zenesz_logo.png



A ZENÉSZ megújult oldala jelenleg teszt üzemmódban működik.
Technika
Az online ZenészMagazin hasábjain többnyire aktuális zenei és technikai újdonságokról írunk, ám ezúttal kivételt teszünk. Egy lassan feledésbe merülő legenda: 1964 Rickenbacker 325.

 

325-900_700a.jpg

 

1964 Rickenbacker 325

 

Először egy kis történelem. A márka névadója, Adolph Rickenbacker 1866-ban Svájcban született és 1925-ben, Amerikában Rickenbacker Manufacturing Company néven alapította meg hangszerkészítő vállalkozását. A korai időkre most nem térünk ki, mert ami bennünket érdekel, azután történt, hogy Rickenbacker 1953-ban eladta vállalkozását Francis C. Hallnak, aki korábban a Fender disztribútoraként dolgozott. Hall alaposan megváltoztatta a cég profilját és az addig főleg steel gitárokat gyártó üzem, egyre inkább az elektromos gitárokra kezdett specializálódni. Hall vezetése alatt a Rickenbacker az egyik legújítóbb szellemiségű amerikai gitárgyártó céggé fejlődött.

 

 

1958-ra Hall kifejlesztett egy új, vékony, üreges testű gitár sorozatot, melyet a család macskája után Capri névre keresztelt. Hozzá kell tennünk, hogy ezek a hangszerek különleges, elragadó formájukat a német születésű gitárkészítő Roger Rossmeislnek köszönhették, akit Hall 1954-től alkalmazott. A Capri sorozat a 310–325-ig terjedő típusszámú modellekből állt. Azok a gitárok, amelyek nevében a típusszám 0-ra végződött, nem voltak tremolóval felszerelve, amelyeké pedig 5-re végződött tremolósak voltak.

 

rm4_250.jpgAz első Capri modell a 325-ös volt, ami egy háromnegyedes méretű, három hangszedős, pehelykönnyű hangszer és bár ekkoriban a Rickenbacker cég szépen növekedett, ez a hangszer nem keltett különösebb feltűnést. 1960-ban a Hamburgban játszó Beatles gitárosa, John Lennon besétált egy hangszerboltba és megvásárolt egy 325-öst. A hangszer akkor még natúr színű volt, de később számos átalakításon esett keresztül, többek között feketére festették. 1962-ben – ahogy egy korábbi írásunkban a hangszer aukciója kapcsán írtuk – George Harrison is vásárolt egy Rickenbacker 425-ös gitárt, vagyis az akkori legnépszerűbb zenekar két gitárosa Rickenbackeren játszott. Ennek hatása először Angliában volt érezhető, olyannyira, hogy a brit Rose Morris cég elkezdte importálni Amerikából a Rickenbacker gitárokat más típus számozással. A 325-ös export verzióját a Rose Morris katalógusában „Model 1996” néven reklámozták. Lennon többnyire egy ilyen Rickenbackert használt híresebb, és régebbi fekete 325-ös gitárja helyett.

 

Mindkét hangszer legfőbb jellemzői az egy darabból készült 21 érintős juharfa nyak, a lakkozott rózsafa fogólap, a három single-coil hangszedő, az üreges juharfa test „f” lyukkal, és az Ac’cent tremolós húrtartó.

 

 

Amikor a Beatlemánia Amerikát is elérte, a Rickenbackerek iránti kereslet az egekbe szökött, és bár hivatalosan a Beatles nem reklámozta ezeket a hangszereket, mégis mindenki ilyen gitárt szeretett volna birtokolni ezekben az években.

 

 

 

DGS-Vault-1964-Ricky-325S-A-WEB_350.jpg

 

 

A másik rock-’n’-roll legenda, aki 325-öst használt, John Fogerty volt a Creedence Clearwater Revival-ből. A klasszikus Fireglo lakkozású gitárt a CCR két feldolgozásában a “Suzie Q” és az “I Put a Spell on You” című nótákban is hallhatjuk. Az üreges testű Rickenbacker Fogerty Kustom erősítőjével mind felvételen, mind élőben jól felismerhető, karakteres soundot produkált.

 

A Rickenbacker ma már szinte csak a múltra támaszkodik, ugyanakkor, amíg a legtöbb amerikai gitárgyártó cég az olcsó munkaerő miatt Ázsiába helyezte át üzemeit, a Rickenbacker gitárokat ma is Amerikában készítik.

 

 

A Rickenbacker weboldala