zenesz_logo.png



A ZENÉSZ megújult oldala jelenleg teszt üzemmódban működik.
Technika
A Johnson név, mint gitármárka idehaza egyre többet mond. A koreai gyártású gitárokról immár elmondható, hogy kidolgozásban elérik, sőt sok esetben felül is múlják a nagy nyugati termékeket. A Johnson a jobbak közé tartozik, hangban és minőségben egyaránt.

 

 

 

JP_ES_1.jpg

 

 

 

Most a Johnson JP-ES nevű jazzgitárt mutatom be. Ha közelebbről ránézünk a JP-ES-re, akkor látható a díszítésén, hogy micsoda precizitás és gondos munka árán valósult meg. A gitár teste egy nagyméretű, félakusztikus, F-nyílású jazz gitárt formáz, ami a Gibson ES335-re emlékeztet, bár attól kissé eltér. A test rétegelt anyagokból készült, a domborított tető, a hátlap, valamint a káva is tigriscsíkos mintázatú laminált jávorfa. Az egy darabból készült nyak anyaga számomra teljesen ismeretlen fafajta, a fogólap indiai rózsafa. A berakások a fogólapon és a fejen igazán pazarul néznek ki. Amerikai gitárokon ilyenért már kétszer ennyit kellene fizetni…

 

A szerelvények a gitár vintage jellegét hangsúlyozzák ki. Az aranyozott fémfelületek jól illenek a gitár sötét borvörös pácolt színéhez. A hangolókulcsok Grover márkájúak. Humbucker hangszedői emlékeztetnek a DeArmond és a Guild jazzgitárjain használtakra, ahol a póluscsavaroknál a fémburkolat nyitott. Ennek az esztétikai hatáson kívül sokkal inkább elektroakusztikai oka van: ezen a ponton ugyanis a magas frekvenciákat nem árnyékolja le a fémburkolat, tehát a hangszedő valamelyest fényesebb, tisztábban áttetsző hangot fog produkálni. A húrláb szabványos két irányban állítható kivitel, a húrbefűző és egyben tremló pedig egy Bigsby rendszerű szerkezet. A Bigsby tremolóval ellátott gitárok másként szólnak, mint a sima húrbefőzővel szerelt jazz gitárok. Hangjukban van valami légies könnyedség.

 

Az elektronika hagyományos, 2 humbucker, pickuponként egy-egy hangerő- és hangszínszabályzó potméterel és egy 3 állású kapcsolóval. Nagyon szép potméter gombokat kapott a gitár, csak kár, hogy kissé kényelmetlenül kezelhetők. A gitár esztétikailag gyenge pontja az ezüstszínű kopólemez, ami semmiképpen nem illik az egyébként makulátlan kidolgozáshoz. Olyan, mintha csak ilyet találtak volna egész Koreában…

 

A gitárra érdekes módon .008-as húrt szereltek. Csak tudnám miért? Egy biztos, hogy amíg ez van rajta, a nyaka nem fog elhajolni… Mellesleg a nyakban merevítő pálca van. A gitár így nem adta azt a hangot, ami egyébként benne van. Valójában inkább a húr szólt, mint a gitár. Csak kíváncsiságból ideiglenesen felhúroztam egy .012-es John Pearse húrkészlettel és lássatok csodát, a gitár éppen egy klasszissal szólt gazdagabban és hangosabban, mint előtte. Persze ehhez a nyakat is hozzá kellett igazítani. A hangszer meglepően jól szerepelt. Nemcsak a játék volt nagyon kényelmes rajta, de hangja is igen kellemesen szólt minden pickup állásban. Az árkategóriájában pedig úgy tűnik, nem akad párja, ugyanis kiváló ár/minőség arányt mutat.