zenesz_logo.png



A ZENÉSZ megújult oldala jelenleg teszt üzemmódban működik.
fejlec_graf_zenesz.svg
Fúvósok
A tuba feltalálása óta nem történt akkora előrelépés a hangszer fejlődésében, mint amekkorát Szentpáli Roland és Juhász Zoltán hangszer-innovációja jelenthet.

SzentpĂĄli 700x.jpg

 

Az újonnan kifejlesztett mechanika ugyanis lehetővé teszi, hogy a muzsikusok állva játszanak a hangszeren, és szabadon mozogjanak a színpadon. A hagyományos és az új játékpozíció közötti átszerelés pedig csupán két és fél percet vesz igénybe. (A Twoba elnevezés is arra utal, hogy kétféle, a hagyományos és az új billentyűzet mechanikával is használható egy hangszer.) A fejlesztést jelentőségét mutatja, hogy Gerhard Meinl, hetedik generációs német hangszerkészítő is részt vett az innováció világszabadalmában és terjesztésében.

 

Manapság a tubajátékosok, technikailag és zeneileg is elég felkészültek ahhoz, hogy szólistaként recital jelleggel, vagy éppen zenekar által kísérve is helytálljanak. A tuba az evolúciója során azonban úgy fejlődött, hogy – súlyánál és tartási pozíciójánál fogva – csak ülve lehet rajta játszani. Ez elsőre nem tűnik olyan nagy problémának, hiszen például csellón és zongorán is ülve játszanak, de ezekkel ellentétben a tuba eltakarja a játékos arcának nagy részét és mozogni is csak nehezen lehet vele.

 

 

 

 

„Szólistaként évtizedek óta küzdöttem azzal a problémával, hogy a koncerteken ülnöm kell, és két rossz, statikus pozíció közül kell választanom. Ha szemben ülök a közönséggel, az arcom felét látják, így ha korlátozottan is, de kapcsolatot tudok teremteni velük, azonban a tuba tölcsére a színpad bal felső sarka felé pozícionál, így nem hallanak jól. Ha oldalt ülök a közönségnek, a hang a plafonról verődik vissza, így többet hallanak a játékomból, viszont az szinte teljesen személytelenné válik, hiszen csak kevesen látják az arcomat, ők is csupán oldalról. A statikus, szinte mozdulatlan ülő pozíció miatt ráadásul a játékos a karmesterrel és a zenészekkel sem tud kommunikálni, ami nagyon leszűkíti a tubaszólista expresszivitását. Magyar, francia és német hangszerkészítőkkel évek óta próbáltuk megoldást találni ennek feloldására” – emeli ki Szentpáli Roland, tubaművész-zeneszerző, aki Magyarországról indulva elsőként ért el komoly sikereket szólistaként ezzel a hangszerrel.

 

 

SZR.jpg

 

Szentpáli Roland - Fotó: Szecsődi Balázs

 

 

Végül a tubaművész ötletei alapján Juhász Zoltán, aranykoszorús hangszerkészítő mester készített egy új billentyűrendszert, ami úgy reformálja meg a hangszer tartási pozícióját, hogy azon állva lehet játszani. Mindezt úgy, hogy a tubához csak a most kifejlesztett új alkatrész szükséges, ami utólag is installálható bármely ilyen rendszerű hangszerre. Az innováció segítségével a zenésznek csak minimálisan kell balanszíroznia a hangszert, miközben szabadon mozoghat a színpadon. Tökéletesen látja a karmestert, a hangszer tölcsére minimálisan sem takarja el az arcát, mindeközben a tuba a közönségre irányul.

 

 

[Twoba]

 

 

„Egy szólista nem ettől lesz sztár, de sokat hozzá tud adni a játékához. Mióta állni tudok a hangszerrel, egyszerűen jobb zenésznek érzem magam. Pedig nem lettem jobb zenész, csak jobban ki tudom fejezni magam” – mesélte Szentpáli Roland.

 

Gerhard Meinl, hetedik generációs német hangszerkészítő, a Wenzel Meinl GmbH egykori tulajdonosa szerint a tuba szabadalma óta ez a legnagyobb előrelépés. A német szakember egy családi manufaktúrából építette fel a világ legjelentősebb tubaépítő műhelyét, a magyar fejlesztést védnökként támogatja. Az új átfordító mechanika gyártása Magyarországon, magyar cég által valósul meg, Juhász Zoltán és Szentpáli Roland szakmai és minőségi felügyelete alatt.

 

Az alkatrészt nem kell forrasztani, a telepítést a Meinl Weston 2250 típusú tubára világszerte bármely hangszerjavító szakember el tudja majd végezni két imbuszkulccsal. A most kifejlesztett alkatrészt – a rögzítés és a márkánkként minimálisan eltérő méretek miatt – minden más tuba esetében az adott modellhez kell igazítani.

 

További információ: www.twoba.hu
https://www.facebook.com/roland.szentpali