zenesz_logo.png



A ZENÉSZ megújult oldala jelenleg teszt üzemmódban működik.
Technika
A Balkan Fanatik tavaly jelentette meg hatodik albumát, külföldi sikereiket felsorolni is hosszú volna, idehaza is rendkívül népszerűek, számos díjat kaptak, zenéjük kilóg a hazai mainstream-ből, műfaji besorolásuk nem egyszerű. Lepés Gáborral beszélgettem múltról, jelenről, és persze a zenéjükről.

 

balkan_fanatik_photo_2016d_700.jpg

 

 

 

Tulajdonképpen mióta létezik a Balkan Fanatik, néhol azt lehet olvasni, hogy 1999-ben máshol, hogy 2002-ben alakult ez a producer duó. Te hogy emlékszel mikor állt össze ez a projekt és kinek az ötlete volt?

 

1999-ben Yorgos, aki akkor már komoly népzenei múlttal rendelkezett – korábban játszott a Gépfolklórban, a Barbaroban – megkeresett, hogy szeretne egy olyan etno zenei formációt létrehozni, ami modern, popos, elektronikus, különböző stíluselemeket vegyítő zenét játszana. Ismerte a zenei, hangszerelői, és produceri munkásságomat – akkor már 5 éve dolgoztam az Ákos projektben – és engem tartott megfelelő társnak elképzelései megvalósításhoz. Abban az évben Yorgosszal és Jamie Winchesterrel létrehoztunk egy alkalmi formációt, amit akár a Balkan Fanatik előtanulmányának is tekinthetünk.

 

Engem izgatott hogyan lehet a népzenét korszerű hangszereléssel, stíluselemekkel, magas színvonalon előadni, valódi kihívásnak tekintettem. Amikor ennek a projektnek vége lett 2002-ben, Yorgos elutazott Görögországba, ahol egy fesztiválon látott, és hallott egy dalt, ami a falloszt dicsőítette. Konkrétan ez ihlette az első Balkan Fanatik nótát, ez volt a Fuckmen. Yorgos úgy szokta nevezni, azEgymillió Dolláros Dal”. A dal elkészült, sikeres lett, azóta létezik a Balkan Fanatik, de az egymillió dollár még várat magára… Vagyis a Balkan Fanatik egyértelműen Yorgos ötlete volt. Akkor Ákos mellett ez „szerelem projektnek” indult, a pontos évszám pedig 2002.

 

Neked volt valami korábbi kötődésed a népzenéhez?

 

Mindösszesen annyi, amivel zenei tanulmányaim alatt találkoztam. Nem műveltem, de azért meghallgattam.

 

Az akkoriban egyre népszerűbb világzenének volt köze az indulásotokhoz?

 

Nem, szerintem nem volt. Yorgos motivációja akkor az volt, hogy elektronikus irányba szerette volna továbbvinni az etno és folk zenei elképzeléseit, rátalált ő is a Prodigy-re, mint ahogy én is. Ez volt, ami összehozott minket. Én – ahogy említettem – zenei kihívásnak tekintettem, hogy ez az ember jön itt a népzenéjével, hogy csináljunk belőle populáris, meg elektronikus valamit. Izgalmasnak tűnt, vagyis nem lehet összekötni a világzene népszerűvé válásával.

 

 

balkan-fanatik-700.jpg

 

 

 

Valahol önironikusan azt nyilatkoztad, gumicsizmás agrár-popzenében utaztok, tartod ezt a véleményt, vagy csak egy szóvicc volt?

 

Amikor elkezdtünk együtt zenélni – ma már úgy látom – elég különféle nótákat készítettünk, egy lemezen belül szélsőségesen progresszív zenemű és populáris dal is előfordult. 2010-től kezdődött egy új időszak, amióta a zenénk tényleg a szórakoztatásról szól, természetesen a maximális igényességgel. Az értékes és a mulatós között, mi „mulattatásnak” hívjuk. Ezzel akarjuk kifejezni, hogy nem „mulatós” zenét csinálunk, hiszen népdalokat dolgozunk fel, és próbálunk hozzáadott értéket, igazi színvonalat átadni a közönségnek. Ezt a 2010 utáni stílust lehet viccesen, az általad idézett nyelvi fordulattal illetni.

 

Rengeteget jártok külföldre, és nem csak azokba az országokba, melyeknek a népzenéjéből merítetek. Távoli országokban hogyan fogadják ezt a zenét, és vajon tudják-e, hogy mit hallanak, mi a magyar, a balkáni, vagy nekik tök mindegy, Kelet-Európa messze van Kínától.

 

Nagyjából azt mondhatom Pekingben ez a fehér ember zenéje, vagy mondjuk úgy „nyugati” zene. Ugye hozzájuk képest Kelet-Európa nyugaton van. Úgy éreztük, egyszerre tekintették egzotikusnak, kelet-európainak, nyugatinak és modernnek, vagyis nagyon szerették. Olaszországban, vagy Nyugat-Európában már persze másképp fogadják, valamennyire ismerik a kelet-európai népzenét, az persze nem biztos, hogy tudják, hogy melyik a magyar, vagy a balkáni motívum, de nagyon nyitottak erre a zenére.

 

 

 

balkan_fanatik_csokolj_meg_babam_400x.jpg

 

 

 

 

 

A hatodik nagylemezen – Csókolj meg, babám – csak magyar népdalokat dolgoztatok fel, többek közt a Tavaszi szél című népdalt is. Nekem nagyon tetszik – gyönyörű zongora intro, az ember nem gondolná, hogy ebből mi lesz, majd jön a U2-t idéző gitárrész, a dal végén gitárszóló... Elfogytak a jól feldolgozható népdalok, vagy meg akartátok mutatni, hogy így is lehet?

 

Nem, ennek az volt az oka, hogy kínai szereplésünkkor felmerült egy közös projektnek az ötlete, mondjuk úgy, egy nem hivatalos felkérés. A dal közepén lett volna egy gujeng szóló. Úgy volt, hogy egy kínai művész játssza ezt a szólót, sőt összeismerkedtünk Kína egyik leghíresebb dalszövegírójával, és ő felajánlotta, hogy megírja a Tavaszi szél kínai szövegét. Így lett volna teljes a dolog, hogy egy kínai művésznő is énekel a dalban. Arra felé azért lassan mennek a dolgok, mi közben elkészültünk a lemezzel és a dallal, és ha már megvolt, saját örömünkre feltettük a lemezre. Persze a kínai felkérés még áll, és remélem meg is valósul.

 

Úgy tudom a hangszereléseket közösen készítitek Yorgosszal, de például a gitárosnak, Szőllőssi Lalának mennyire van beleszólása a hangszerelésbe? Ki készíti a fúvós hangszereléseket?

 

Az van, hogy despotikus kétfejű sasként Yorgosszal gyakorlatilag mindenkinek igyekszünk konkrétan elmondani, hogy hová, mit és hogyan játsszon. A hangszerelési ötletek, instrukciók mindkettőnktől származnak, magunk között úgy szoktuk mondani, hogy Yorgos az executive döntéshozó, a „DJ analóg”, én pedig a „DJ digital”. A dolog működéséhez az is kell, hogy olyan felkészült és sokoldalú zenészekkel dolgozzunk, mint pl. Lala. Ő egy kiváló személyiség, remek gitáros, tud azonosulni az elképzeléseinkkel. A fúvós hangszerelésekben a Fourtissimo van segítségünkre. Nevezetesen Kuna Marci, aki nem mellesleg remek vonós hangszerelő is. Sokszor kisegített már bennünket, pl. a MÜPA koncert alkalmával is.

 

 

BF_600.jpg

 

Yorgos és Lepe, a "kétfejű sas"

 

 

 

Beszéljünk egy kicsit a rappről. Nekem a Repülj madárban a Geszti féle tetszik, az helyén van, de néha mintha csak a rap kedvelők kedvéért lenne, pl. Feljött a nap című dalban. Milyen koncepció alapján kerül egy dalba rap, mi a funkciója, pláne ha angol?

 

Nálunk kezdetek óta jelen van a produkcióban a rap. Úgy érezzük, szükség van rá, ahhoz, hogy azokat a hallgatókat is könnyen elérje ez a zene, akik eredeti formájában nem annyira bírják a népzenét, de a rappen keresztül meg tudják kedvelni ezt a műfajt. A zenénk attól hiteles, hogy ezeket az autentikus népdalokat az énekes autentikus formában adja elő. Ő nem ugrálhat, kiabálhat, az fura lenne. A rap szerintünk színesebbé teszi, lazítja a nagyon archaikus, autentikus népzenét, és persze van olyan funkciója is, hogy koncerten a rappelés megmozgatja a közönséget, amellett így igazán multikulturális a zenénk.

 

Látom a kezedben a basszusgitárt, és valaki megsúgta, hogy komolyan veszed, és ebben is profi akarsz lenni. Igaz ez?

 

Ez az új szerelem, nem akarok profi lenni, de jól esik csinálni. Eredetileg az Ákos projektben született egy dal, ahol élőben szükség volt a basszusgitárra, és akkor sok gyakorlással megtanultam azt a számot. Azóta persze folyamatosan tanulom a hangszert és jól haladok vele.

 

Van olyan dalotok, amire mindenki azt hiszi, hogy népdal és közben nem az?

 

Nem, ilyen dalunk nincs. De olyan például van, hogy két népdal motívumai jelennek meg egy kompozícióban, ilyen például az új lemezünk Hadd menjen című száma, melyhez épp a napokban készült el a videoklip.

 

Az új Csókolj meg, babám című lemezetek korongon is megjelent, vagy csak az interneten érhető el?

 

Régi vágásúak vagyunk, úgy hogy kis példányszámban korongon is megjelent, bár már CD lejátszó sincs lassan, talán csak az autókban. Koncerteken azért mégis keresik a CD-ét, és hozzáteszem, hogy a lemez összes dala ingyen elérhető az interneten. Nem célunk, hogy az anyag ott legyen a világ összes digitális zeneáruházában. Hallgassák meg a neten, vagy akár töltsék le, és jöjjenek el a koncertjeinkre. Bár két korai albumunk fent van az iTunes-on, de azt még a Warner Magneoton tette fel.

 

Hat nagylemez, számos díj, és a rengeteg külföldi siker után milyen zenei céljaitok vannak még?

 

Ahogy említettem, 2010-től gyakorlatilag populáris lemezeket készítünk, viszont megmaradt a kíváncsiságunk és a kísérletező kedvünk a komolyabb, progresszívebb zenék irányában is. Ezért készítünk olyan kiadványokat, mint az On The Road, ez egy kifejezetten világzenei lemez, melyen a török-arab népzenét ötvözzük a magyar népzenével. Tavaly év végén ifj.Kurtág György segítségével elkészítettünk egy „kísérleti elektronikus” lemezt All Paths Are Yours címmel. Ilyen irányokban kalandozunk és kísérletezünk, így érezzük egyensúlyban a „mulattatást” és a progresszív zenét.

 

 

 

 

 

Balkan Fanatik

Lepés Gábor – komputerek, vokál, keyboard, basszusgitár

Yorgos Tzortzoglou – percussion, vokál, keyboard, DJ

Szőllősi Lala – gitár

Benedeczki Sándor – dob

Madár Tamás (MC MadD) – rap

Träger Lili – ének

 

http://balkanfanatik.com/

 

[ -tkeres- ]

 

Az interjú a Zenész Magazin 2016/197. számában is olvasható.