ZenészmagazinEgy kis gitártörténelem – 1961 Martin F-55

Zenészmagazin | 2018. November 24., Szombat 13:00

Ha az amerikai akusztikus gitárokról beszélünk az egyik első márka, ami eszünkbe jut, biztos a Martin lesz. Ha az elektromos gitárok kerülnek szóba, nem valószínű, hogy a Martint az első között említenénk.

 

1961-Martin-F-55-1 700x.jpg

 

 

Martin F-55

 

 

A Martin cég több mint 150 évig a világ egyik legjobb minőségű sík fedlapos akusztikus gitárjait állította elő. A Németországból Amerikába emigráló C.F. Martin elképzelései a gitár alakját, belső merevítését tekintve – akár közvetve, akár közvetlenül – szinte minden akusztikusgitár-készítőre hatással voltak. De mi a helyzet a Martin elektromos gitárokkal?

 

Az 1960-as év izgalmas időszak volt azok számára, akik a C.F. Martin & Company-nál dolgoztak. Az amerikai country zene a csúcson volt, és a Martin gitárok, mint a dreadnought fazonú D-18 és D-28, óriási népszerűségnek örvendtek, mint a stílus alapvető hangszerei. Ha csak egy pillantást vetünk a Martin gitárok sorozatszámára, megállapíthatjuk, hogy 1960-ban 4,642 gitárt gyártottak, és ez a szám 1967-re már 12,880-ra emelkedett! Folyamatosan nőtt az igény ezekre a hangszerekre, csakúgy, mint a Martin forgalma.

 

 

martin-f-65_700x.jpg

 

 

Martin F-65

 

 

Az akusztikus piacon elért sikerek ellenére a Martin vezetősége 1961-ben úgy döntött, hogy itt a történelmi pillanat, amikor az elektromos gitárok piacára is be kell lépniük, és felvenni a versenyt olyan márkákkal, mint a Fender vagy a Gibson, és megnyerni a rock, country, vagy a folk-rock gitárosokat a márkának. Ez az elhatározás egy új, domború fedlapos elektromos gitár-családban öltött testet, ezek voltak az F-50, az F-55, és az F-65.

 

Nem ők voltak az első „f” lyukkal rendelkező domború tetejű archtop gitárjai a Martinnak. Az 1930-as években gyártott „C” és „R” sorozatú, valamint limitált szériás „F” Martin akusztikus gitároknál már megjelentek ezek a jellemzők. Azonban ezek a gitárok nem igazán tudták felvenni a versenyt a vetélytársakkal, elsősorban a Gibsonokkal, és a korai ’40-es években megszüntették a gyártásukat.

 

 

 

1961-Martin-F-55-2_700x.jpg

 

 

Martin F-55, ebből a szögből jól látható a gitár vastagsága

 

 

 

Ezektől domború fedlapos elődöktől eltekintve a ’60-as évek F-sorozata egy teljesen új kezdetet jelentett a Martin számára. Mindhárom F-modell hármas szegélyezéssel ellátott domború jávorfa tetőt és lapos jávorfa hátlapot kapott, elegáns DeArmond hangszedőkkel kiegészítve – olyasfélékkel, melyeket a kor Gretsch és Guild elektromos gitárjain lehetett látni. A ragasztott illesztésű nyakra rózsafa fogólap került 20 érintővel és pont pozíciójelölőkkel. A testek vastagsága valamivel 2 inch alatt volt, így inkább hasonlítottak a Gibson „thinline” modelljeire mint a Martin korai domború fedlapos „erőfeszítéseire”.

 

Az F-50 és az F-55 single-cutaway fazonú gitárok voltak, az előbbi egy pickuppal, az utóbbi kettővel szerelve, míg a két hangszedős F-65 double-cutaway testformával rendelkezett. Úgy tudni, hogy mindegyik F-szériás modellből nagyjából 500-700 darab készülhetett 1961 és 1965 között, habár bizonyos források nagyobbra teszik ezt a számot. Napjainkban meglehetősen kevés jó állapotú példány forog a piacon ezekből a hangszerekből, a legtöbb talán az F-55-ből bukkan fel. Az F sorozat gyártását 1965-ben leállították, utódja a két „f” lyukkal, 22 érintős fogólappal, tremolóval ellátott, „sportosabb” GT sorozat lett.

 

 

martin-gt-75_700x.jpg

 

Martin GT-75

 

 

Érdekes módon, gitártörténeti szempontból a Martin F sorozatának modelljei soha nem voltak különösebben magasra értékelve a gyűjtők szemében, pláne nem, a korabeli lapos fedlapos Martinokhoz és a félüreges Gibson elektromos gitárokhoz képest. Az érdeklődés és a gitárok ára napjainkban lassan növekedni látszik, az elmúlt években 1500 és 2000 dollár között lehetett ilyen modellekhez jutni.

 

 

martin-d-18e-xl_2.jpg

 

Martin D-18E

 

 

 

Meg kell említenünk, hogy a Martin cég már az ’50-es évek második felében gyártott elektro-akusztikus gitárokat, pontosabban a sikeres sík fedlapos D-18 és D-28 akusztikus modelljeiket látták el DeArmond humbucker hangszedőkkel. A D-18E mahagóniból készült, a D-28E pedig rózsafából, mindkettő dreadnought testtel, ezeknek a hangszereknek a mai értéke bőven 10 000 dollár felett van.

 

Források: The Martin Book, Richard Johnston - Dick Boak: Martin Guitars, Tony Bacon: The Ultimate Guitar Book

Share |
top

A hozzászóláshoz kérjük jelentkezzen be, ha még nem regisztrált a regisztráció linken megteheti!

E-mail

Jelszó

Regisztráció | Elfelejtett jelszó

bottom
Impresszum
Betöltés: 0.114730 másodperc.