zenesz_logo.png



A ZENÉSZ megújult oldala jelenleg teszt üzemmódban működik.
fejlec_graf_zenesz.svg
Technika
Ha végiglapozzuk az Ibanez katalógusait, már pár évvel ezelőtt is észre lehetett venni, hogy a céggel együttműködő ismert gitárosok jócskán kicserélődtek. Minden eddiginél több fiatal gitáros jelent meg az Ibanez prospektusaiban. A legtöbb típuscsaládhoz 5-6 név tartozik.

 

 

 

Ibanez GRX40.jpg

 

Most két távol-keleti gyártmányú gitárt mutatok be, egyikük a kezdő kategóriába tartozik, a másik már inkább a haladók hangszere.

Gyakran hallani, hogy Ibanez Strato, ha egy gitár formájáról beszélünk. Ez arányaiban és mérteében megfelel a klasszikus Fender Stratónak, csupán annál valamelyest karcsúbb a szarvainál. Ezt a formát alkalmazzák az Ibanez gitárok mintegy 70 százalékánál. A GRX 40 típus tesztelt darabja egy áttetsző kék színű hanszer volt, amelyen láthatók voltak a fa erei. Tekintve, hogy ez volt az első alkalom, hogy végre láthattam, milyen az agathis fa erezete, jócskán meg is lepődtem. Első ránézésre még a legavatottabb szem is azt hiszi, hogy kőris, én is azt gondoltam, és csupán a prospektust tanulmányozva derült ki, hogy valójában agathisból készült. A fa rezonáns tulajdonságai nagyon, mondhatnám, megtévesztésig hasonlóak a kőriséhez. Véleményem szerint az agathis az egyik legígéretesebb gitáranyag lehet a jövőben – egészen addig, amíg ki nem pusztítják ezt is.

A nyak jávorból készült, és meglepetésemre egyetlen darabból faragták ki, rajta rózsafa fogólap található. A fej formája a megszokott, felületét fények feketére polírozták. A forgólap berakásai egyszerű pontokból állnak, mint azt megszokhattuk az olcsóbb gitárokon. A szerelvényeket a vintage-divat szerint választották meg, krómozott felületükkel a Fender korai éveit idézik. Ilyen a szögletes lemezből mélyhúzott hangolókulcs-borító is. Ugyanígy, a tremolószerkezet is a legegyszerűbb Fender vintage változat. S ha már a tremolószerkezetnél tartunk, feltétlenül meg kell említenem, hogy a GRX család 70-es sorozatánál nagyon érdekes továbbfejlesztett tremolóval találkozhatunk. Húrtámaszai leginkább a Wilkinson rendszerű tremolóéra hasonlítanak, és megoldották azt is, hogy fél hanggal felfelé is lehessen húzni a hangot.

A három pickupból a húrlábnál egy PSND2 jelű humbucker, középen és a nyaknál egy-egy PSNDS jelű single coil rendszerű található, a szokásos 5-állású pickupváltóval. A régi Stratóhoz képest is csak egy hangerő- és egy hangszínszabályzó potmétert alkalmaznak.

 

 

 

S-370.jpg

 

 

Az Ibanez S 370-es gitárja, ez a Koreában gyártott és japán hardverrel, Floyd Rose-zal felszerelt hangszer már újabb kort idéz. A test formája ugyancsak a modern Ibanez Strato fazon, de a levékonyított változat, amelyet először a Frank Gambale és Satriani modellnél alkalmaztak jó tíz évvel ezelőtt. Ez a nagyon kényelmes komfortos testforma nem véletlenül lett népszerű, és véleményem szerint még sokszor elő fogják venni. A kipróbált gitár halványlila metálszínű darab volt, igazán különleges és feltűnő, nem gyakran lehet látni ilyen színű hangszert. Akinek fontos, hogy már akkor is feltűnő legyen, amikor még egy hangot sem játszott, azok figyeljenek erre a gitárra.

Mivel az előbbihez képest ez drágább hangszer, mindez a kivitelében is kifejeződik. A test mahagóniból készült, a nyak jávorból, rajt rózsafa fogólappal. A pozíciókat jelző fogólap-berakások itt már kissé cizelláltabbak. Különlegesen szép hullámvonalat inzertáltak gyöngyházból a fogólap felületébe. A szerelvények antracitszínűek. A tremolószerkezet japán Floyd Rose rendszerű. Előrelépés az eddigi tremolókhoz képest, hogy a kar menetes fészkét átalakították, így nem fog olyan hamar kikopni a menet belőle.

A három pickupból a húrlábnál egy PSND2, a nyaknál egy PSND1, középen pedig egy PSNDS jelű hangszedőt alkalmaztak. A hangszedőket 5-állású pickupváltó kapcsolja megfelelő helyzetbe. A kombináció nem egyezik meg a hagyományos kapcsolásokkal, ezért itt elmondanám, hogyan is működik ez. A pickupváltó 1. állásában a nyak felőli humbucker szól. A 2. állásban a nyak-pickup egyik magja és a középső single coil kapcsolódik össze. A középső 3. állásban a középső szimpla hangszedő szól, a 4. állásban a húrláb felőli humbucker egyik magja és a középső pickup, majd az 5. állásban a húrláb felőli humbucker szól.

A gitárok hangjáról szerzett néhány benyomásomat megosztanám veletek. A GRX 40-es gitár nagyon tisztán szólt, meglepő áttetszőséggel. Itt alaposabban is belehallgathattam az agathis fa hangzásába. Nagyon hasonlít a kőris kiegyenlített középtartományú tónusához, szép tiszta magasakkal, csakúgy mint a kőrisnél, talán a mélyei kissé visszafogottabbak. A húrláb felőli pickup kellő közepet biztosít a megfelelő overdrive hangszínekhez, a szimplák pedig, bár tiszta hangra ideálisak, kombinált állásban nagyon érdekes áttetszőséget hoznak a torzított hangszínekbe.

Az S370-es gitár azonnal feltűnt meleg, torkos hangszínével, a mahagóni testű giárok fő jellegzetességét megcsillantva. A pickupok nagyon jól vannak kiválasztva ehhez az anyaghoz, mert annak legjobb rezonánsait hangsúlyozza ki.

A GRX 40-et nagyon jó kezdőgitárnak tartom. Az S 370-es már más kategória, amit haladóknak és profiknak is egyaránt ajánlhatok.