zenesz_logo.png



1,967 milliárd forint jogdíjat fizetett ki az Artisjus 7477 magyar dalszerzőnek 44 ezer magyar zeneműre május közepén - az Artisjus sajtóközleménye.

Artisjus 700.jpg

Ezúttal a televíziókban és rádiókban tavaly elhangzott dalok után utalta a zenei alkotók éves fizetését a jogkezelő. A járvány miatt nehéz helyzetbe került zenészeknek ezt a jövedelmet most hosszabb időre kell beosztaniuk.

 

Az Artisjus a zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelőjeként hatalmas zenei adatbázist gondoz, és minden évben több millió elhangzási adatot vizsgál meg. A zeneművek lejátszását felhasználási csatornánként méri, majd ezek alapján osztja fel a dalszerzők között a korábban beszedett jogdíjakat.


A jogdíj szerepe a zenészek életében

A zenészek bevételeinek átlagosan 25 százaléka a jogdíj, a járványhelyzet miatt az élőzenei fellépések elmaradásával viszont sokaknak ez lett a fő, vagy akár az egyetlen jövedelemforrása. Az előző évre járó szerzői jövedelmeket az Egyesület évente két részletben folyósítja. Idén május közepén a 2019-es rádiós, televíziós elhangzások után járó jogdíjat, valamint a vendéglátóhelyeken megszólaló élő háttérzene utáni jogdíjakat kapják meg a dalszerzők. A „nagyfelosztás” második ütemében az Artisjus július elején fizeti ki többek között a tavalyi koncertek, filmzenék után járó jogdíjakat.

 

Az Egyesület nemcsak a magyar, hanem a külföldi művek magyarországi lejátszásait is számontartja, kifizetéseit intézi. Ezúttal 3 milliárd 698 millió forintot osztott fel és fizetett ki magyar és külföldi dalszerzőknek (és örökösöknek), 155 ezer különböző zeneműre. A teljes kifizetett összeg 53 százaléka, azaz 1 milliárd 967 millió forint jutott 44 088 magyar dalra vagy zeneműre. A magyar szerzők közül összesen 7477-en részesültek ebből az összegből.

 

„A szerzői jogdíjak erősen függenek a zenét használó iparágak – pl. rendezvények, vendéglátás, turizmus, média – sikerétől. Mivel a gazdasági szakemberek, ha eltérő mértékben is, de minden területen komoly csökkenést jeleznek előre, a most kapott fizetést a szerzőknek egy év helyett sajnos várhatóan hosszabb időre kell beosztaniuk. A mostani járványhelyzet visszaesése majd jövőre érezteti hatását a kifizethető jogdíj összegében – mutat rá a helyzet hosszútávú következményeire dr. Szinger András, az Artisjus főigazgatója. „Idén külön is köszönöm munkatársaimnak, hogy a hirtelen jött, teljes távmunka nehézségeivel megküzdve nehezített terepen is gondoskodtak arról, hogy a szerzők időben megkapják az éves jogdíjaikat” – tette hozzá a főigazgató.

 

Támogatás vagy jogdíj?

A mostani jogdíjkifizetés nem támogatás, hanem a szerzők saját jövedelme, melyet műveik 2019-es játszottsága eredményezett. A kifizetett összegek megállapítása pontos elhangzási adatok alapján, a nyilvános Felosztási Szabályzat számítási rendszere szerint, „automatikusan” történik. Ugyanakkor a kifizetett szerzői jogdíjak mintegy 7%-ából az Artisjus idén is szociális és kulturális alapot különít el a szerzők szándéka alapján. Ebből a következő évben történnek majd kulturális támogatások a Nemzeti Kulturális Alap útján, valamint jövedelempótló, nyugdíjkiegészítő és rászorultsági támogatások az Artisjus saját zenei és irodalmi alapítványai révén.

 

 

majus_nagyfelo_TV_csatornak_700x.jpg

 

Magyar zene a tévékben 


 

Az Artisjus 54 tévéadó 2019-es adatait dolgozta fel. Ezek közül azonban csak 27 volt olyan, ahol nem szignálként, háttérzeneként stb., hanem „főszolgáltatásként” is megszólalt zene. A televíziókban elhangzott magyar dalok után 1 milliárd 3 millió forint jövedelem jutott 5248 magyar szerzőnek.

 

A legtöbb magyar zenét a zenei adók játszották a következő sorrendben: Muzsika TV (egy év alatt 94 456 alkalommal hangzott el magyar dal), Sláger TV (79 574), Zenebutik (70 907), Music Channel (33 623), MTV Hungary (21 296), HIT Music Channel (18 932). Az M2, ahol az esti műsorsávban a Petőfi TV-ben van a hangsúly a zenén, 7 239 magyar dalt játszott le egy év alatt. Érdekeség, hogy az MTV Hungary majdnem kétszer annyi alkalommal játszott magyar zenét 2019-ben, mint a megelőző évben. A Sláger TV-n 14%-kal nőtt a magyar dalok száma, a többi adónál nem volt jelentős változás.

 

majus_nagyfelo_Radio_csatornak_700x.jpg



Magyar zene a rádiókban
 


Az Artisjus 47 rádióállomás 2019-es adatait dolgozta fel, az elhangzások alapján 648 millió forintot fizetett ki magyar szerzőknek közel 26 ezer dalra vagy zeneműre. A legtöbb magyar zenét játszó rádiócsatorna 2019-ben is az országosan hallgatható Dankó Rádió volt (108 678 alkalommal hangzott el magyar zene). A lista élmezőnyében többnyire helyi vagy regionálisan fogható rádióadók szerepelnek: Forrás Rádió (58 432 alkalommal játszottak magyar dalt), Friss FM (57 925), Méz Rádió (56 486), Gong Rádió (53 832). Az országos lefedettségű adók közül a Jazzy Rádió 49 346 magyar dallal a 14. helyen áll, a Sláger FM évi 48 427 elhangzással 17. a listán a 19. helyen szereplő MR2 Petőfi (46 869) előtt.


www.artisjus.hu



A szerkesztő megjegyzése

 

Mielőtt még az Artisjus közleményéből az olvasó esetleg azt a következtetést vonná le, hogy lám milyen jól keresnek a zenészek, pár dolgot hadd világosítsunk meg. Az Artisjus a dalszerzők jogkezelésével foglalkozik. (Az irodalmi szerzők és zeneműkiadók mellett.)

A zenészek többsége – műfajtól függetlenül – nem szerző, „csak” előadóművész. Vagyis a zenészeket – legyenek jazz zenészek, popzenészek, vagy népzenészek – ha nem szerzők, szerzői jogdíj értelemszerűen nem illeti meg. Az Artisjus azt is közli, hogy a zenészek jövedelmének átlagosan 25%-át teszi ki a szerzői jogdíj, de csak azokét, akik szerzők. Minthogy ez egy átlag szám, van, akinél ez 2-3%, és van, akinél 70-80%, vagy akár nulla.

 

Az előadói jogokat ez Előadóművészeti Jogvédő Iroda (EJI) kezeli. Erről tudni kell, hogy előadói jog csak olyan zenészt, művészt, színészt stb. illet meg, aki olyan zeneszámban, lemezen, filmben, tévéműsorban működött közre, mint előadó, amit a rádiókban és tévékben játszanak.

 

Mindebből az következik, hogy aki nem szerző, és nem olyan előadó, zenész, aki tévében, filmen rádióban sugárzott műsorokban fejtette ki tevékenységét, sem az Artisjustól, sem az EJI-től semmilyen jogcímen nem kaphat semmilyen közreműködői vagy szerzői jogdíjat. Félreértés ne essék, a két jogvédő szervezet teszi a dolgát, de sajnos a zenészek többségét a fent leírtakból következően nem érinti a jogvédők tevékenysége. Egyébként az világjelenség, hogy a zenészek – még a legnagyobb sztárok is – elsősorban a koncertbevételeikből élnek. Na, ez az, ami most nincs. ( - )