zenesz_logo.png



- KERES TIBOR - Szesztay Dávid, aki a Santa Diver formáció egyik alapítója, basszusgitárosa, de a Kiscsillag billentyűs-gitárosaként is ismerhetitek, Dalok bentre címmel jelentette meg első szólólemezét.

dĂĄvid 700x.jpg

 

Ahogy a cím is némileg sugallja, egy meglehetősen bensőséges, már-már intim lemezről van szó, melyen nyolc különleges hangulatú, számomra kicsit filmzenére emlékeztető kompozíció hallható. Meghallgattam a lemezt és elkészült az alábbi interjú Szesztay Dáviddal.

Mi motivált leginkább a lemez dalainak megírásakor? "Kell egy szólólemez" vagy megvoltak már a dalok, és akkor miért ne, vagy meg akartad mutatni, hogy ilyen a "te zenéd" vagy valami teljesen más, és ha igen mi?

2016 nyarán teljesen spontán módon született meg az első pár dalvázlat, csendes, introvertált zenei ötletek. Mindig is közel állt hozzám ez a zenei világ, legtöbbet én magam is ilyen zenéket hallgatok, amikor ki akarok kapcsolódni. Az, hogy ez esetlegesen egy szólóalbum lehetne csak jóval később körvonalazódott, sok stáción mentek keresztül a dalok. Eleinte más énekessel csináltam volna, angol nyelven, zenekarral, aztán menet közben tisztult ki a kép, hogy ez egy szólóanyag lesz és a legjobb lesz, ha egyedül veszem fel az egészet és bátran hagyom magam kísérletezni a stúdiómban.

Akkor mondhatjuk azt, hogy két év alatt születtek meg a dalok, de meg is kellett hangszerelni, feljátszani, hogyan zajlott ez a munka?

2016. májusi az első szerzemény és az utolsót 2018 év elején vettem föl. Ez idő alatt megszakításokkal dolgoztam és sok olyan kört is futottam ami végül is csak azért kellett, hogy később legyen miből kiválasztani a 8 dalt. Általában a számok felvétele nem szokott túl sok időt igénybe venni, ha már meg van a zene és a szöveg és pár alapvető zenei elképzelés legfőképpen a hangszerelést illetően, akkor gyorsan rögzítem a dalt. A keverés már annál inkább több időt vett igénybe, körülbelül 3-4 hónapot, de persze ez sem folyamatos munkát jelent, közben rengeteg egyéb dolgot csináltam...

 

 

DĂĄvid_700x_20.jpg

 

Nagyon más világ mint a Santa Diver, aminek azért sejthető ki a célközönsége, ezeknél a daloknál gondoltál-e a hallgatóra, közönségre, vagy nem érdekelt, "csak" önkifejezés? A Dalok bentre cím ezt sugallja...

Az anyag írásánál nem gondolkodtam ezen, azt tudtam, hogy ez rétegzene és nem számíthatok hatalmas kommerciális sikerre, de inkább az volt a cél, hogy létrehozzak valami őszinte dolgot, ami leginkább kifejezi azt a zenei világot, ami a legközelebb áll hozzám. Már azt nagy sikernek élném meg, ha lenne egy pár száz fős "rajongói bázisom", akik rendszeresen járnak a koncertjeimre és hallgatják a dalaim.

Ha muszáj lenne meghatározni, milyen stílusba sorolnád a lemezed dalait?

Nekem Lovasi András meghatározása tetszett eddig leginkább, a "kamara-pop". Külföldön talán indie popnak hívják. Alapvetően kísérletező szellemű dalokról van szó, amelyek hol megtartják a hagyományosabb dalformát, hol bátrabban kilépnek belőle.

Minden hangszeren te játszol, vagy játszottak vendégzenészek is a lemezen?

Minden hangszeren én játszom, ez basszusgitárt, elektromos gitárt, zongorát és szintetizátorokat jelent. A dobokat többnyire samplingekből és dob szintikből programoztam.

 

dĂĄvid 700_3.jpg

 

 Az összes szöveget is te írtad?

Két szöveg Lovasi András nevéhez fűződik. Ő nagyon lelkesen fogadta az első demókat, és szinte azonnal írt egy szöveget az Elindul című dalhoz. Ez rendkívül inspiráló volt számomra és bátorított a folytatásra. Az elején rá kellett hangolódnom a dalok szövegvilágára is, nagyon hasznos volt, hogy az első időkben ezekről többször beszélgettünk. Egyébként ebben az időben mutattam neki azt a dalt is, amiből aztán a legutóbbi Kiscsillag single lett, az Ott ahol akarod, ehhez a dalhoz is ő írt szöveget és a lemezről még a Téli nap című számhoz, a többit én követtem el.

Ha már a szövegeknél tartunk, előbb a zene, aztán a szöveg, vagy fordítva, netán egyszerre?

Fix metódus volt mindegyik számnál, első a zene, sokáig halandzsa szöveggel énekelve, aztán jött a szövegírás. Egy-egy dal zeneileg általában 2-3 hét alatt véglegesedik, a szöveg teljesen változó, volt, ami egy nap alatt íródott, volt olyan, ami szinte fél évig. Mindenképpen olyan szavakat kerestem, amiket a lehető legjobban eső érzés énekelni hangtanilag, ez nagyon megnehezíti a folyamatot, mert igencsak leszűkíti a lehetséges szavak keresztmetszetét. 

 

 

A 2120 című dal kicsit talán más, mint a többi, egészen filmzene-szerű, mikor írtad, már képekben is gondolkodtál?

A legtöbb dalnál képekben gondolkodtam, volt olyan ahol a szövegírás előtt komplett videoklipek peregtek le a szemem előtt és azokat jegyeztem le először, még a szövegírást megelőzően. A 2120 úgy emlékszem elég gyorsan született, egyébként ez volt a legutolsó szám, amit írtam a lemezre. Két vízió keveredett benne a fejemben, egyik egy magányos emberről, aki olyan élethelyzetbe került, hogy elvesztette az utat az emberek közé, a másik viszont egy valós helyzet volt, egy borzalmas tragédia kapcsán, amikor egy moszkvai óvodában kinn felejtettek egy három éves kislányt az udvaron a téli hidegben és halálra fagyott. Ezt a hírt Luca olvasta fel nekem múlt télen, pont akkoriban dolgoztam ezen a dalon és ezért beszüremlett a dalszövegbe.

 

 

Tervezel-e további klipet, klipeket?

Két klip jelent meg eddig, ami önmagában kész csoda, főként, hogy minőségi, szép munka mindkettő egészen minimál költségvetésből, úgyhogy én már ezzel is nagyon boldog vagyok. Egy animációs, akár csak szövegvideót nagyon el tudnék képzelni a Szélben című számhoz, majd meglátjuk...

Ha a lemez hangulatát egy szóval kellene leírnom, nekem elsőre a „szomorú" szó jut eszembe, te hogy látod ezt?

Nekem nem ez jut róla eszembe, sokkal inkább ilyen jelzők, mint éteri, békés, maximum melankolikus. Én ezt a hangulatot nem szomorúnak élem meg, a szövegeknek sincs soha semmilyen kifejezetten szomorú, vagy lehúzó üzenetük, nem sajnálkozóak, inkább csak megpróbálnak körülírni lelki állapotokat, amiket nehéz szavakba önteni.

 

koncert 700_crop.jpg

 

A napokban volt a lemezbemutató koncert, hogy sikerült?

Igen, december 13-án volt a lemezbemutató az Átriumban, nagyon jól sikerült, minden várakozásomat felülmúlta. Az volt a koncepcióm a színpadra állításnál, hogy szeretném hagyományos hangszerekkel, élőben elzenélve reprodukálni, egyben némileg újragondolni ezeket a dalokat. Ez nagyon jól sikerült, hála azoknak a kiváló zenészeknek akik csatlakoztak hozzám: Fenyvesi Márton - elektromos gitár, effektek és vokál, Gyányi Marcell - basszusgitár és vokál, Klausz Ádám - dob, míg én az ének mellett zongorán, akusztikus gitáron játszottam.

A Dalok bentre című album dobozos kiadását Lovasi András honlapján, azon belül is az Egyszerű Igazságok Boltjában lehet megrendelni.