ZenészmagazinInterjú a Group'n'Swing énekeseivel és producerével

Zenészmagazin | 2019. Október 21., Hétfő 15:00

- GÖNCZI DORKA -

A Group'n'Swing zenekar Játszom tovább című legújabb nagylemeze idén ősszel érkezik. Tíz kiváló muzsikus és megannyi háttérember közös munkájának megkoronázása lesz december 4-én az Uránia Nemzeti Filmszínház nagytermében rendezendő lemezbemutató koncert.

 

1c_700x.jpg

 


Az odáig vezető útról kérdeztük a zenekar két frontemberét, Mihályi Rékát és Mujahid Zoltánt, valamint Romhányi Áron zeneszerzőt, a lemez zenei producerét.

 

Tavaly augusztusban új korszak vette kezdetét a zenekar életében, te lettél a frontember Mihályi Réka énekesnő mellett. Mesélj nekünk arról, hogyan érzed magad egy év távlatából a zenekarban!

 

Zoli: Nagyon boldog vagyok a zenekarban, annál is inkább, mert egy év távlatában mondhatom, hogy abszolút azonosulni tudtam vele. Nehéz feladat egy énekes számára, amikor egy olyan projektbe kerül bele, ami már önműködő. Miközben Mihályi Réka kislányának a születésére készült, nagy volt rajtam a teher: úgy kellett kiállnom a színpadra, hogy a közönség egyszer se érezze, hogy új vagyok. Magamat is el kellett helyeznem a zenekarban és Rékát helyettesítő Molnár Enikő énekesnőt is, akinek támaszt kellett nyújtanom, hogy ő is biztonságban érezhesse magát. Tettük ezt együtt a többi zenekari taggal, akinek innen is köszönöm a támogatást. A minőségi produkció éltet és inspirál, így megélhetem minden koncerten a zenekarral azt, ami a Group'n'Swing maga: profizmus és maximalizmus. Hallgatok a közönségre és fontos, hogy kapjak visszajelzést. Az utóbbi pár évben sokan mondják, hogy jó irányba haladok, kiforrott énekes lettem, amit sokáig nem hittem el. Sok tehetséges ember adja fel ezt a pályát idejekorán, mert nem adja meg magának az elegendő időt ahhoz, hogy azt mondhassák róla, megérett. Én már beértem, de még nincs aratás. (nevet)

 

 

Mit jelent számodra a Group'n'Swinges csapatmunka?

 

Zoli: A nevében is benne van, ez csapat, méghozzá nem is akármilyen! Tíz fő egyszerre a színpadon – nem kis munka senkinek sem. Az ötleteket mindenki maga hozza, bizonyos területeken demokrácia van. Ilyen például a mostani nagylemez: mindenki elmondta, kinek melyik dal tetszik. Mivel több dal született, mint amennyi végül a lemezre került, mutatja, hogy az az irány, amit én is képviselek – merészebb attitűd, újítás, frissítés – a zenekarnak is inspiratív volt.

 

A színpadi munka komoly fizikai és szellemi teljesítmény. Miként tartod karban magad a mindennapokban?

 

Zoli: Számomra három pilléren nyugszik a test és a lélek harmóniája: sport, étkezés, utazás. 2006 óta rendszeresen járok edzőterembe. A mozgás alapvető része az életemnek: akkor is elmegyek edzeni, ha az időm nem engedi. Szeretem az indiai és az olasz konyhát, a halat, tengeri herkentyűket, ráadásul szeretek főzni is, főként minőségibb alapanyagokból. Végül pedig a pihenés pedig az, ami teljesen frissen tart: szeretek utazgatni, érdekel a világ, az emberek, a kultúra és a gasztronómia. Ezek mind kellenek ahhoz, hogy egy megújult emberként térjek vissza a zenémbe, a színpadra.

 

Tudjuk, hogy a hangok világában parádésan könnyedén közlekedsz, de hogy is vagy te a dalírással?

 

Zoli: Világ életemben írtam dalt, sőt, meg merem kockáztatni, hogy hamarabb írtam dalt, mint énekeltem volna. Pakisztánban születtem, kisgyerekként az indiai raagot (az indiai klasszikus zene előadási műfaja) egy mester tanította nekem. Ötéves lehettem, amikor először több ezer ember előtt játszottam egy népi hangszeren. Magyarországra érkezésünk után édesapámtól kaptam egy szintetizátort, majd írtam is egy dalt. Saját dallal kerültem be a Megasztárba és több A Dal c. produkcióba is. Egy aranyszabályt mindig követek azonban, ha dalírásról van szó: ne akarjak akkor is írni, amikor nem kell. Akkor írok, ha megvan a helye, az ideje, és ha van miért.

 

 

 

cover 550.jpg

 


Réka, most, hogy idén nyáron visszatértél a babázásból, miben változott az életed? Mit éreztél, amikor már közel volt a visszatérésed?

 

Réka: Nem volt teljesen előre megtervezett a visszatérésem, mint ahogy az sem, hogy pocakosan egészen a nyolcadik hónapig aktívan koncerteztem. Figyeltem a testem és Adélt, mindkettő pontos jelzést adott, hogy eljött az idő a visszavonulásra, aztán pedig a visszatérésre. Fokozatosan aktivizáltam magam, hiszen tavasszal kezdtük az új nagylemez feléneklését, igy napról napra többet bírtam. Persze arra álmomban sem gondoltam, hogy a koncertek alkalmával ennyire nagyon nehéz lesz őt otthon hagynom, még akkor is, ha tudom, hogy csak néhány órára vagyok távol és addig is nagyon jó kezekben van. De az ő élete is a zene köré épül, állandóan énekelek neki, az apukája pedig zongorázik, vagy csak szól otthon a zene, én pedig bohóckodom, ugrálok előtte, és azt imádja.

 

Párod, Romhányi Áron a zenekar zenei producere és zeneszerzője. Hogyan működik együtt egy előadóművész pár a hétköznapokban? 

 

Réka: Nagyon tisztelem a szakmai nagyságát, hiszen itthon minden fázisát látom a munkájának és kevés ilyen tehetséges és elkötelezett, zeneileg is intelligens embert ismerek. Másrészről viszont sokszor engem használ „külső fülként”, aki aztán kendőzetlenül elmondja a véleményét, itt már akad feszültség (nevet). Áron, főként itthon dolgozik, ezért nehéz szétválasztani a munkát és a pihenést, de erre próbálok tudatosan figyelni és gyakran jelzem is neki, hogy most családi percek vannak. De összességében aktív alkotói csapat vagyunk együtt. 

 

Milyen erők és energiák mozgatják ezt a számtalan fellépést maga mögött tudó, összetartó bandát, amitől annyira közkedvelt a hazai zenei életben?

 

Réka: Sosem fogom elfelejteni, amikor 13 évvel ezelőtt először láttam a zenekart még az akkori énekesekkel. Teljesen odavoltam, pláne, amikor felkértek, hogy legyek az énekesük. Annyira magával ragadó ez a zenei stílus és az, ahogy a színpadon él ez a tíz ember. A néző akaratlanul is a része akar lenni. Mi egymást is szórakoztatjuk a színpadon, összenevetünk, vannak belső poénjaink, egy-egy baklövésen jót mulatunk, ha valaki egy igazán jót szólózott, akkor arra büszkék vagyunk. A színfalak mögött pedig barátok, akik néha egymásnak feszülnek vagy épp könnyes szemmel ölelik át egymást. Intenzív csapat ez a színpadon és azon kívül is. Mindenkinek benne van a lelke, és ez a hosszú távú munkánkon látszik meg leginkább.



fuzet 1-8 crop 550x.jpg

 

Honnan indultál és megérkeztél-e mára a végleges és sokoldalú Mihályi Rékába?

 

Réka: Azért érdekes a kérdés, mert sosem terveztem, hogy énekesnő leszek, még akkor sem, ha a zene pici korom óta belém volt kódolva. Felvettek a Balettintézetbe társastánc koreográfus szakra, majd a jogi egyetemre is, amit aztán el is végeztem – egészen mostanáig dolgoztam jogászként az éneklés mellett. Emiatt persze joggal merül fel a kérdés, hogy akkor én most melyik vagyok és mit is csinálok pontosan. Aztán Adél születése adott választ nagyon sok kérdésemre, és végre el tudtam engedni a civil szférát és most már nem „bujkálok” a jogász végzettség mögé, mert az előadóművészet adja a teljességet. Szerettem az életem eddigi sokszínűségét is, de kellenek magunknak határok, hogy ne minden perc a munkáról szóljon, mert akkor lehetőségünk van még színesebb életre.

 

A zenekaron belüli feladatmegosztás mindig érdekes kérdéskör. Hogy kell elképzelni egy ilyen nagylemezes alkotómunkát, kinek mi a dolga ebben a kívülről nagyon egyszerűnek tűnő, de rendkívül bonyolult folyamatban?

 

Réka: Akkor jó, ha az egésznek van egy összefogó embere, aki jelen esetben Romhányi Áron volt. Ilyenkor mindenki vele egyeztet, ki mikor tud stúdiózni, kinek mi a feladata és határideje. Ezt előzi meg az a szakasz, amikor a dalszerzők alkotnak, amit utána közösen az énekesekkel véglegesítenek. Ez azért mindig hosszabb idő, mert lehet, hogy ami tegnap jónak tűnt, az mára teljes vakvágány. Sok esetben egyébként a dalszöveggel fixálódik a végleges énekdallam vagy szerkezet, ahogy felépül a dal. Ez lett a legizgalmasabb lemezünk: megannyi stílus és mindannyiunk személyiségjegyeinek csodás találkozása.

 

Csinálnál-e bármit máshogyan, mint korábban?

 

Réka: Sokkal, de sokkal kevesebbet kéne aggódnom és stresszelnem. Maximalista vagyok, akit a saját kialakított rendszere tesz boldoggá, de ez néha meg is fojtott. Most már tudom, fölöslegesen ragaszkodtam elvekhez, feladatokhoz. Anyaként jobban látom a prioritásokat és azt, hogy valóban egyszer élünk. Sok minden várhat, de a saját testi és lelki boldogságunk nem! Semmi sem lehet fontosabb önmagunknál, és hangsúlyozom, ez nem önzőség. Nagyon sok minden miatt érzek hálát és azt is tudom, hogy az aggódós Réka jutott el idáig, de egy kevésbé aggódós Réka jut majd még tovább.



Group 700x.jpg

 


Mitől örök a swing?

 

Áron: A swing rétegzene és az is marad. Azt tapasztaljuk viszont, hogy ez a réteg szélesedik, és tudatosabbá válik. Magyarországon például a borászat és a gasztronómia is óriásit fejlődött az utóbbi évtizedben, és kezd kitermelni és bővíteni egy olyan friss közönséget, amely nem elégszik meg a felkínált sorozatgyártású konzerv zenével. A mi feladatunk, hogy folyamatosan együtt fejlődjünk a közönségünkkel, és minőségi alternatívát tudjunk kínálni a magyar nyelvű zenei palettán.

 

Mi az, amit láttok a rajongóitok szemének tükrében magatokról akár a színpadon, akár a közösségi oldalaitokon? 

 

Áron: Zeneszerzőként és hangszerelőként nincs is annál nagyobb elismerés, mint amikor a közönség tudja fejből az általad írt dalt és énekli a koncerten – nagyon megható, és egyben van egy megmagyarázhatatlan ősi, törzsi ereje. Volt szerencsém már elég korán megtapasztalni ezt az élményt a United zenekarral, de a mai napig nem veszít a varázsából, amikor Group'n'Swing koncerten éneklik a dalainkat.

 

 

Romhanyi 700x.jpg

 

 

Romhányi Áron

 

Elkészült az új nagylemez, Játszom tovább címmel. Miben más ez, mint az előző három és mi ihlette a címét? 

 

Áron: Producerként a legnagyobb kihívás, hogy hogyan maradjon friss – pláne modern – egy régi stílusban, ráadásul állandó felállással, hangzással játszó zenekar. A zenekar önmagában ma is friss, életerős, „kraftos”, de ezt eltompíthatja egy unalomig játszott anyag, ezért is kell folyamatosan megújulni. A Botrány című lemeznél a koncepció az volt, hogy a hangzás ugyan a hagyományos gengszter swing, de a dalok a kortárs popzene szerkezeteit követik, markáns refrénekkel, és egyedi szövegvilággal – ez akkor be is jött. Mára az elektronika annyira része a zenének, hogy szinte kuriózum egy élőben játszó, tíztagú zenekar, ezért direkt ezt a nyers, élő hangzást domborítjuk ki a negyedik lemezen. „Nem adjuk fel az élő zenét” – innen ered a cím is.


Ezúttal visszanyúltunk a gyökerekhez, amikor még szedett-vedett felszerelésen, garázsban kezdett próbálni a zenekar. Az igazi, őszinte, recsegő-ropogó dobhangot, begerjedő mikrofonokat és sikító rézfúvósokat szerettük volna testközelből, a maguk nyers valójában megmutatni. A lemez hangzása ezért szinte száraz, a hangszerek és énekek „kikönyökölnek” a hangszóróból, és reményeink szerint ezzel elérve azt a hatást, mintha a hallgató a zenekarral együtt lenne abban a bizonyos garázsban.

Kit hívtatok meg vendégművészként közreműködőnek a nagylemezre?

 

Áron: Maszkura munkásságát Tücsökraj nevű zenekarával való első megjelenése óta követjük nyomon, melyben szintén jazz zenészekkel dolgozik együtt, ezért közel áll hozzá a műfaj. Az ő őszinte, élő zenei kultúrából táplálkozó stílusa nagyon illik a lemez koncepciójába, és önfeledten örültünk, amikor elfogadta a meghívást. Almási Attila szerzeménye szinte kivirágzik a vendégszereplésétől, és nem korhatáros, ámde szókimondó szövegétől.

 

Miként mutatnád be pár szóban a Játszom tovább című új nagylemezt? 

 

Áron: Friss, lendületes dalok, hús-vér zenélés! Aki nem hiszi, hogy mennyire újat és eredetit alkottunk ezúttal is, itt az alkalom, hogy december 4-én este az Uránia Filmszínház nagytermében szem- és fültanúja lehessen egy új Group'n'Swing gyermek születésének. Megígérem a zenekar nevében is, hogy ez a lemezbemutató igazán rendhagyó lesz.

Facebook: https://www.facebook.com/groupnswing

 

Az interjú a Zenész Magazin októberi, 216. számában jelent meg.

Share |
top

A hozzászóláshoz kérjük jelentkezzen be, ha még nem regisztrált a regisztráció linken megteheti!

E-mail

Jelszó

Regisztráció | Elfelejtett jelszó

bottom
Impresszum
Betöltés: 0.140499 másodperc.