zenesz_logo.png



A ZENÉSZ megújult oldala jelenleg teszt üzemmódban működik.
fejlec_graf_zenesz.svg
Interjúk
Bármilyen hihetetlen, Zeffer András a Mobilmánia és a Rock Band billentyűs-énekese 55 éves, és sok más rockzenészhez hasonlóan nemhogy titkolná életkorát, hanem koncerttel ünnepli.

 

 1233320_583900864979759_983206070_n_resize.jpg

 

Bármilyen hihetetlen, Zeffer András a Mobilmánia és a Rock Band billentyűs-énekese 55 éves, és sok más rockzenészhez hasonlóan nemhogy titkolná életkorát, hanem koncerttel ünnepli. Ha zenészek között Zefiről esik szó, feltűnő, hogy szinte mindenki kivétel nélkül, kedveli és szeretettel beszél róla. Az ilyesmi még akár fura is lehetne, de aki ismeri őt, nem csodálkozik ezen. Az a rengeteg pozitív energia, ami belőle árad, mind a színpadon, mind azon kívül, lehet az oka. Vagy más? Ki tudja…A ZenészMagazin a születésnapi koncert alkalmából kérdezte Zeffer Andrást.

 

Tudjuk, hogy október 12-én a Club 202-ben egy nagyszabású születésnapi koncert keretében ünnepled, ünneplitek 55. születésnapodat, a most következő néhány kérdés, azonban nem a koncertre, hanem inkább a múltra és a jövőre vonatkozna, ha megengeded.

 

Hány éves korod óta zongorázol, és volt-e a családban zenész, egyáltalán miért pont a billentyű, amikor akkoriban mindenki gitározni tanult?

 

5 éves korom óta tanulok zongorázni. A hangszer szeretete édesanyámtól indult, mivel ő nem csak matematika és fizika tanárnő volt, hanem elvégezte a Zeneakadémián az ének szakot és sokat zongorázott gyerekkoromban esténként otthon. Innen származik a zongora és a zene szeretete. Ettől az időszaktól 16 éven keresztül folyamatosan tanultam, amit a zongoráról és a zenéről tudni kell. A klasszikus zenei tanulmányokat felváltotta a jazz zongora tanulása. Azonban ez sem volt elég, a sípos orgona kezelése is nagyon izgatott. Ez volt az utolsó két évem. Fantasztikus élmény volt.  A gitár igazából soha nem vonzott. Példaképeim is mind Hammond orgonán, vagy akusztikus zongorán játszottak. Főleg őket figyeltem és a lemezeiket hallgattam. Jon Lord (Deep Purple) Ken Hensley (Uriah Heep) Rick Wakeman és Keith Emerson… Esélye nem volt a gitárnak mellettük. (Nevet)

 

 

maxresdefault_resize.jpg

 

 

Jól tudjuk-e, hogy az első ismert zenekar, amelyben játszottál nem a mindenki által emlegetett P.Mobil, hanem az S.O.S. együttes volt? Ha így van, mondanál-e erről a bandáról néhány szót?

 

 

Igen! 1977-ben Szegváry Gábor és Sárvári Vili kerestek meg, hogy nincs-e kedvem az ő zenekarukban az S.O.S.–ben játszani, mint billentyűs. Hát hogyne lett volna kedvem! Akkoriban jelentkeztem a Műszaki Egyetemre, ahol a Gyengeáramú Kar Híradásipari Szakán hangmérnököket képeztek, de ott fontosabb volt a matek, mint az ének-zene. (Mosolyog.) Így aztán a felvételit követően, amint kiléptem az Egyetemről, azonnal beültem az S.O.S. mikrobuszába és már suhantunk is Nyíregyházára, a Sóstói Ifjúsági Parkba, ahol lenyomtam az első élő koncertemet velük. Ezek után soha nem mentem vissza az egyetemre, de még a környékére sem. Ez a zenekar, Gábor énektudása, hangszíne és színpadi fazonja, nem túlzok, ha azt mondom világszínvonal volt. Nem is csoda, hogy amikor Kocsándy Mikit elhívták a Karthagóba, nekünk a Vilivel összejött a P.Mobil, a banda atomokra lett szétszedve, így feloszlott. Szegváry Gabi már Kocsándy Miki távozását sem tudta kiheverni, és nem sokkal ezután halálhírét hallottuk. Amikor megtudtam nagyon elkeserített az a tény, hogy egy ekkora tehetségnek sem sikerült a befutás itthon…

 

 

996022_583899958313183_1269735848_n_resize.jpg

 

 

 

 

Hogyan kerültél P.Mobilba, és mit tartasz fontosnak elmondani az ott töltött évekről?

 

 

1980-ban kerültem a zenekarba. Ez a csapat volt az életem legje! Életem meghatározó része lett a P.Mobil. Az ott eltöltött 16 év felejthetetlen ma is számomra. Az akkori koncertek hangulata, az a hatalmas tömeg, minden koncerten. A közönség szeretete, a bulik sikere… Talán azóta sem éltem meg hasonlót. Azt hozzá kell tennem, hogy az akkori P.Mobil egy komoly közösség is volt. Mindenki, mindenkiért volt a zenekarban. Nagyon szerettük egymást. A koncerteket követően szinte minden alkalommal együtt beültünk a jó kis budai, vagy pesti éjszakai szórakozóhelyek valamelyikébe, és ettünk, ittunk, dumáltunk hajnalig. Mindig volt miről dumáljunk egymással. Rengeteget röhögtünk, és ha kellett sírtunk egymásért is. Minden nap délelőtt 10-től délután 2-ig próbáltunk, utána indultunk a koncertekre. Szinte minden nap játszottunk. Volt, hogy napi 3 koncertet is nyomtunk. És mindezt teljes nehéztüzérséggel, kompletten 1 teherautó + 1 mikrobusz! Ezért is voltak nagyon jók a bulik, mert mindannyian ugyanazt akartuk. Aztán minden jónak vége szakad egyszer, ahogy a P.Mobil időszakunknak is.

 

 

front_500.jpg

 

 

 

Ha jól tudjuk, a P.Mobil után következett a TRB, majd Tunyogi Péter betegsége és halála után a Rock Band, ahol frontemberré léptél elő. Gondoltad-e korábban az S.O.S., vagy P.Mobil korszakban, hogy valaha te fogsz középen állni?

 

 

Nem! A frontemberré válást mindig hessegettem magamtól, nagyon jól éreztem magam a Hammond orgonám mögött. De amikor Tunyót meg kellett már operálni és a TRB nagyon gyenge lábakon kezdett állni emiatt, nem volt más választásunk, mint ez az egy lehetőség. Nekem kellett odaállnom a színpad közepére. Kerestünk mi énekest, de Tunyó után senki nem felelt meg erre a szerepre. Én annyit hallgattam őt, és ő olyan sokszor mutogatta nekem, hogy ezt a részt, meg azt a részt hogyan kell énekelni, hogy részben tudtam a dalokat, de sok víz lefolyt a Dunán, mire kezdtem megtalálni saját magam, mint énekes is. Gyakorlatilag 2004 óta folyamatosan énekelek. A Rock Banddel több, mint 5 lemezt csináltunk, részben stúdió, részben koncert CD–t és DVD–t, és sok, nagyon sok koncertet. Most már kifejezetten szeretek énekelni. Az ember a saját érzéseit az énekléssel tudja a legjobban átadni a közönségnek. Persze ez nem könnyű dolog. A mai napig tanulom, hogyan lehetnék ebben még jobb és jobb… Sose vagyok elégedett magammal.

 

 

A 2006-ban bekövetkezett betegségedről gondolom, már rengeteget kérdezetek, csak egyetlen kérdés: érezted-e hogy milyen sok ember szorít, drukkol érted, és ha igen, segítette-e ez a felgyógyulásodat?

 

 

Természetesen. Éreztem is a felém áradó szeretetet és féltést. Nagyon, nagyon sokan akarták, hogy még maradjak itt velük. Nekem sem volt kedvem ott maradni…(Mosolyog.) Azóta is mindig és mindenhol elmondom, hogy a szeretetnek komoly gyógyító hatása van. Több mint 10 000 levelet kaptam, hogy imádkoznak értem, kisebb nagyobb csoportokba verődve. Nem csak itthon, hanem Amerikában, Görögországban, Ausztráliában és szerte a világon, ahol élnek magyarok, és emlékeztek még rám! Ez csodálatos érzés volt. És ami ezen kívül példaértékű volt, és még azóta sem volt ehhez fogható, hogy még élő kollégáért összeállt szinte a teljes magyar rockszakma, és adtak egy segélykoncertet értem, hogy gyógyulásomat anyagilag tudjam finanszírozni. Ha erre gondolok, mindig elszorul a torkom és nehezen tudom megállni, hogy ne bőgjek… Most is köszönöm nekik!

 

 

 

Szirota Jennifer_HorvĂĄth Attila_700.jpg 

 Szirota Jenniferrel és Horváth Attilával

 

 

 

Mióta foglalkozol zeneszerzéssel, és anno a P.Mobilban írtál-e nótákat?

 

Nagyon sok dalt írtam az elmúlt 36 év alatt. A P.Mobilban is, és minden formációban. Azon kívül más előadók is felkértek, és a mai napig is felkérnek egy-egy dal vagy komplett lemez megírására. A zeneszerzéshez mindig is volt érzékem. Van egy sajátos dallamvilágom, amihez Horváth Attila a legjobb szerzőtárs. Ő pontosan tudja, hogy én mit akartam volna írni a dalomhoz. Már több mint 15 éve dolgozunk együtt, és remélem, hogy még nagyon sokáig így lesz. Attila már réges-régen több nekem, mint szerzőtárs. A legkomolyabb barát. Minden örömömmel vagy bajommal bizalommal fordulhatok hozzá. Embersége és életbölcsessége határtalanul fontos számomra.

 

 

700.jpg

 

A Mobilmánia két gitárosával, Kozma Tamással és Kispál Balázzsal

 

 

 

Tudjuk, hogy jelenleg két zenekar, a Rock Band és a Mobilmánia vezetője, zeneszerzője, énekese, billentyűse és motorja vagy. Ennyi munka és két nagyon sikeresen működő zenekar mellett melyek a közelebbi és távolabbi terveid?

 

 

A legfontosabb, hogy ebben az évben sikerül megjelentetni a Mobilmánia 5 éves jubileumára a 2012-es PeCsa koncertünk 3 dimenziós Blu-ray változatát. Ezzel Magyarországon az elsők vagyunk. Mint tudjuk, nem rossz, ha valamiben első az ember. (Nevet.) További terveim ennek a filmnek a 3D-s mozi változatának összerakása, hogy 70 nagyváros mozijában játsszák a Mobilmánia koncertfilmet. Készülünk a Mobilmánia harmadik stúdióalbumára, és már folyik a Mobilmánia 2014-es 40 előadásos országos turnéjának szervezése. Van itt mit tenni bőven!

 

 

mb_700.jpg

 
Mobilmánia

 

 

 

Egy téged jól ismerő kolléga, barát azt mondta rólad, szerencsés ember vagy. Szerencsésnek érzed magad?

 

 

Igen! Nagyon. Akit ilyen sokan szeretnek, mint engem és ennek komoly látszata is van, az nem lehet elégedetlen a sorsával. Idáig mindent sikerült elérnem, amit elterveztem. Ezt a régi zenekarvezetőmtől tanultam meg, hogy minden ötlet annyit ér, amennyit megvalósítasz belőle. Én szépen sorban mindent elvégzek, amit kitaláltam magamnak és a zenekaraimnak. Nem csak a munkámban érzem magam szerencsésnek, hanem a magánéletem is úgy alakult, hogy büszke lehetek a családomra, akik mindezidáig mellettem álltak jóban, rosszban. Mindenkinek azt kívánom, hogy élete folyamán legalább egyszer érezze azt a boldogságot és szeretetet, amiben én élek. Én minden koncertünk végén úgy búcsúzom el a közönségtől, hogy „Jók legyetek, szeressétek egymást, vigyázzatok nagyon-nagyon magatokra, az Isten áldjon meg benneteket, a viszontlátásra!”

 

https://www.facebook.com/zeffer.andras