zenesz_logo.png



A hazai hardcore-punk közegben két éve bukkant fel egy új zenekar, régről ismert tagokkal. A Positive Mental Attitude - nevéhez híven - pozitív üzenetet közvetít a rajongók felé mind dalszövegben, mind imázsban, miközben kemény zenét játszik.

pma_foto_hammer_700x.jpg


Fotó: Nagy Anita

 

 

A műfajon belüli formabontó megközelítésről megoszlanak a vélemények, de elmondhatjuk, hogy a PMA egyre sikeresebb és egyre többen nyitnak az általuk közvetített pozitív gondolkodás irányába. A tagok Szalkai Tibor basszusgitáros, Horváth István gitáros és Simon András dobos, mi az énekessel, Kovácsházi Attilával beszélgettünk.

 

Mesélj egy kicsit az olvasóknak arról, hogyan és miért alakult a PMA zenekar?


Egy sötét időszakban ez volt az utolsó reményem, akkoriban olyan démonokkal küzdöttem, mint a szorongás, depresszió és nagyon kerestem a megoldást a problémákra. Szalkai Tibor barátom a PMA-val akart segíteni abban, hogy át tudjak lendülni ezen, amihez kiváló támogatást nyújtott Simi és az elején Big (Nagy Gábor). Ezt egyébként a mai napig érzem, amikor színpadra lépek, hiszen igen erős a csapat, ami körbe vesz.

 

Zenei részről fontos, hogy mindenki aktív volt ezen a téren, kivéve engem. Nekem a korábbi zenekarom, a Penalty Kick után 8 év kimaradt, és abban a hosszú szünetben azt gondoltam, hogy a döntésem végleges. Változtatni akartam, úgy éreztem az életem kifejezetten nem jó irányba halad. Megjelentek pánikbetegségszerű tünetek és jött a szorongás. Ezeket akkor sikerült elaltatni, de pár évvel ezelőtt újra rám törtek, erősebben, mint valaha. Szokásos hajnali rituálénk Tiborral a telefonbeszélgetés, ilyenkor tudunk elmélkedni a világ dolgairól, az életről, és ezekről a nyomasztó dolgaimról is sokat beszélgettünk. Közben többször szó esett arról a vágyamról, hogy újra zenéljek, de valahogy úgy, mint régen, azzal a szenvedéllyel, azokkal az egyszerű üzenetekkel, annak az esszenciájával átitatva, ami a kezdetekkor teljesen elvarázsolt.  

 

Aztán egy januári reggelen azt mondta, hogy "Oké, csináljuk! Két feltétellel: az egyik, hogy magyarok legyenek a szövegek a másik, hogy mutassanak kiutat a problémákból”.

 

 

letÃļltÊs.jpg

 

Fotó: Nagy Anita

 

 

Mennyire gondoltátok ezt komolyan?


Úgy álltunk hozzá, hogy nézzük meg, mit lehetne ebből kihozni. Tibor még aznap délután küldött nekem két számot, az első pont a Boston volt, amiből aztán a videoklip is készült, a második talán a Cleveland, ezeket követte a New York és Los Angeles. Aztán jött a fent említett vágyott érzés, éreztük, hogy lesz valami, de azt nem, hogy ennyire megindulunk. Évi két-három koncert volt a tervezett maximum, de az első videoklip megjelenését követő két hónapban ezt a számot már el is értük.

 

Hogyan fogalmaznád meg, neked mit jelent kiállni a színpadra?


Húha. Régebben mást jelentett. A Penalty Kick idején más akartam lenni, mint aki vagyok és a színpad, ahogy a nevében is benne van, egy csodás színházi kellék, ami asszisztált ehhez. Ez azt eredményezte, hogy olyan dolgokban erősítettem magam, ami nem én vagyok és átfordult negatív irányba.

 

Jelenleg azonban teljesen más színpadon lenni, úgy gondolom, most saját magunkat adjuk. Az évek alatt leesett egy csomó felesleges teher, számos szorongást okozó dolog, mint például a társadalmi elvárások súlya. Gondolj bele, még a punk szubkultúrán belül is megosztó ez a fajta szabadság, amit kifelé közvetítünk, pedig miről szólna a punk, ha nem erről? Most azt érzem, ténylegesen megjelennek a legbelső gondolataink, érzéseink.

 

 

 


 

Általában ez a műfaj nem erről szól. A mai napig találkozom értetlenséggel veletek kapcsolatban...


Amikor anno ez az egész elindult, sok pozitív gondolatot közvetítettek a kemény zenén keresztül. Valahol ez elveszett az évek során, de szeretnénk visszahozni és látjuk a közönség tekintetében koncertek alkalmával, hogy igen, van aki ezt érti.

 

Mennyiben most más most a színpadon állni, mennyiben más a közönség, mint 8 éve?


Van egyfajta érthetetlen közöny az emberekben a zenekarok felé, ez nagyon szokatlan. Aki ma elmegy PMA koncertre, nem feltétlenül a házat akarja lebontani, nem biztos, hogy tombolni fognak az első sorban. Ugyanakkor azt is látom, hogy az emberek figyelnek a koncerteken és érzik, hogy miről szól ez az egész.

 

Nem nehéz ennyire kiadni magad? Kevesen vállalják fel így a legbelsőbb gondolataikat.


Nem, mi értelme lenne ennek az egésznek, ha nem mondanám el, mi van. Ahogy fentebb szó volt róla, ez arról szól, hogy kiutat találjunk egy csomó problémánkra. Ha nem tárom fel ezeket, akkor semmi értelme nem lenne ennek az egésznek. Ehhez persze az is kell, hogy ilyen nagyszerű zenészekkel legyek körülvéve, akik támogatnak, akik szintén azt gondolják, hogy egyenesen kell beszélni, hogy csinálni kell a dolgod és kész. Ez visz előre és nem kell megfutamodni, ha szembe találod magad egy újabb problémával.

 

Mennyire fontos a szótagszám, rímszám?


Nagyon fontos! Mindent rövidre és tömmörre akartunk írni, énekelhetőre. 

 

Amikor hallgatom a dalaitokat, mindig megfogalmazódik bennem egy kérdés: miért ilyen rövidek a szövegek?


Hallottam valahol, hogy „amit nem tudsz röviden elmondani, azt valójában te sem érted igazán”. Szeptemberre új kislemez várható, hat-hét dallal.

 

 

_dsc0068_700x.jpg

Fotó: Somogyi Lajos

 

Szerinted meddig lehet pozitív üzeneteket megfogalmazni? Eljöhet az a pont, amikor úgy érzed, hogy mindent kiadtál?


Az ember folyamatosan változik és az élet új szituációkat hoz, ebből nem lehet kifogyni. Az említett új lemez témája most nem lesz annyira "napsütéses", mint a korábbiak. Tartjuk az irányt, de egy kicsit ez most erőszakosabb lesz. Az, hogy szeretünk a napsütésben lenni, még nem jelenti azt, hogy nem vesszük fel a kesztyűt, ha muszáj.

 

Hogyan látod, merre tart a PMA zenekar?


Ha csak annyit érünk el, hogy boldogabb lesz valaki, vagy könnyebben kezeli a problémáit, akkor minden erőfeszítésünk sikeres volt. Zárszóként szeretném elmondani, hogy bár minden fontosabb felületen (YouTube, Facebook, Instagram) PMA zenekar néven elérhetőek vagyunk, mégis a személyes élményekben hiszünk, abban, hogy egy találkozás a zenekarral sok kérdésre választ adhat velünk kapcsolatban. Ezért szeretném megemlíteni a következő két budapesti koncertünket, az egyik a Independet Voices fesztivál lesz július 13-án, a másik pedig egy saját szervezésű koncert szeptember 29.-én a Dürer Kertben. Itt egyetlen alkalom erejéig újra színpadra áll a legendás Resources és végre együtt játszunk a Sedative Bang-el.

 

Gyertek, találkozzatok velünk!

 

 - Nagy Anita interjúja -

 

www.facebook.com/pmazenekar

www.instagram.com/pmazenekar