zenesz_logo.png



- NAGY ANITA - „A pokol tele volt, ezért visszajöttek” – A The Hellfreaks zenekar igazi dögös punk rock zenével tarolja le a közönséget, leginkább külföldön.

FuchsCee_2678_web_700x.jpg

 

 

A banda ismert profi zenészekből áll, Budai Béla dobol, Takács József Jozzy gitározik, mi pedig a frontemberrel, Shakey Sue-val, azaz Radnóti Zsuzsával és Domján Gabi basszusgitárossal beszélgettünk a zenekar jelenéről és jövőjéről.

 

Kezdjük egy könnyűnek tűnő kérdéssel a beszélgetést, hogyan mutatnátok be a The Hellfreaks zenekart azoknak, akik még esetleg nem ismerik?

 

Zsuzsi: Mi egy punk rock zenekarnak definiáljuk magunkat, rock zenét játszunk punk attitűddel. Amiben talán kitűnünk itthon, az többek között az, hogy a koncertjeink 95%-a külföldön történik. Idén vagyunk tízévesek, ezalatt turnéztunk Amerikában, bejártuk Európa országait, felvettünk három albumot és már készen van a negyedik is, ami idén jelenik meg és ezúttal saját magunk adjuk ki.

 

Miért döntöttetek így?

 

Zs: Eddig mindig volt egy határidő és emiatt kompromisszumokkal jelent  meg az anyag, mindig úgy éreztük, hogy tudtunk volna még mit alakítani rajta. Most úgy álltunk neki, hogy addig gyúrjuk majd ezt az albumot, amíg azt nem érezzük, hogy igazán olyan, mint amit elképzeltünk. Ennek köszönhetően nagyon sokáig csináltuk, rengeteg időnk, energiánk és pénzünk van benne. Az új lemezhez két videoklipet is felvettünk.

 

 

FuchsCee_2738_web_700x.jpg

 

Mennyire vagytok maximalisták?

 

Zs: Mindig úgy érzem, hogy van még hova fejlődni és törekszünk mindent belerakni, amire képesek vagyunk. Nemcsak a zenei tudás, hanem a menedzsmenti rész is benne van, mindent mi csinálunk. Én kifejezetten ezért elmentem egy zenei menedzsment suliba, amit nagyon szerettem.

 

A kezdetekhez képest, amikor valóban szinte csak külföldön voltatok igazán ismertek, az utóbbi egy évtizedben mennyire és merre fejlődött  a hazai zenei életben elfoglalt szerepetek?

 

Zs: Továbbra sem Magyarországra fókuszálunk, de nem azért, mert nem szeretnénk még többet itthon játszani, hanem mert az „export” már így is nagy falat, és kapacitás szempontból nem tudnánk egyszerre meglovagolni ezt a két lovat. Az összes szövegünk angol és egyelőre úgy gondolom, hogy ezen nem is szeretnék változtatni. Mindig vannak erősebb és gyengébb évek, ha megjelenik egy album, felfut az egész, aztán van, amikor kevesebb a meghívás. Külföldön érezzük a fejlődést, itthon örülünk, ha beesik valami és örömmel megyünk, de a külföldi fellépésekbe tesszük az energiát.

 

 

 

IMG_5994_700x.jpg

 

 

 Korábban sokan így definiálták a stílusotokat: rockabilly, psychobilly, mennyire igaz ez rátok?

 

Az első pár évben volt ez jellemző ránk, de  két album után meg is állt a zenekar. Fél év után más stílusban, új tagokkal újrakezdtük. A harmadik album már úgy született, hogy nem akartuk, hogy a rockabillynek bármi nyoma legyen. Koncertekre teljesen átírtuk a régi számokat is, más stílusban.

 

Ezt hallottam is  a rajongóitoktól, hogy máshogy játsszátok a számokat a koncerteken, mint ahogy  a korai lemezeken szerepel, ennek ez az oka?

 

Igen, ez teljesen tudatos.

 

Fanatikusnak is mondhatjuk a rajongást irántad, nehéz ezt kezelni? Biztosan sokan megkérdezték már, de mennyire nehéz egy női frontember élete?

 

Átlagos irodai munkahelyeken szerintem a  nők sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a zenei életben. Nyilván, mivel fiúk vannak a zenekarban, gyorsan át kellett állni, közöttük én is fiú vagyok. De régebben valóban olyannal is szembesültünk, hogy fesztiválok szervezői arra hivatkozva utasítottak el minket, hogy a line-upban már szerepel női frontemberes zenekar. Ezt nem tartottam túl korrekt hozzáállásnak, hiszen női frontemberes rockzenekar és női frontemberes rockzenekar között világok vannak, és a „női” része nem tekinthető egy stílusnak, egy doboznak, amibe minket belepakolhatnának. Viszont ha a világban pozícionálva nézzük a kérdést, akkor a zenei életben nőnek lenni tök jó dolog.

 

 

002_700x.jpg

 

 

Gabi a Follow The Flow formációban basszusgitározik, Jozzy a Ghymesben gitározik, Béla, a dobosotok pedig  a Well Helloban játszik. Hogyan lehet így összeegyeztetni egy koncertidőpontot?

 

G: Nehezen. Rengetek kompromisszum, vér és veríték. Sokszor kell ügyeskedni. Arra alapozunk, hogy nagyon szeretjük egymást és ez a felállás akkor sem fog megváltozni, ha  a jóisten leszáll az égből, éppen ezért minden helyzetet megoldunk. Fordult már elő, hogy turné közben repkednie kellett helyettesnek, de eddig mindig áthidaltuk ezt a problémát és át fogjuk  a jövőben is.

 

 

Nálatok nagyon profi zenészek vannak, a többiek mennyire vettek részt a lemez megírásában?

 

G: Az instrumentális alapot elkészítem, amire Zsuzsi érkezik egy szöveg nélküli ének témával. Azt monitorozzuk, és amikor ez megvan, elkezd dolgozni a szövegen. Rögzítem, csatlakoznak kiváló képességű barátaim a történethez és a saját részüket, vagy az aktuális dalt bizonyos keretek között a saját képükre formálják. Utána megcsináljuk a vokálokat és máris kész. (Nevet.)

 

Zs: Minden otthon történik, másképp nem lehet. Ez a mostani az első lemezünk, ahol van egy amerikai producerünk, és amikor elkészültünk mindennel, még ő is véleményezte.  Voltak tök jó ötletei,  aminek nagyon örültünk. 

 

 

 

IMG_5918_700x.jpg

 

Hogyan történik a szövegírás?

 

Zs: Ami épp foglalkoztat, arról írok. Van egy dallam, ahol a szótagszámokat feléneklem, és arra húzom rá a szöveget. Klasszikusan a kispapírral ülök otthon. Van, amikor gyorsan megszületik a szöveg, van, hogy heteket ülök rajta. Most bevontam egy barátnőmet, aki verseket ír és ő is adott hozzá jó ötleteket. 

 

Melyik stúdióba veszitek fel, beszélj egy kicsit a felvétel technikai oldaláról!

 

G: Én vettem fel a basszusgitárt, éneket, vokálokat. Egy Modulus Funk Unlimited 5 grafitnyakas hangszert használtam most. Gitárügyileg sok mindennel dolgoztunk. 1988 és 90-es évek eleje között volt a Fendernek olyan Strato szériája, ahol különlegesek voltak a szerelvények, abból használtunk egy jávornyakas verziót, Bare Knuckle Juggernaut pickupokkal. Használtunk egy Jim Root Fender Stratot és egy 7 húros Agile is volt még. Talán egy mexikói Fender Jaguar is.

 

Shure  SM7B (teljesen alap) mikrofonnal megy az ének és RME-t használunk hangkártyaként. A dobot Csobánczi Petivel vettük fel a TrashHill stúdióban. Három nótában Kemperrel csináltuk meg a gitár soundot erősítők helyett. Ezt rendezett formátumban küldtem Amerikába Evan Rodaniche-nek aki keverte az anyagot.

 

Zs: Két videoklipet is leforgattunk, az album megjelenése előtt meg fog jelenni mindkettő, belátható időn belül, legkésőbb szeptemberben már ki fog jönni. Itthon forgattuk, az egyiket Dunaújvárosban a másikat itt Budapesten a Krak’n Town nevű kocsmában. Kihívta ránk a szomszéd bácsi a rendőröket, akik tök jó fejek voltak és hagyták, hogy befejezzük a forgatást.

 

Mik a tervek az év többi részére?

 

Az új anyag még nem jött ki, ezért nagyon nyugis nyarunk van. Június elején voltunk egy német turnén. Lesz egy budapesti bulink novemberben, a Robotban, de most ennyi az idei év, mert az új lemezre koncentrálunk. Dolgozunk egy német booking agency-vel, akik jövőre szervezik nekünk a koncerteket, amit már nagyon várunk. 

 

 

 

 

 

 

MEN IN GREY – egy rövid kis teaser az augusztus 23-án megjelenő
God On The Run albumról.

 

The Hellfreaks Facebook