zenesz_logo.png



Komor, fekete lett a külső. Régen az ezüst volt a különc, a módi, most újra a letisztultság a divat? Audio Style. Először a Yamaha kísérőautomatikás hangszerek életében. Izgatottan vártuk, milyen lesz. Kipróbáltam, kidőltem. Idézem magam - „ez nem ér!”

A Yamaha megint fejlesztett. Nem csak piacra dobott egy új hangszert, új hangszínekkel, stílusokkal, hanem igazán nagyot dobott a PSR sorozat újabb generációjával. Vajon mit lehet kihozni a PSR hangszerekből, amivel még nem érik el a Tyros tudását? Hogy lehet fejleszteni úgy, hogy a hangszer még ne tudja a zászlóshajó tulajdonságait, mégis újítson? A válasz: Audio style.

 

yamaha_1.JPG

 

Zseniális! A már létező nyolc midi sáv mellé tettek egy kilencediket. A PSR S950-es forradalmi tulajdonsága az, hogy ami szól, nem olyan, mint az eredeti, hanem AZ! Utána néztem a felvételeknek, és valóban, profi muzsikusok játszották fel az ütőhangszereket, dobokat, felénekelték, „felkiabálták” a tradicionális énekszavakat, mindazt, amit úgy hívunk, a zene esszenciája: a groove. Mint Ringo a Beatles-ben. Bár valahol olvastam, hogy Lennon egyszer azt nyilatkozta, hogy: „Ringo tényleg nem volt a legjobb dobos…még a zenekaron belül sem”. Tehát a groove: a „French DJ” rendesen kiabál, kicsit Scooter-es stílusban, valami rettenetes francia akcentussal, hogy van-e kedvem táncolni, a latin szekcióban pedig a fiúk kiabálnak, hogy idézem: -Ollé, vagy Jászá…, közben vidáman tapsolnak, és olyan atmoszférája lesz ettől a zenének, amilyet csak élőben érzünk. A beat-es audio-k is csodaszépek, (és igazán tradícionálisak), a bigband-es jazz-dobolástól pedig egészen elérzékenyültem. A bátor fiatalember, aki a dobokat feljátszotta, rendesen megtanulta a midi-s arrange-okat, hogy az intro-k és az ending-ek is tökéletesen szóljanak. Sehol nincs izzadság „illat”, igazán könnyed, játékos, zenei az egész. Felmerült bennem a kérdés, miszerint az ugye rendben van, hogy az audio jó lesz egy bizonyos tempóban, de mit tesz a hangszer, ha szeretnék lényegesebben gyorsabban játszani az adott stílussal? Minden audio style mellett van egy zárójeles bpm érték, ameddig „húzhatom” a groove-ot. Ez az érték nagyjából a szokásos time stretch érték, azaz az eredeti sebesség körülbelül 140%-a. Addig a pontig tökéletesen szól, onnan viszont nem kockáztat a Yamaha, nem szól. Hozzárendelhetek egy midi kit kiosztást, ha úgy tartja kedvem, de az audio-t nem húzhatom addig, amíg már nem szól jól. Jogos. Lefelé persze mehet sokáig, szeletelni ugyanis lényegesen egyszerűbb, vagy legalábbis hatékonyabb, különösebb minőségveszteség nélkül. Persze nem állítom, hogy egyszerűbb, én, aki a villanykapcsoló működését sem értem egészen pontosan. :)

 

yamaha_2.JPG

 

Az audio style-lal az S950 így komolyabb tudással bír, mint a Tyros 4. Legalábbis bizonyos stílusok tekintetében, amelyek igen csak élethűek lettek. Nem mintha a T4 –től nem dobtam volna el a hajam, de az S950 ezzel az újítással slágerlistás lehet.

 

yamaha_3.JPG

 

Az S750-esben nincs audio style, viszont van wav lejátszás lehetőség. Gyakorlatilag egy S910-es tudásával bír, ugyanannyi hangszínnel, és hárommal több stílussal. Persze a stílusok update-elve vannak, azaz a régen is ugyanolyannak nevezett kíséret most modernebb hangzással, újrahangszerelt változatban szólal meg. Plusz a super articulation hangszínek, amiből 38 van a hangszerben. Érdekesnek találtam, hogy a két hangszer (S750, S950) teljes kabinett-je ugyanazon terv alapján készül, a 750-esben még a vocal harmony helye is ott van, épp csak nincs kivágva a panel gombjának. A 64M flash ROM már használható mennyiség, ez ugye a 910-esben még nagyon csekély volt. Az, ami viszont mindkét új PSR hangszernél döbbenet, az a hangzás. Mármint erősítés nélkül. Az, hogy stereo-ban sampling-elt hangszíneket hallunk, egy dolog, de a 2X15 Wattos hangszórók elhelyezése komoly mérnöki munkáról adnak tanúbizonyságot. Hangosan, szépen érthetően szólnak a hangszerek önmagukban is.

 

A 128 hang polifónia, a 16 sávos sequencer, a gitár NTT, a mega Voice technológia, a kotta funkció már alapvető, újítás viszont a cross fader, ami az audió file-t tudja szépen montázsolni a midi-vel.

 

yamaha_4.JPG

 

A dinamikus keyboard érzékenysége mindkét hangszernél 5 fokozatú

 

Nagyon szépen szólnak az új gitárerősítő szimulátorok. A 60-as, 70-es évek csöves hangzását sampling-elt hangmérnökök komoly munkát végeztek. A slide hangoktól kezdve a különböző dirty note-okon keresztül mindent megtalálhatunk, a torzítók pedig majdnem elhitették velem, hogy tudok gitározni. Kicsit a Motif XF gitárjaira emlékeztettek ezek a sound-ok, ami azért nagy szó!

 

yamaha_5.JPG

 

A gyári stílusokkal mindkét hangszer esetében bőven találtam magyar dalok eljátszásához illő stílusokat, de hamarosan letölthető lesz az új Európai és Balkán Expansion Pack, azaz a kedvenc dalainkat eredeti hangszerelésben játszhatjuk immár. Volt már ilyen csomag, de most új lesz, azt rebesgetik, telis-tele magyar vonatkozású stílusokkal, regisztrációs memória beállításokkal.

 

 

Az S950-es wav-ot vesz fel, de lejátszik mp3-at is. Kipróbáltam wav és mp3 lejátszás lehetőségét is, meglepődtem, amikor megláttam a kijelzőn a „time stretch” és a „pitch shift” feliratokat. Real time, minimális adatromlás nélkül lehet más hangnembe „transzponálni” az audio file-unkat, ha pedig változott a tempo a pitch shift miatt, akkor „utána állíthatunk” a time stretch-el. Bámulatos, hogy nem kell a pen drive-ot ki-be dugdosni a számítógépünkbe, hanem editálhatjuk a hangszeren keresztül is.  Az S950-es fontos tulajdonsága a video out, azaz a mellettünk álldogáló hölgyemény is bátran olvashatja akár egy kivetítőről a szöveget, miszerint: „Azért vannak a jó barátok”, de játszhatjuk a „Yamaha, You’re my soul” című méltán népszerű Modern Talking kompozíciót is.

 

Neumann Balázs