zenesz_logo.png



A ZENÉSZ megújult oldala jelenleg teszt üzemmódban működik.
fejlec_graf_zenesz.svg
Technika
Bár a két szintetizátor mérete, színe és elnevezése teljesen más, de annyira egyazon belső található bennük, hogy ugyanazt a könyvet kapjuk hozzájuk, és a paramétereket alaposan áttanulmányozva sem fedeztem fel lényeges különbséget közöttük..

 

 

WK-110_1.jpgA WK 110 76 billentyűs, míg a CTK-810 61 billentyűvel rendelkezik. A nagyobb hangszer nagyobb elemeket használ ezért négyszer annyi ideig (hat órát) képes működni ilyen táppal. Egyébként használhatjuk külső táppal is őket, de ez nem része a csomagnak, külön vehetünk hozzájuk. A nagyobb billentyűzethez természetesen nagyobb méret és súly is társul, valamint a kezelő gombok alakja és elhelyezkedése sem teljesen ugyanaz, de egyébként tényleg teljesen azonos modellről beszélhetünk. A következőkben tehát a nagyobbik (szürkés-barnás színű) modellel fogunk foglalkozni, de az elmondottak érvényesek lesznek a kisebb (ezüstszínű) modellre is.

 

         A WK-110 515 beépített hangszínnel rendelkezik, és ugyan a kézikönyv nem szól a hangkeltésről és a mintákról részletesebben, de a Privia sorozat több hangszínét véltem felfedezni, amik között sok meglepően jót is találhatunk, rögtön a fő zongora hangszín is ilyen. Ez olyannyira a hangszer egyik fő attrakciója, hogy egy dedikált zongora gombot is be lett építve, ami akármilyen állapotból erre a hangszínre és alap effekt beállításokra kapcsolja a hangszert. Egy tényleg szép egyenletes sztereó mintakészlet ez, ami azt is jelenti, hogy a 32 hangos polifónia ilyenkor ugye csak 16 lesz, ez egyébként néhány más hangszínre is vonatkozik. Az 515 hangszín egy részét nyilvánvalóan a General MIDI készlet teszi ki, de azért találunk használható, részletgazdagabb mintákat több kategóriában is. A billentyűzeten használhatunk egymásra tett (Layer) hangszíneket és természetesen ketté is oszthatjuk, azaz más hangszínt használhatunk az alsó és fölső régiókban.

 

 

 

CTK-810_2.jpgÉrdekesség, hogy Split pont két oldalán is lehetnek layer hangszínek, azaz két-két hangszín is szólhat egyidejűleg. A hangszer alapvetően háromféle módban képes működni, és ennek megfelelően három gombot találunk a háttérvilágított kijelzőtől jobbra. A Tone gombbal a teljes billentyűzetet a szintetizátor megszólaltatására használjuk. A Rhythm gombbal a kísérőautomatikát aktiváljuk, ehhez tartozik egy tolópotméter-szerű váltó a bekapcsoló gombtól jobbra, amellyel a különböző akkord-felismerési módok között válthatunk, illetve ki is kapcsolhatjuk ezt, ha csak a dobgép szekciót akarjuk használni. A kezelőfelület bal oldali alsó részén található transzport és egyéb gombok, ilyenkor a kíséret indítására, a fill-ek, variációk, illetve az intro és ending patternek kapcsolására szolgálnak. A harmadik mód kapcsoló gombja a Song Bank, ezzel a beépített hangszerelésekhez kapcsoljuk a hangszert, illetve saját felvételeket is így készíthetünk, vagy számítógépről áttöltött (előbb átalakított) MIDI-file is így szólaltatható meg.

 

         A 100 beépített hangszerelés a billentyűtanuláshoz lehet nagy segítség. A hangszerhez megkapjuk ezeknek kottáit is, és lehetőség van külön valamelyik kéz szólamát gyakorolni, vagy csak a kíséretet (és esetleg a metronómot) meghagyva minkét kézzel játszani. Három lépcsős tanítási szekció áll rendelkezésre, ahol külön gyakorolhatjuk a ritmust, a hangokat, majd együtt az egész zenét, ehhez a hangszer adott esetben be tudja mondani az ujjrendet (természetesen angolul), illetve a precizitás alapján értékeli is teljesítményünket (Scoring) egy négyes skálán, az „Again” utasítástól a „Bravo” elismerésig bezárólag. Az ujjrend hangbemondását azért ki is lehet kapcsolni, ami nem baj, mert akkordoknál azért kicsit nehezen követhető a dolog, meg amúgy is mutatja egy kéz ábra a kijelzőn, Minden esetre a gyerek, ha az ujjrendet nem is biztos, hogy ez alapján fogja jól megtanulni, de angolul jól fog számolni, igaz csak ötig.

 

         A hangszer csak fülhallgató kimenettel rendelkezik, de ez nagyméretű jack formátumú. Rá lehet dugni ezen keresztül is erősítőre egy kicsit nagyobb a jel és kicsit zajosabb az ideálisnál, de azért bőven elfogadható ebben a kategóriában. A hangszer hátán ezen kívül csak a külső táp csatlakozója, a pedálcsatlakozó, illetve egy USB csatlakozó található. Az USB csatlakozó használható adat áttöltésre, de MIDI üzenetek küldésére és fogadására is, azaz külön MIDI interface nélkül is használhatjuk a hangszert számítógépes programokhoz bejátszásra, vagy hangkeltő eszközként egyaránt. Egy CD-n kapjuk a driver szoftvert, illetve a programot (SMF Converter), amivel MIDI file alakítható át a Casio Song formává. Az előző tesztekből megismert Casio Music Site (http://music.casio.com) természetesen a WK-110 esetében is használható dalok letöltésére. Összesen öt felhasználói helyre tölthetünk fel új hangszerelést (vagy készíthetünk a hangszeren saját magunk is ilyet).

 

         Több hasznos szolgáltatást is beépítettek a hangszerbe, így például öt dedikált gombbak viszonylag gyorsan válthatunk 32 regisztráció között (8 bank, bankonként 4 beállítás). Itt komplett beállításokat menthetünk el, amelyben a kíséret a tempó, és a hangszín egyaránt előhívható.

 

         Az elmondottakból is következtethető, hogy a hangszert, illetve hangszereket a Casio elsősorban kezdő tanuló hangszernek szánta, de a beépített hangszínek minősége, az USB kapcsolat révén bőven használható haladóbbaknak is. Akár színpadra is kivihető, olcsósága mellett másik nagy erénye a csekély súlya is lehet, a nagyobbik modell is csak mindössze 7 kilogramm, míg a CTK-810 súlya az 5 kilót sem éri el. Ennél sokszor egy basszusgitár tok is nehezebb lehet.