zenesz_logo.png



Peaces címmel második lemeze jelent meg a közelmúltban a triónak. A forma inkább képzőművészeti alkotás, a tartalom pedig egyáltalán nem „szomorú jazz”. Hanem… De erre válaszoljon a zenekar vezetője, Sárik Péter.

2008-ban jelent meg a Better Tomorrow című lemezetek. A cím meghozta meghozta a jobb holnapot?

 

Igen, teljes mértékben. Büszkén mondhatom, hogy nagyon sikeres a zenekarunk, egyre több ember jár a koncertjeinkre.

 

 

A második lemez az elsőhöz viszonyítva mennyiben más alkotói szemszögből nézve?

 

Úgy érzem sokat fejlődtünk külön-külön a hangszereinken és együtt, mint zenekar is. Ez erősen hallatszik a lemezen. Mélyebb és egységesebb anyagot sikerült elkészítenünk.
 

 

 

A lemezen hallható dalok már kifejezetten a Triónak készültek, vagy az egyéb ötleteidet rendezgeted és helyezed el formációkba?

Van néhány dalom a CD-n, ami tavaly már megjelent a Hodek Dávid Quartet első lemezén, de úgy éreztem, hogy azzal a csapattal nem aknáztunk ki minden lehetőséget, úgymond volt még ezekben a szerzeményekben, ezért eljátszottuk a Trióval is, és valóban teljesen más formát és színeket kaptak.

 

A többi általam írt szerzemény kifejezetten a Trióra készült, úgy ahogy Frey Gyuri és Berdisz Tomi dalai is.

 

Amúgy az utóbbi időben elkezdett érdekelni a nagyzenekari hangszerelés, egyre többet írok az eddigi szerzeményeimtől eltérő, nagyobb lélegzetű dolgokat is, de még rengeteg tanulás áll előttem, egyelőre bújom a nagy mesterek partituráit és próbálom ellesni a titkokat. Van egy felkérésünk 2012-re, ahol egy cseh filharmonikus zenekarral fogunk játszani, Frey Gyurival már el is kezdtük a dalok újragondolását és áthangszerelését.
 

 

PST.jpg

 


"A Sárik Péter Trió könnyen emészthető jazzt játszik." - mondják. Ezt tudatosan tartottátok a második lemezen is, vagy egyszerűen ez jön belőletek?

Ez így jön, ilyen dalokat írunk. Néhányan azért mondták, hogy az első lemezhez képest, kicsit nehezebben emészthető a második, de pár meghallgatás után szoktak hívni, hogy OK, most már beakadt az anyag! (nevet) A tudatosság inkább a közönségünkkel való kapcsolattartásban van. Van egy klubunk: a Budapest Jazz Clubban havi rendszerességgel játszunk, és mindig próbálunk valami pluszt nyújtani, például kéthavonta „Jazzkívánságműsort” tartunk, ahol emailben előre lehet kérni dalokat, de tartottunk már a koncert alatt vetítést az évek alatt összegyűlt több száz turné és koncertfotóból, és fogunk vendégeket is hívni magunk mellé. Nagyon fontosnak tartom, hogy a koncertjeink után feltöltődve és feldobódva menjenek haza az emberek! Az biztos, hogy nem szomorú jazzt játszunk!

 

 

A Pieces felvételei hol készültek, kísérleteztetek a hangzással vagy a klasszikus felvételi módszereket alkalmaztátok?

Most is Pánczél Lajos rögzítette az anyagot az Magyar Színház stúdiójában, ahol az a csodálatos Steinway D modell áll. A változás annyi, hogy most Gyulai Zsolt keverte és masterelte a lemezt, ami ezáltal egy kicsit modernebb hangzást kapott, de maradtunk a hagyományos felvételi módszernél. Köszönet mindkettőjüknek, nagyon szeretjük, ahogy szól!
 

 

A lemez maga egy könyv részeként jelent meg, amelyben rólatok készült grafikák szerepelnek. Mesélnél ennek hátteréről?

 

Ez egy sima CD lemeznek indult. Elmentem a grafikusokhoz, hogy beszéljünk a lehetséges megjelenésről, mikor is megláttam náluk egy készülő portrét, ami teljesen magával ragadott. Látva lelkesedésem megmutatták a többi munkáikat is, aztán abban maradtunk, hogy a borító egy fényképszerű rajz lesz rólunk. Pár nap múlva jelentkeztek azzal az ötletükkel, hogy szívesen rajzolnának mindegyik dalhoz egy grafikát.

 

Nagyon tetszett a gondolat, a következő koncerten eljátszottuk és felvettük az új lemezre szánt dalokat és ez alapján dolgoztak megfeszített tempóban, hisz mindössze pár hetük volt a művek és az azokat tartalmazó könyv elkészítéséhez illetve megtervezéséhez. Teljesen szabad kezet kaptak, sejtelmünk sem volt mi lesz a végeredmény. Azért lett könyv formátumú a borító, mert ez volt a minimális méret, amiben a művek még megjeleníthetők voltak.
 

 

 Cover.jpg

 

Arnon Blaid-Okina Sorob munkái mennyire tükrözik a dalok hangulatát szerinted, illetve mennyire élnek önálló életet?

 

Az első pillanattól hangsúlyozták, hogy nem illusztrációkat, hanem önálló műveket készítenek, amik most nyáron a lemeztől függetlenül, nagyobb méretben és díszdobozban meg is fognak jelenni. Természetesen a bemutatón mi fogunk játszani. Nekem nagyon tetszenek a rajzok, ráadásul ritka alkalom, hogy egy zenész papírra rögzítve megláthatja, hogy egy hallgató mit érzett vagy gondolt, míg a zenéjét hallgatta.

 

 

Az első lemez kapcsán több külföldi turnétok volt, jártatok Londonban háromszor, Németországban, Svájcban, Szlovákiában, Romániában, stb.  Ezek a koncertek, különösen a londoni és németországi eseményekre gondolok, ahol a kultúrára több pénz áll rendelkezésre, meghozták az általatok várt sikert?

 

Igen, illetve közelebb vittek hozzá. Nyugat Európa meglehetősen nehéz terep, ha nem ott élsz, vagy nem amerikai sztár vagy. Mindegyik koncertünk nagyon sikeres volt, ami újabb és újabb visszahívásokkal jár, de ez még közel sem jelenti azt, hogy benne vagyunk az ottani vérkeringésben. Ehhez még többet kell játszanunk külföldön és, folyamatosan fejlődnünk kell, mert a színvonal nagyon magas.
 

 

 _MG_0635.jpg

 

Illetőleg itt van az elmúlt évek dalszerzőként elért sikereid is, amelyek nemzetközi megmérettetések voltak és több esetben dobogós helyen végeztél. Milyen lehetőségeket hoznak ezek a megmérettetések?

 

Ezek az eredmények elkísérnek azóta is, és mintegy „olajozzák” az utam, az utunk. Mindenképp nagy segítséget jelentenek a koncertszervezésben, de azért alapvetően mégis az számít, hogy mikor lehetőséget kapunk, meghívnak valahová akkor fel tudjuk-e robbantani a termet vagy nem. Ha igen, akkor minden OK!

 

 

Mesélnél arról, hogy mostanában mik történnek veled, milyen terveid vannak, hol játszol, stb.

 

Nagyon izgalmas dolgok fognak történni sok utazással. Áprilisban lesz egy kétzongorás turnénk Makoto Kuriya japán zongoraművésszel. Vele tavaly játszottuk egy koncertet és már  akkor elterveztük a folytatást. Budapesten, Békéscsabán, Londonban (Pizza Express Soho-Steinway Festival)  és Tokyoban (Blues Alley) fogunk fellépni. Aztán május elején a Trióval Erdélybe utazunk, ahol bemutatjuk az új lemezünket, majd május közepén Fábián Julival és Hodek Dáviddal az Egyesült Államokba repülünk. Amerikai zenészekkel kiegészülve fogunk koncertezni. A Trióval megint megyünk Londonba és szervezés alatt van egy izraeli út is Falusi Mariannal és Szirtes Edina Mókussal közösen, ...és természetesen itthon is lesz egy csomó fellépésünk ahová várunk mindenkit szeretettel! További infók: www.petersarik.com

 

 

GT