zenesz_logo.png



A ZENÉSZ megújult oldala jelenleg teszt üzemmódban működik.
fejlec_graf_zenesz.svg
Technika
A Behringer hangsugárzói nem először és bizonyára nem is utoljára szerepelnek a Zenész lapjain. A most bemutatandó hangsugárzók nem csupán hangfalak, hanem akár önmagukban vagy Super-x aktív hangváltó segítségével akár egymással rendszerben is működtethetők.

Lássuk, mit tud az Eurolive sorozat, ezen belül is a B1520 kétutas és a B1800X szubhangfalak a CX3400 hangváltó támogatásával.

 

 

B1520.jpg

 

 

Kezdjük mindjárt a „topládával”. Ez a top kifejezés nem valamiféle dicséret, hanem sokkal inkább a hangfal feladatára utal, ami esetünkben a szub feletti és így a legjelentősebb frekvenciasáv megfelelő tolmácsolása. A B1520 méretei jelentősek. Súlya 30 kg, magassága majdnem 70 cm. A méret az alkalmazott hangszórók miatt indokolt, ugyanis a láda 15”-os mély- és 1”-os magashangszórót tartalmaz, mely utóbbihoz nem kis méretű (sugárzási szög: 1000 x 400) műanyag tölcsér is csatlakozik. A méret érthető, de ezek a hangszórók még nem indokolják a nagy súlyt, A fadoboz anyaga MDF, vastagsága 20 mm körüli. Ez a faanyag, amely a hifiben erény, hangosításban – főleg súlya miatt – inkább teher. Aki rendszeresen hangosít és ebből kifolyólag hangfalakat pakolgat, tudja, hogy miről beszélek. A fadobozt mechanikai igénybevételnek jól ellenálló szürkésfekete szövettel borították. A sarkokat fekete műanyaggal védték. A hangszórókat fekete vasrács óvja, amelyre belülről vékony, fekete hangáteresztő szivacsot ragasztottak. Alul állványadaptert találunk, de egyedül nem könnyű fej fölé emelni ezt a hangdobozt. A trapéz alakú hangdoboz mindkét oldalán fém-műanyag fülek állnak rendelkezésünkre a szállításhoz. Belül néhány alkatrészből álló hangváltó, és a doboz falán vastag vatelin csillapítóanyag található. Hátul a csatlakozópanelen két Speakon csatlakozó áll rendelkezésre a működtetéshez, és van egy felcsavarozott lemezzel rögzített full range/bi-amp kapcsoló, amelynek segítségével kiiktatható a passzív hangváltó. A panelen a kapcsoló működését egy kis ábra is szemlélteti. A beépített hangszórók teljesítménye 200/400 W (mély), illetve 60 W (magas). Az érzékenység nem túl nagy, a gyártó szerint 95 dB, így a számolt maximális hangnyomás 118 dB (RMS) és 121 dB (peak). A belső passzív váltó működése 1,8 kHz-re tehető. Külső, 12-24 dB/okt aktív váltó használatakor a gyártó 1,2-2,2 kHz közötti váltó frekvenciát ajánl. Gyakorlatilag ugyanez a hangfal F1520 típusnévvel színpadi monitorként is megvásárolható.

 

 

 

B1800X.jpg

 

 

 

A B1520-hoz ajánlott szub a B1800X típus. Már a nevéből is sejthető, hogy hatalmas 18”-os mélyhangszórót rejtettek rács mögé. A típusszám végén az X a belső passzív (alul- és felüláteresztő) hangváltóra utalhat. A hátlapon szintén két Speakon csatlakozó van, közöttük átkapcsolásvédett passive/bi-amping kapcsoló található. Ezt bi-ampre kapcsolva, négyeres kábelekkel sorba fűzhető a szub és a full rangebe kapcsolt felső láda. Így külső aktív hangváltó és két sztereó erősítő segítségével egy komplett sztereó aktív kétutas, passzív háromutas rendszer működtethető. A szub 5,5 kg-mal nehezebb és természetesen méreteiben is nagyobb a kétutas doboznál. Anyagában, kialakításában és megjelenésében is látszik, hogy azonos súlycsoportban van a B1520-assal. A 15”-oshoz hasonlóan ez a nagy 18”-os hangszóró is (mérete ellenére) húzott vaslemezből készült. Működési elve basszusreflex. A hangszóró alatti két nagy 14,5 cm-es papírhenger reflexnyílásként működik. Belül aztán a merevítés csaknem külön üregbe kényszeríti ezeket a hengereket, kissé elzárva azokat a hangszórótól. Belülről látva a dobozt és a famunkát, lehetne még javítani a minőségen. A hangfal teljesítménye 400/600 W (8 ohm). Érzékenysége 100 Hz és 250 Hz között 98 dB, így az elérhető maximális hangerő 124/126 dB ugyanebben a sávban.

 

Ha ezekből a hangsugárzókból hangrendszert akarunk építeni, és ha jobban szeretnénk azt megszólaltatni, mint amire a saját passzív hangváltójával képes, akkor több erősítőre és külső aktív hangváltóra van szükségünk. A feladatra a Behringer két típust is gyárt. A kisebbik a Super-X CX2310 kétutas sztereó- és háromutas mono-, a nagyobbik a Super-X CX3400 két- és háromutas sztereó- és négyutas mono-konfigurációs lehetőségekkel bír. A Behringer hangsugárzókat a CX3400 segítségével foghattam egy rendszerbe, ezért most ezt a típust mutatom be részletesebben. Az elektronika 1U magas 19” széles dobozban kapott helyet.

 

CX3400.jpgKezelőszervek az elő- és hátlapon is vannak, de a szimmetrikus kimenetek és bemenetek (XLR-csatlakozók) a hátlapon kaptak helyet. A két-, három- és négyutas konfigurálhatóság miatt elöl és hátul rengeteg feliratot találunk a készüléken, amelyek megmondják nekünk, hogy a különböző üzemmódokban melyik kezelőszerv és bemenet-kimenet mire szolgál. Az előlapon az aktív kezelőszerveket a felettük világító LED-ek mutatják, amiből kideríthetjük, hogy éppen melyik üzemmódban működik a hangváltó. Az üzemmódválasztó kapcsolók és a váltófrekvenciákat is meghatározó szorzó- (1x, 10x) kapcsolókat teljesen érthető módon a hátlapon helyezték el, így ha a cuccot rackbe szereltük, nincs sok esélyünk, hogy véletlenül, főleg működés közben valamit elkapcsoljunk, hiszen ez végzetes következményekkel járhat a hangszórókra nézve. Az előlapon vannak a fázis, mute, lo cut kapcsolók, a bemeneti (+/-12 dB) és kimeneti (+/-6 dB) szintszabályzók, a váltófrekvenciát és low delayt beállító potenciométerek és a limiter küszöbszintet szabályzó potméter. Ez utóbbit jobban tesszük, ha kikapcsoljuk, és olyan végfokokat alkalmazunk, amelyek teljesítményüket tekintve alkalmazkodnak hangszóróinkhoz és rendelkeznek clip limiterrel, ugyanis ez a multiband limiter nem túl jól látja el a feladatát. Ha mégis bekapcsoljuk, és villogni látjuk a beavatkozást jelző „Lim” feliratú piros LED-eket, és eközben azt tapasztaljuk, hogy furcsán viselkedik a hangrendszer, ha lehet, állítsuk magasabbra a küszöbszintet, vagy vegyük halkabbra a cuccot a keverőn. A készülék kezelése egyszerű és a sokoldalú konfigurálhatóság ellenére is áttekinthető. Hiányolom a közép- és középmagas sávokban a delay beállíthatóságot. A korábbi típusnál (CX2300) mono háromutas üzemmódban a mély- és középsávokon külön delay- (késleltetés) állítási lehetőség völt, így sokféle hangrendszert elég precízen be lehetett állítani vele. Sajnos egy hangrendszer hangszórói nem sok esetben kerülnek azonos sugárzási síkra, ezért a különböző utakat különféleképpen kell késleltetni, különben hibák léphetnek fel a frekvenciaátvitelben, amelyeket EQ-val nem tudunk kezelni. Általában a magas hangszóróhoz kell késleltetni a közép- és mélyhangszórókat. Ennél a váltónál erre sajnos nincs lehetőség, ezért főleg a három- és négyutas üzemmód felhasználhatósága szűkülhet, de nincs veszve minden. Például megtehetjük azt, hogy kiszámoljuk (megmérjük) a közép- és magas út közötti időkülönbséget, ebből és a hangsebességből meghatározunk egy frekvenciát, majd ide állítjuk a hangváltót, és például a magas útban fázist fordítunk. Ennek eredményeként a váltófrekvencián nagyobb eséllyel fog jól összegződni a magas és középsáv, de lehet, hogy valamelyik hangszórónak nem igazán felel meg az így választott frekvencia. Semmi probléma nincs, ha a váltót sztereó kétutas üzemmódban használjuk szatelit-szub kis hangrendszerekhez, mint amilyenek például a B1800x szub és a B1520 szélessávú hangfalak. Ezeket a hangfalakat analizátor segítségével le is mértem egy nagy teremben. Elöljáróban elmondhatom, hogy a frekvenciaátvitel elég jó ahhoz, hogy ne kelljen hozzá EQ-t használni, de jó, ha rendelkezünk ilyennel a különböző termek különféle problémái miatt. A B1520 alsó határfrekvenciája 85-90 Hz (-6 dB) körül van, a felső viszont 25 kHz felett, amely igen jónak mondható. A 15”-os 200 Hz alatt kb. 3 dB-lel halkabb, 200 Hz és 900 Hz között az átvitel egyenes, felette kicsit kuszább a 15”-os átvitele, de ez érthető. A crossoverfrekvencia felett 2,8 kHz-en szűk, de mély lyuk (-7 dB) van, valószínűleg váltóproblémák miatt. Innen 25 kHz-ig egész egyenes az átvitel, de egy kicsit (1,5-2 dB) hangosabb a kelleténél, ez nem okoz gondot az élő hangosításban. A szub alsó határfrekvenciája 50 Hz (-6 dB) körül van. Az átvitel 63 Hz és 630 Hz között teljesen egyenes. Kicsit lejjebb is mehetne a láda, de ha a belső 175 Hz-es passzív váltó helyett külső aktív váltóval egy alacsonyabb crosspontot állítunk be, az érzékenység (max. hangerő) rovására egy kicsit lejjebb mehet ez a határfrekvencia.

 

Behringer2.jpg

 

 

 

Meghallgatva a hangfalakat, a B1520-ból egészséges, könnyed zenei hang jött, a magasak oldalról hallgatva a maximális sugárzási szöghöz közel is jól megmaradtak. A középmagas kicsit hiányzott, de legalább nehezen válik bántóvá vagy agresszívvá. A mélyláda megfelelően érzékenynek bizonyult, de hangját kissé búgósnak találtam, nem volt maradéktalanul telt és tiszta. A basszusgitár kevésbé volt kottázható, mint egy lényegesen drágább berendezés esetében.

 

A Super-X-et 120 Hz-re állítottam, így a B1520-at körülbelül 6 dB-lel halkabbra vettem, de erre a beállításra a felhasználási környezet is hatással lehet.

 

 

 

Behringer1.jpg

 

 

 

Összegzésképpen megállapítható, hogy a Behringer B1520 – B1800X – CX3400 alkotta hangrendszer átlagos igényeket hivatott szolgálni, ilyen feladatokra jól megfelel, a minőséggel kapcsolatos kompromisszumokra pedig gyógyír lehet a mérsékelt ár.