Zenészmagazin„Minél kevésbé rádióbarát” – Lovasi András interjú

Zenészmagazin | 2020. Szeptember 03., Csütörtök 08:00

Tavasszal jelent meg a Kiscsillag új nagylemeze, a Tompa kések – ám nem sokkal később „beütött a ménkű”, jött a járvány és a karantén. Az új albumról, az otthon töltött hónapokról, és az idei és jövő évi tervekről beszélgettünk Lovasi Andrással.

LA 700x.jpg

 

Tavasszal jelent meg az új Kiscsillag-lemez, a Tompa kések. Sokat és tudatosan készültetek a lemez elkészítésére, producerrel, egy „külső füllel” dolgoztatok együtt. Hogyan állt össze a lemez?


2014-ben március 8-án jelent meg a Szeles, 2017-ben március 8-án jelent meg a Semmi konferencia, szóval kiszámoltuk, adja magát, hogy három év múlva 2020. március 8-án jelenjen meg az új album. Régebben fél évre, egy évre terveztünk, de most már inkább két-három évre érdemes tudni, hogy mit fogunk csinálni, mert – amíg a konjunktúra tartott – egyre korábban kezdtek el a koncertszervezők fellépéseket lekötni. Az albumot 2019 tavaszán kezdtük el írni, akkor kezdtünk el tudatosan úgy próbálni, hogy azokat az ötleteket, amiket dalképesnek nyilvánítottunk, elkezdtük kidolgozni. Épp tegnap kezdtem el egy másik anyaghoz régi ötleteimet átnézni, és megtaláltam a Kicsiknek az égben című szám 2012-es vázlatát. Szóval volt azért egy-két nagyon régi ötlet is.

 

Ha már itt tartunk: nálad mennyire vándorolnak az ötletek projektről projektre?


Többek közt azért is kerültek elő régi dalok, mert volt, ugye, a Semmi konferencia, ami egy színházi előadás és az abból készített konceptlemez volt, és néhány dal egyszerűen nem illeszkedett akkor abba a keretbe. Ezeken a számokon felül – amiket akár már játszottunk is az előző években – a zenekar minden dalszerzői ambícióval rendelkező tagjának „kiadtam”, hogy hozzon új dalt is a készülő lemezre. Ezt a minimáltervet a többiek teljesítették is: Lecsó és a Dávid is hozott dalt az új lemezre – és ezekkel nagyjából meg is voltunk, ugyanis eleve azt terveztem, hogy tíz számnál több ne legyen a lemezen. Amikor 2019 őszén elkezdtük a felvételeket, és a producer, Lázár Domokos, Dodi is csatlakozott hozzánk, akkor nagyjából 13-14 dalnál tartottunk, és nagyjából tudtam már, hogyan képzelem a lemezt.

 

 

kcs 700x.jpg

 

 

Ami Dodit illeti, a korábban már felvett Tompa kések című számot adtam oda neki, hogy találja ki, hogy szóljon, keverje meg – amolyan pilot-feladat jelleggel. Ez a dal jól is sült el – az mondjuk vicces, hogy amikor a többi szám, amiken már jóval tudatosabban dolgoztunk (például három különböző dobfelszereléssel készítettünk felvételeket), elkészült, akkor már azoknak az ismeretében ebben a dalban szinte mindent lecseréltünk, hogy illeszkedjen a közben elkészült lemez hangzásához. Egyébként pár napos etapokban dolgoztunk Pécsen – ezekben az etapokban felvettünk pár dalt, amiknek a felvételeivel Dodi elvonult és tekergette őket. A stúdiófelvételeket azonban megelőzte egy, a próbateremben felvett „egybejátszós” demó elkészítése is – abból kiindulva készültek el a számok végleges hangszerelései. Aztán jött egy következő fázis 2020 januárjában, februárjában, amikor főleg Dodi meg valamennyire én dolgoztunk. Kölcsönösen támogattuk egymást: amikor ő elakadt, akkor én hoztam egy ötletet, amikor én akadtam el, akkor meg ő. A lemezre szánt dalok közül menet közben kikerült körülbelül négy szám, de ezek közül aztán az utolsó pillanatban, a mix során visszakerült kettő, amik picit le is lógnak a lemezről.

 

 

lemezbor 550x.jpg

 

 

Volt valamilyen prekoncepció, hogyan szóljon a lemez? Legyen fésületlen, fésült, karcos?


Az előzetes koncepcióm az volt, hogy minél kevésbé tűnjön „producereltnek” a lemez. Kifejezetten olyan albumot akartam, ami koncerten szinte egy az egyben reprodukálható.

 

De aztán nem egészen ilyen lett…


Nem teljesen, de Dodi is emellé a koncepció mellé állt, sőt: a felvételek egy része kifejezetten koncertszerűen zajlott. Vannak dalok, ahol a dobot, a gitárt és a basszust egyszerre vettük fel. Vannak számok, amiket taktjel nélkül rögzítettünk. Minél inkább megpróbáltunk egy lélegző szövetet létrehozni, hogy minél kevésbé legyen ilyen mostani rádióbarát hangzású. Az pedig kifejezetten cél volt, hogy eléggé gitáros lemez legyen. És ilyen is lett: elég sok dal van, ahol mind a hárman gitározunk, és koncerteken is háromgitáros felállással adjuk elő a számokat. Ez amúgy Dodinak is viszonylag kézenfekvő volt, hiszen a zenekara, az Esti Kornél egy nagyon ügyesen meghangszerelt, háromgitáros hangzásban utazó együttes. Volt egy-két dal, amiben zongora volt – ezeket meg kigolyózta; ő tulajdonképpen még radikálisabban gitározós lemezt szeretett volna csinálni. Ez a lemez és ez a hangzás egyébként a Kiscsillag eredeti célkitűzéseihez visszatérés, hiszen amikor 2005-ben elindult az együttes, az volt az alapelképzelés, hogy ez egy gitárcentrikus zenekar legyen. Akkor az nekem is egy új kihívás, egy új játék volt, hogy – mivel egyébként éppen untam a basszusgitározást – harmincvalahány évesen megtanuljak úgy gitározni, hogy azt a tudást színpadra is vihessem. Mindemellett ezen a lemezen is van olyan szám, amit valamilyen basszusgitártémából kiindulva írtam.

 

Kitüntetett figyelmet szenteltetek a lemez vizuális prezentációjának. Különleges a Vetlényi Zsolt által készített lemezborító, és készül egy kifejezetten művészeti albumnak tekinthető kiadvány is.


A lemez az online felületeken kívül megjelent hagyományos CD-digipackként is, és készül egy különleges könyv is, ami a lemez szövegei és az azok ihlette Vetlényi-munkákon kívül tartalmazza egy mesémet, ami szervesen kapcsolódik a lemez anyagához, kiegészíti és magyarázza is a Tompa kések-univerzumot, közvetlenül egyébként a Láng című dalhoz kapcsolódik. A kiadvány három lábon áll: tartalmazza a hanganyagot és dalszövegeket; egy képzőművészeti album; és egy különleges, hajtogatás-látványos, mellékletekkel ellátott könyv is, igazán rendhagyó nyomdatechnikai megoldásokkal.

 

 

bpark2 700x.jpg

 

 

Az, hogy CD-n is megjelent még a lemez, tulajdonképpen antitézise annak, ami most a világban megy, hiszen manapság egy albumpremier azt jelenti, hogy egy online felületen megjelenik, innen és innen le lehet tölteni, van hozzá valamiféle grafika. A CD megmaradt, mint fizikai formátum, bár sokáig például nekem sem volt CD-lejátszóm – nemrég vettem egyet –, ugyanakkor a vinylnek van egyfajta reneszánsza, szerencsére idehaza is. A Kispál és a Borz-lemezeket is ennek nyomán kezdtük el kiadni bakeliten, már hat albumnál tartunk, és ugye, már az első Kiscsillag és a legutóbbi Lovasi-szólólemez is kijött ebben a formátumban. Azt látjuk, hogy akik igazi rajongói a zenekarnak, azok igénylik ezeket a kiadványokat. Én ennek örülök, hiszen én még abba a generációba tartozom, aki, amikor megjelent egy új lemez, akkor órákig elvolt a lemezborítóval. Ahogy egyébként a mai napig többnyire teljes albumokat hallgatok zenekaroktól – egy-egy kevésbé jól sikerült dal is sokat elmond egy előadóról.

 

 

 

 


Mindeközben, ahogy megjelent a lemez, és elindultatok volna turnézni, megérkezett a koronavírus…


Aznap kezdődött a karantén, amikor az első klipet forgattuk volna. Lázas körtelefonálás ment, aztán a zenekar aggódó feleségei úgy döntöttek, hogy állj.

 

Hogy reagált a kialakult helyzetre a zenekar és a zenekar menedzsmentje?


Téptük a hajunkat, hiszen tudtuk, hogy mi minden következett volna, mennyi minden lett volna a turné és a lemez köré szervezve. A lemezmegjelenés utáni két kulcsfontosságú hónapot ilyen értelemben elveszítettük – ekkor fogynak a legjobban az új albumok és ekkor irányul a legtöbb figyelem egy új lemezre, akár az online, akár a fizikai piacról beszélünk. És egyébként a karantén befejezését követően sem tértek még vissza a vásárlók a lemezboltokba, vagy azokra a helyekre, ahol még lemezt lehet vásárolni. A zenekar pedig, amelyik a telet lemezkészítéssel töltötte, számított arra, hogy tavasszal jön majd a koncertezés, és a koncertezésből bevétel. Ahogy lehetett, egyébként el is kezdtünk koncertezni és több szabadtéri- és klubkoncertet is adtunk az elmúlt hetekben. Ez nemcsak mentálisan volt fontos, hanem azért is, hogy a zenekart a technikai személyzetével együtt életben tudjuk tartani.

 

 

A karanténhónapokban is aktívak maradtatok valamennyire?


Kijött a Nem szégyellem karanténklipje, amit – a dalt is, meg a klipet is – megszeretett a közönség, slágerféleség lett belőle, ez már most látszik a koncerteken, aztán pedig csináltam egy klipet a Láng című dalhoz, amelynek az elkészítésébe bevontuk a közönséget is, ami egy tök jó mozgósító dolog volt, mindenki küldött magáról otthon készített felvételeket.

 

 

borok 350x.jpg

 

És újra elindultak az LA Gardens-kertkoncertek is. Ezek, ugye, a pécsi házad kertjében rendezett egy szál gitáros, személyes hangulatú minikoncertek.


Ezeket eleve terveztük, hiszen már tavaly is voltak ilyen koncertek – levontuk az elmúlt év tanulságait, megnéztük, mit szerettek az emberek, mik voltak a felesleges sallangok. A tervünk az, hogy minden hónapban tartunk egy hármas sorozatot, koncertenként 30-30 emberrel, így a legbarátságosabb. Ez egyébként egy több lábon álló projekt része: van az LA Gardens Stúdió, vannak az LA Gardens borok, amiket Németh Józsi barátommal már harmadik éve készítünk és dolgozunk velük, és az a célunk, hogy a pécsi borvidéket népszerűsítsük. Az idei évben már van ötféle borunk.

 

 

kiscsillag 700x.jpg

 


Hogy fog kinézni a tervek szerint az év hátralevő része és a jövő év?


Most ez egy érdekes időszak lesz. Augusztusban jön ez a fesztiválokkal teli két hét, aztán jön egy sűrű szeptember, október, amikor valószínűleg minden zenekar koncertezni fog. Az idei év maradéka a Tompa kések jegyében fog eltelni, lesz egy 15 éves a Kiscsillag-koncert október 1-én a Budapest Parkban, ahol nem tudjuk még pontosan, mi fog történni, kik lesznek a vendégek, de már vannak elképzeléseink. Eközben a fejemben már van egy félig kész Lovasi-album, aminek a demóit hamarosan fel is veszem. Valószínűleg marad az előző szólólemezemre jellemző kamarazenés világ, csak még azt nem tudom, merre mozdítsam el a hangzást: legyen még csupaszabb, vagy legyen atmoszférikusabb, nyúljak bele egy kicsit elektronikus zenei eszközökkel. Valószínűleg az lesz, hogy megpróbálom így is, úgy is. Nagy kihívás, hogy olyan lemezt készítsek, ami albumként is megállja a helyét, de aminek a dalai egy szál gitárral is működnek.

 

- zm -

 

Az interjú először a Zenész Magazin 2020. augusztusi 220/221. számában volt olvasható. Az interjú készítése után bejelentett ismert intézkedések miatt az interjúban említett koncetek egy része elmaradt, vagy el fog maradni.

Share |
top

A hozzászóláshoz kérjük jelentkezzen be, ha még nem regisztrált a regisztráció linken megteheti!

E-mail

Jelszó

Regisztráció | Elfelejtett jelszó

bottom
Impresszum
Betöltés: 0.233625 másodperc.