A jelenség megértéséhez vissza kell nyúlnunk az előző évezred utolsó századának közepére. Ugye milyen furcsa, ha így mondom? Pedig így van! Azok a bizonyos 50’es, 60’as évek, mit oly sokszor emlegetünk. Akkor az erősítők zöme ezzel az eljárással készült, mely a hadiiparból gyökeresedett át a gitárerősítők megvalósításába, de szinte minden más elektronikai készülék ezzel a módszerrel készült. Szerencsés embernek tartom magamat, hisz a szakmát magam is hadiüzemben tanultam, elsajátítva annak csinját-binját, a „vissza a gyökerekhez” elv meg egyre inkább megvalósul. 1858-1960-ig volt a Vox Storyban a Big Time, 60-ra készült el az AC30 első változata. Ámuljatok, az akkori „handwired” kivitelezéssel!
Az alapjai már akkor le lettek fektetve. 2010-ben pedig, fél évszázad elteltével a team ráébredt, hogy a technológia milyen nagy erőket rejt magában, sorra készülnek az AC30 handwired változatai.Ezeknek egy példánya vett részt a csoporttesztben. Természetesen a mai technikai fejlettség az eltelt 50 év alatt alkatrész minőségben, alkalmazott anyagokban, technológiában sok előrelépést hozott. A teszten bevetett fej már egy booster áramkörös változat. Az AC30 eredeti áramköri struktúrájából megtartották a „bright”-olható normal csatornát és hozzácsatolták a TopBoost verziót. A Vox tremoló-vibrato áramkörét a mai pedálok messze túllicitálják, így azt nem is erőlteti a gyártó. A high clean csatornában megmaradt a bright áramkör, mely megcsippentve adja a jellegzetes üveges csillogást, fényt, az ősi hang szerves tartozéka.
A másik unikum a később életre hívott és kialakított TopBoost csatorna. Ebben a szekcióban találjuk meg a közös hangszín szabályzó csoportot, mely a Vox-ok esetében Treble és Bass potméterekből áll. Kiegészítő áramkör, a Hot-Cool kapcsoló, mellyel a boostolás jellegét befolyásolhatjuk. Teljessé a master szekcióval válik az erősítő, itt találjuk a Cut szabályzót, mellyel alapvetően tudjuk befolyásolni a teljes erősítő hangkarakterét. Gyakorlatilag a végcsövek áramkörében elhelyezett magas-vágó áramkörről van szó. A sort a Volume szabályzó zárja. Ennek kapcsán magyarázatként mondom, hogy a Vox sajátos módon, nem használ Gain, Overdrive, Drive, MasterVolume, stb megkülönböztetéseket, még ha a funkció meg is kívánná, akkor sem. Maradnak az egyszerű, de kezdőket megtévesztő neveknél. (bár ők nem használnak Voxot…) A trafók jó minőségű, vékony permalloy vason, árnyékoló kabátban elhelyezve. Nagyméretű, nagyáramú fojtótekercs, a kimenőtrafó sohasem volt aláméretezett, most sem változott. Nincs nyomtatott áramkör, szegecselt panelon ismét az összes RC elem, gondos egyedi forrasztások. Az ősi készülékben a kábelezést tömör, egyeres vezetékkel végezték, ez sokeres kábelsodrattá módosult, annak minden előnyével. Gondosan összefogva, sok ponton rögzítve. Egykoron ezt a műveletet hívtuk „korbács-kötésnek”. Ma a műanyag kábelrögzítők töltik be ezt a szerepet.
A csövek kiosztása nem változott. Egyenirányító csőként a GZ34 foglalja el posztját. A végpacik négyesfogata EL 84-ekből szigorúan összelőve. Mivel a leggondosabb quartet is elkezd „szétszaladni” többórás koppra vezérlés után, ezért külön, nagyteljesítményű katódellenállást kaptak. Az előfokcsövek a kínai regimentből vannak válogatva. Az összes cső rugós leszorító szerelvényt kapott. A gondos kézi huzalozás lehetővé teszi, hogy a bemeneti ponttól a hangszóró csatlakozóig egyenletesen nagy a jelút keresztmetszete, nincs sehol elvékonyítás, a felesleges kontaktusok meg vannak szüntetve. Nincsenek idővel korrodáló pontok, potenciális galvánelemek. Az így kialakított sound meleg bársonyosan simogató. A handwired, egyedi készítés rengeteget javít az erősítő hangján, tartósságán…csak az ár… Hja, a jót meg kell fizetni mindenhol! Az erősítőt a Hangszerdiszkont juttatta el hozzánk.
CsŐ Veletek!
Mezey Béla