zenesz_logo.png



Február elején az Artisjus sajtótájékoztatót tartott, melyen közzétette a 2018-ra vonatkozó éves zenepiaci statisztikáját. Az egyesület 8,6 milliárd forint jogdíjat osztott fel tavaly a dalok, zeneművek alkotói és jogutódjaik között. A jogdíjak fele jutott magyar szerzőkhöz.

 

0005_700x.jpg

 

 

Az Artisjus a zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelőjeként hatalmas zenei adatbázist gondoz, és minden évben több millió elhangzási adatot vizsgál meg. A zeneművek lejátszását felhasználási csatornánként méri – rádió, televízió, élőzenés rendezvények, hangfelvételek, online zenehallgatás – majd ezek alapján végzi el a jogdíjfelosztást.

 

 

Magyar vs külföldi


Az Artisjus nemcsak a magyar, hanem a külföldi szerzők által írt művek lejátszásait is számon tartja, kifizetéseit intézi. Azoknak a zenéknek a száma, amelyek után jogdíj keletkezett 2018-ban, és magyar szerzők írták, az összes 49,8%-a, a külföldi szerzemények aránya tehát 50,2%. A kifizetett jogdíjak pedig kicsivel magasabb arányban jutottak magyar szerzőknek (50,2%). Ez a fele-fele megoszlás évek óta, kis ingadozásokkal állandónak mondható.

 

 

 

 

0004_700x.jpg

 

 

Műfaji tendenciák


Tavaly 13 580 magyar szerző, jogutód részesült jogdíjban. Ez a szám egy év alatt nem változott jelentősen (2017-ban 13 776 volt), bár a korábbi évekhez képest némi csökkenés tapasztalható. A regisztrált dalok stílusában is történt némi átrendeződés: míg a korábbi években a popdalok vezették a listát, idén a rock/metal tette ki az új dalok 18 %-át, amelyet egy százalék különbséggel a pop követett. Csökkent az electro/dance aránya, a klasszikus/instrumentális zenéé pedig nőtt, ez 15 %-ot tett ki.

 

 

 

 

0001_700x.jpg

 

 

Lássuk a piramist!


Az Artisjus évek óta közli a jogdíjak megoszlását, az úgynevezett jogdíjpiramist. 2018-ban azoknak a szerzőknek a száma, akik havonta legalább bruttó 50 ezer forint jogdíjat kerestek, 1268 volt. Soha nem volt még ilyen magas azoknak a száma, akik havi bruttó egymillió forintnál is több jogdíjat kaptak: 2018-ban 40 ilyen szerző volt. Ugyanakkor fontos észrevenni, hogy ez a 40 szerző az összes szerző alig 0,3 %-át teszi ki.


Aki havi 5 ezer és 50 ezer Ft közötti jogdíjat kap – ami éves szinten 60 – 600 ezer forintnyi „fizetést” jelent – már talán részben tudja finanszírozni a zenélést a jogdíjból, hiszen a bevételt hangszer vagy hangtechnika vásárlására fordíthatja. Ők képviselik a hazai szerzők egyötödét (21%). Ha összeadjuk a középmezőny – havi bruttó 50 ezer és 500 ezer forintos jogdíjbevételhez jutó szerzők – számát, arányuk 2017-hez képest 1%-kal növekedett, így most ez 8,7%. Azt nem lehet nem észrevenni, hogy a legnagyobb számú szerző a piramis alján tanyázik, a havi 500 és 5 ezer forint közötti jogdíjat elérő szerzők aránya 69,7%, vagyis ők vannak a legtöbben.

 

 

 

Egy dal, több szerző


A többszerzős dalok növekvő jelenléte idehaza is egyre inkább megfigyelhető, ami részben a hangmintázásnak, a régi dalok átdolgozásának és a dalszerzők közti kollaboráció növekedésének köszönhető.  A nemzetközi popzenében már egy ideje igen elterjedt módszer az, hogy a legnépszerűbb előadók számára ún. dalszerző táborokban írnak dalokat az összeválogatott szerzők, producerek. Nálunk egyelőre csak egy-két ilyen van: az Artisjus és a svéd Songwriting Camps közös szervezésű nemzetközi dalszerző tábora, illetve a Zeneszöveg.hu által szervezett, az Artisjus által támogatott esemény.

 

 

0008_700x.jpg

 

Adatok forrása: Artisjus Egyesület, ProArt Zeneipari Jelentés