ZenészmagazinPozsár Eszter

Zenészmagazin | 2013. December 02., Hétfő 07:00

Az interjú egy évvel ez előtt készült, de a Zenész ritkuló megjelenése miatt pont egy évet kellett várni ahhoz, hogy nyomtatásban napvilágot lásson. Az írást aktualizáltuk a közben eltelt esztendő eseményeivel, a Zenészben a beszélgetés rövidített formáját olvashatjátok, a teljes változat a QR kód segítségével a www.zeneszmagazin.hu oldalon érhető el.

 

_MG_7169_350x350.jpg 

                   Foto: Váczi Kristóf - Flashback Photo

Négy lemeze jelent meg idáig, az első saját nevén, a jazz-tanszak befejezése után. A Városi mesék című quartet lemezt a Fonó Records jelentette meg, majd jóval később megalakul a Trans-formation zenekar, ami öt évig működött, három évig szünetelt, most pedig újra indul.

Pozsár Eszter

 

Négy lemeze jelent meg idáig, az első saját nevén, a jazz-tanszak befejezése után. A Városi mesék című quartett lemezt a Fonó Records jelentette meg, majd jóval később megalakult a Trans-formation zenekar, ami öt évig működött, három évig szünetelt, most pedig újraindul.  Ez a zenekar részben Eszter tanulmányai, Pécsett szerzett harmadik diplomája miatt leállt. Az együttműködés eredménye két lemez volt, melyek “Az egér mosolya”, és a “Véda kertje” címeket kapták (kiadó ICO Zrt). A legutolsó lemeze (Találkozás) Révész Richárd jazz zongoristával készült duóban. 

 

- Hogyan jött létre ez a duó lemez?

 

A zongorával való duózás egy régi álmom volt, mindig is izgatott. Miután a Trans-formation leállt, - részben miattam, mert éppen Pécsett harmad diplomáztam a zeneterápia szakon, és ez minden energiámat lekötötte – kerestem az utam és fontosnak tartottam a fejlődést. A duóban való muzsikálás rengeteg energiát kíván egy zenésztől, bizonyos értelemben sokkal nehezebb, mint zenekarral játszani, más képességek is előtérbe kerülnek. Ehhez nehéz megfelelő partnert találni, nekem sikerült. Ricsivel régóta játszottunk alkalmi felállásokban, majd egy ilyen találkozás kapcsán megszületett a lemez ötlete. A címe is ez lett: „Találkozás”. Nagy kihívás és vonzerő volt a latinos világgal való ismerkedés is. Ráadásul Ricsi fantasztikusan érti mit és hogyan kell írni fuvolára. Az NKA-tól nyert pályázat útján és az ICO Zrt. támogatásával sikerült megvalósítani az anyag kiadását, amit a Pannonia Stúdióban rögzítettünk. Ebben a választásban a perdöntő volt az a Steinway zongora, amivel a stúdió rendelkezett. Két nap alatt rögzítettük az anyagot.

 

 

 

pixeltaster_2011_12_05_9999_178_700.jpg

 

 A zongoránál Révész Richárd...       (Fotó: Pintér Árpád)

 

 

- Több pályán, szinte párhuzamos vonalon mozog az életed, hogyan lehet a sok tennivalót differenciálni?

 

Ha mindent egybevetek, és még a családot is hozzáteszem, akkor kis túlzással öt vonal fut párhuzamosan az életemben. A zene, az oktatás, a terápia és nem utolsó sorban a család. Mindemellett idegenvezetéssel is foglalkozom, ami hobbiként indult, de mára már az anyagi biztonságot jelenti. Gyakorlatilag ezzel váltom meg a szabadságomat, így olyan zenét játszom, amit akarok, és nem vagyok senkire utalva. Korábban megpróbáltam vendéglátózásból élni, de abbahagytam, mert úgy éreztem, ettől teljesen kiégek.

 

Számomra a zene elsősorban spirituális dolog, talán ezért is fordultam később a zeneterápia felé. Úgy gondolom, hogy a zenélés, tanítás, zeneterápia gyakorlatilag ugyanarról szól, csak más hangsúlyokkal, más formában, tehát ez valójában nem három különböző dolog, hanem egy. Egyébként az oktatás nem volt új a számomra, mert a pomázi – ma már – Teleki - Wattay Művészeti Iskolában 1994 óta tanítok. Abba az iskolába mentem vissza tanítani, ahol jómagam is tanultam. A tanítás mellett igyekeztem az oktatás más területein is tevékenykedni. Pomázon, úgy tíz évvel ezelőtt elkezdtünk szaxofonos találkozókat szervezni, ami odáig jutott, hogy elnyertük az Országos Zeneiskolai Szaxofonos Találkozók, majd később a zeneiskolai verseny rendezési jogát. Második diplomámat az ELTE-n szereztem kulturális management szakon. Az ott készített szakdolgozatomban arról írtam, hogy a tehetségkutatás és az oktatás szempontjából mennyire fontos egy tanulmányi verseny.

 

Mikor a zeneoktatás újjászervezése elindult a rendszerváltás után, a mi iskolánk kapott felkérést a jazz-tantervek kidolgozására, így én írhattam meg az alapfokú jazz-szaxofon és jazz-fuvola tantervet, amit ma már országszerte használnak a zeneiskolákban. A tantervek mellett más, tanításhoz használt segédanyagot is készítettem, ami letölthető és megvásárolható. Vannak zeneiskolák, akik használják az anyagomat, a mai napig járok előadásokat tartani. Ennek alapja az improvizáció, kompozíció és zeneterápiás elemek ötvözete. Elsősorban klasszikus zenész kollégáknak szól, segíti őket az improvizáció és alternatív módszerek alkalmazásában.

 

 

 

_MG_7231_700.jpg                                     

 (Váczi Kristóf - Flachback Photo)

 

 

- Minden zenész, főleg ha jazz muzsikusnak vallja magát, azon iparkodik, hogy elmenjen tanulni Bostonba, kurzusokat vegyen a világ nagyjaitól, eközben te pedig talán kalandvágyból itthon maradtál, és azért dolgozol, hogy a hazai zeneoktatás fejlődjön...

 

Valahogy mindig volt valami, ami itthon tartott, az egyik ilyen dolog valóban a tanítás. Amúgy tanultam kétszer is a Berklee nyári táborában… Igen, én nagyon szeretek tanítani, közel húsz év után is lelkesen csinálom, ráadásul szeretem a nehéz eseteket is.  Azt vallom, hogy mindegy ki mennyire tehetséges, ha zeneoktatásról beszélünk, az a fontos, hogy a gyerek örömöt találjon a zenében, és akarjon tanulni.

 

- A fuvola és a szaxofon olyan hangszerek - ellentétben a gitárral vagy a zongorával, amivel egy-egy melódiát, vagy szólamot lehet eljátszani. Nem hiányzott neked sohasem a teljes zenei kép, a harmónia hangzása?

 

A harmóniát szeretem, ott van a kíséretben, de nem akartam sem gitáros, sem zongorista lenni. Kiskoromban meghallottam a tévében Bach: h-moll szvitjét fuvolán, azonnal tudtam, hogy ez a hangszer érdekel. Később, elkezdtem szaxofonozni is Borbély Mihálynál, az ő személye és bizonyos zenék, amiket hallgattam, olyan hatással voltak rám, hogy a jazz felé fordultam.

Akkoriban a jazz tanszakon még csak szaxofonból lehetett felvételizni, de én mindig is fuvoláztam mellette. Egyébként tanultam zongorázni is, nagyon szerettem, de végül mégsem azt választottam.

 

 

Pozsar Eszter_700.jpg

 

 (Fotó: Antal István)

 

Kérdezted a fejlesztést korábban, amire nem válaszoltam. Nincs külön terapeutai állásom, de részt veszek különböző programokban, és korábban dolgoztam autista, szellemi fogyatékos, magatartás-problémás gyerekekkel. Egy másik program keretén belül a vakok általános iskolájában csináltam egy zenei tábort. Nagyon nagy élmény volt a számomra. A szakterületem, ha fogalmazhatok így, az a zeneoktatáson belül van, és a zeneiskolában gyakorlom. Speciális szolfézs-fejlesztő foglalkozásokat tartok tanulási zavaros, diszlexiás gyerekeknek a saját módszerem alkalmazásával.

 

- Nagyon eltávolodtunk a zenéléstől, javasolnám, hogy térjünk vissza. Hogy tudsz a zenéléssel foglalkozni, ha ennyi minden van még az életedben?

 

Amint már mondtam, a sok minden egy része ugyanaz, tehát zene. Mindig hangszer van a kezemben. (Ebből kivétel az idegenvezetés – a Halászbástyára általában nem viszem magammal, bár már ott is szaxofonoztam…) Ha olyan helyzetbe kerülök, hogy standardeket kell játszani, megfelelő gyakorlás mellett valójában próba nélkül is el lehet menni egy fellépésre. Például van egy trióm, akikkel rendszeresen ilyen jellegű munkákat csinálunk. A zeneiskolás lét pedig egy állandó alap a zenészként létezéshez. Koncertek, felvételek előtt viszont első a próba és a gyakorlás, akkor a többi háttérbe szorul. Megfelelő szervezéssel ez lehetséges, néha alvás helyett…

 

 

 

CĂ­mlap_450.jpg

 

(Fotó: Antal István)

 

 

Milyen zenét játszol?

 

Bármilyen zenét, ami érdekel, alapjában véve azért jazz-zenésznek tartom magam. A saját zene izgat a legjobban. Mindig igyekeztem olyanokkal dolgozni, akik komponálnak is. A főiskolás évek óta együtt muzsikálok Eichinger Tiborral, akinek nagyon szeretem a stílusát. Tökéletesen találkozik az én zenei világommal. Valójában ő biztatott a komponálására. Bár nem tartom magam zeneszerzőnek, minden esetre próbálkozom, több-kevesebb sikerrel, így a második Trans-formation lemezen már nekem is vannak szerzeményeim. A Ricsivel készített duó lemez zenei anyagának fele pedig az én ötleteim alapján készült.

 

- Összeszámoltam, eddig mindössze két-három formációt említettél, de szerintem sokkal több alkalom volt az életedben. Kik voltak ezek?

 

Nagyon sok féle stílust volt alkalmam kipróbálni! Játszottam free jazzt Baló István triójával, ami fantasztikus iskola volt számomra, majd évekig dolgoztam Micheller Myrtill és Urbán Orsolya jazz énekesnőkkel. Coolactive néven volt szaxofon-kvartettem is, amiben nem kisebb nevek voltak, mint Elek István, Zsemlye Sándor, Kollmann Gábor, a ritmus-szekciót pedig Nagy János, Szendőfi Péter és Frey György alkották. A zenei anyagot Jancsa készítette hozzá.

 

- A duó lemez 2012 vége felé jelent meg, és idén, év elején volt a bemutatója – ha minden igaz. Miért kellett ilyen sokáig várni erre, és mennyi volt az NKA támogatás a produkcióhoz?

 

Csak a teljesítési határidők miatt kellett a felvétellel igyekeznünk, de a bemutató igazából ráért. Kerestük a megfelelő helyszínt, ami nagyban a zongora minőségétől függött. TV-felvételt is terveztünk, ez meg is valósult. Az NKA csak a költségvetés egy részét adja – ez pályázati követelmény is egyébként - bizony ki kellett egészítenünk az összeget. Volt olyan is, aki szinte barátságból segített. A pályázatot magát pedig a pomázi ICO Zrt. – Irodaszergyártó adta be, gondozta, támogatta kiadóként. Fehér Emil producer is rengeteg munkát tett bele. A terjesztést saját magunk végezzük, gyakorlatilag promócióban.

 

 

filename_10_700.jpg

 

(Foto: Bánáti Balázs)

 

 

- Soha nem fordult meg a fejedben, hogy a populáris műfaj felé fordulj? Egy női szaxofonos mindig izgalmat okoz a pályán...

 

Engem mindig egy kicsit sznobnak tartottak. Azt mondták: „miért nem állsz ki rózsaszín ruhában, megcsinálhatnád Candy Dulfer "magyar változatát” ami egyáltalán nem vonzott, mert én a magam dolgait akartam csinálni, és ebben nem hallgattam senkire. A tanszak után mindjárt saját zenekart csináltam és utána is ez volt a fő vonal. Valahogy mindig úgy alakult, hogy én lettem a zenekarvezető, mert szerettem, ha az én ízlésem szerint mentek a dolgok. Viszont ha megtaláltam a megfelelő partnereket, akkor háttérbe vonultam, és ez mindig működött is, amíg jól mentek a dolgok...

 

- ... és akkor mi történt – általában?

 

Rá kellett jönnöm, hogy nehezen tudom árulni magam, nem értek a marketinghez, közönségszervezéshez. Valahogy úgy érzem, ez nem az én feladatom elsősorban, nekem gyakorolni, próbálni, komponálni, rendelkezésre állni kell… bár sosem titkoltam el a koncerteket. Amikor már bent a közönség, minden oké. Szóval időnként belefáradok, elmegyek egy kicsit idegenvezetni, tanítani, kis idő múlva megint rádöbbenek, hogy nem tudok meglenni a színpad nélkül és akkor megkeresem a visszautat és a segítőimet.

 

 

090612_KIKI_0025.ff_700.jpg

 

Újra együtt a Trans-formation... (Váczi Kristóf-Flashback Photo)


 

- Beszéljünk egy kicsit a jövőről. Most majd lecseng a duó lemez, és utána mi következik?

 

Alapjáraton nyitott vagyok minden érdekes zenei dologra. A triómmal (Horányi Sándor – gitár, Hudák Zsófi – bőgő és jómagam) változatlanul igényes rendezvényeken lépünk fel smooth-jazz repertoárral, ez egy állandóan futó projekt. Hároméves kihagyás után újra elkezdtem próbálni a Trans-formationnel, és Eichinger Tibivel duóban is dolgozunk. Vallom, hogy bizonyos dolgokat el kell engedni adott pillanatban, nem szabad erőltetni. Ha fontos, visszajön. Ezt gondolom a Trans-formationről is. Ezekkel a zenészekkel (Eichinger Tibor – gitár, Frey György - basszus gitár, Mogyoró Kornél – ütőhangszerek) és ebben a két zenekarban maximálisan megtaláltam, amit kerestem, minden számomra fontos dolgot meg tudok valósítani. Jelenleg is ezen vagyok.

 

Pozsár Eszter weboldala 

 

( zenész )

Share |
top

A hozzászóláshoz kérjük jelentkezzen be, ha még nem regisztrált a regisztráció linken megteheti!

E-mail

Jelszó

Regisztráció | Elfelejtett jelszó

bottom
Impresszum
Betöltés: 0.111435 másodperc.