viszont hasonló zenei világban kalauzol minket végig. Az egész lemeznek egyfajta sodrása, lendülete van, valóban mintha egy fantasztikus utazáson vennénk részt. Ahogy ismeretlen földekre érünk, úgy érnek váratlan fordulatok minket a zenében is. A felfedezés izgalma az, ami egy valódi utazást és az Északról Délnek lemez hallgatását hasonlóvá teszi. A dalok nagyon plasztikusak, ezért a keménység-puhaság páros vagy a zord-derűs párhuzam szinte kézzelfogható a zenében. A természet megérint minket a dalok hallgatása közben és a szöveg-zene páros segít minket elrepülni az elképzelt tájra.
A Rabmadár és a Magyarok zsoltára (Psalmus Hungaricus VI.) azt jelzi, hogy dominánsabban jelenik meg a dalaitokban az összetartozás-tudat fontossága? Ennek van áthallása a mostani járványhelyzetet illetően is?
Mindkét dal jóval a járványhelyzet előtt született és a sors fintora, hogy ilyen aktualitást kapott – de nem ez volt az eredeti cél. A Psalmus Hungaricus, azaz a Magyarok zsoltára, eredetileg Dsida Jenő versének megzenésítése még 2006-ból a Mind1 zenekartól. A dalt Menyhei Balázs barátom írta, én pedig tagja voltam a zenekarnak, tehát a hegedűn keresztül tulajdonképpen jómagam is részt vettem a megalkotásában. Ez egy hihetetlenül erős vers egy olyan korból, amikor nem volt szégyen a magyarság- és összetartozás-tudatunk kifejezése, sőt! Hosszú évtizedeken keresztül tiltott volt az ilyesfajta gondolat, de mára talán már őszintén beszélhetünk a nemzeti összetartozásról és büszkék lehetünk arra, ahová a hányattatott sorsunk ellenére közös erőfeszítéssel eljutottunk. Az album koncepció oldaláról nézve viszont ez is egy utazás: a Kárpát-medencéből kiindulva kalauzol el minket a világ összes tájára, ahol magyarok élnek. Számomra himnikus erővel bír ez a dal. A Rabmadár ennél jóval kevésbé patetikus. Ez a dal drámai módon festi le a küzdést és a szabadulni vágyó független akaratot.
Jól érezzük, hogy a szokásos „Madrass-os” megszólalás szerint a magyar folk-rock és underground elemek mellett a balkáni népzene is fontos szerepet kap? Vagy van más összetevő is?
Valóban, a világzenei megoldások jelentős szereppel bírnak a dalokban. Ez annak is köszönhető, hogy a zenekar tagjainak jelentős készlet- és ötlettára van ezen a területen. És a legjobb, hogy mindenki hoz valami egyénit, beletesz valami sajátot. Matyira (Haraszti Mátyás) például a skandináv területeken eltöltött ideje alatt ragadt sok északi motívum, Nóri (Fehér Nóra) pedig a Délvidéken, az élő népzenei hagyományok között nevelkedett. Én magam évekig zenéltem magyar és balkáni világzenét játszó zenekarban (Holdudvar). A stabil zenei alapokat a basszusgitár-dob-gitár hármasért felelős Hricsó-Szabi-Attila (Hricsovinyi Tamás, Dombó Szabolcs, Horváth Attila) trió szolgáltatja. Ez az összeszokott hármas pedig garantálja, hogy a rock nem tűnik el a zenénkből még akkor sem, ha nagyon elkalandoznánk. A mostani anyag legnagyobb újítása, hogy egy nagy ívű, komplex zenei alkotás, ami egyben értelmezhető leginkább, nem pedig dalok gyűjteménye. Igencsak el tudnám képzelni ezt az anyagot színpadra állítva, szimfonikus és táncos megoldásokkal. Lehet, hogy ez az álom egyszer meg is fog valósulni...
Ha már a világzene: az Alvadrottningen című intro Haraszti Mátyás, énekes-gitáros szerzeménye. Mi fogott meg benneteket a skandináv mitológiában?
Haraszti Mátyás barátommal gyerekkorunk óta közös szenvedélyünk a fantasy világa. Hricsó is hatalmas Tolkien- és A Gyűrűk Ura-rajongó, a mitológia megmozgatja a fantáziánkat. A skandináv mítoszokban elképesztően nyers, olykor durva természeti erő rejlik. Nem volt kérdés, hogy a lemezt innen indítjuk – a Föld születésétől, az ősi korok homályából kezdjük az utunk.
Kik a dalok szerzői? Hogyan születtek meg?
A dalok most is többnyire közös alkotómunka eredményei, habár az új dalok többsége leginkább az én ötleteim alapján valósult meg, de hála Istennek, mindenki hozzátette a saját részét. Az anyag nem pont a legkönnyebb periódusban született, hiszen több nehezítő tényező is felmerült: munka- és személyes gondok, nehézségek, amelyek miatt nehezebben tudtuk megszervezni magunkat az elmúlt fél-egy évben. Mi az együtt zenélés öröméért alkotunk és nem muszájból. Ha valami nem megy, azt nem erőltetjük, megadjuk az időt annak, hogy gátak nélkül szülessenek meg a dolgok.
Milyen stúdiókkal dolgoztatok és miért esett a választás rájuk?
Már visszatérő vendégek vagyunk Hidasi Barnabásnál és Vesztergom Lauránál a HL Stúdióban. Mi száz százalékig megbízunk a munkájukban és az értékítéletükben. Nem utolsó sorban pedig a türelmük sem elhanyagolható… Barna évtizedek óta ismer bennünket és kialakult egyfajta szavak nélküli munkamenet, melyben a teljes bizalom a jellemző. Ők tényleg kitesznek még legalább egy zenekari tagot és nagyon inspiráló velük dolgozni. Köszönet illeti továbbá a HaveRock Stúdiót, amiért napokra elvonulhattunk a külvilágtól felvenni az anyagot.
Az új dalok meghallgathatóak például a zenekar Soundcloud oldalán. Egy új LP alapját is képezik az újabb szerzemények?
Ha terveink szerint tudunk haladni – habár a koronavírus-járvány most jól összekuszált mindent –, idén ősszel további dalok érkeznek. A meglévő és az új dalokkal együtt tervezünk egy nagylemezt megjelentetni, ami nem csak online, hanem CD-formátumban is elérhető lesz. Már nagyon várom.
Tervezitek-e, hogy valamelyik szerzeményhez klipet készítetek?
Több dal is remek aspiráns egy kliphez, biztosan fogunk ezen a területen is előre lépni. Jelenleg nem bővelkedünk túl sok néznivalóval, ezen az arányon pedig feltétlenül javítani kell! Pláne, hogy az élőzenei koncertek sorsa jelenleg bizonytalan. Addig is marad a zenehallgatás és a videó. A feladat, hogy a legtöbbet hozzuk ki ebből a helyzetből is! Nem szabad elkeseredni: az alkotó inkább alkosson.
( - )
Információk a Madrass együttesről
A Madrass zenekar 2007 őszén, Budapesten alakult meg. Jelenlegi tagságával 2016 telétől működik:
- Dombó Szabolcs – dob
- Fehér Nóra – ének
- Haraszti Mátyás – ének, gitár
- Horváth Attila – gitárok
- Hricsovinyi Tamás – basszusgitár
- Temesvári Bence – hegedű, gitár, ének
Ez idáig három albumuk jelent meg, illetve van megjelenés alatt: Vihar után (2011), Hulljatok levelek (2014) és Északról Délnek (2020). Utóbbi kettő megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) is támogatta.
Madrass a Dalok.hu oldalon:
- https://dalok.hu/albumok/madrass-vihar-utan
- https://dalok.hu/albumok/madrass-hulljatok-levelek
- https://dalok.hu/albumok/madrass-eszakrol-delnek