zenesz_logo.png



A ZENÉSZ megújult oldala jelenleg teszt üzemmódban működik.
fejlec_graf_zenesz.svg
Interjúk
Bármit csinálnak, annak jelentősége van, bárhol játszanak, annak ereje van és bárki bármit mond, jelenleg az ország legjobb „rockcsoportja” a Subscribe.

Megjelent Bookmarks címmel legújabb lemezük, természetesen a tartalom és a forma is szokatlan, így elkezdtük faggatni Tilk Mátét, a zenekar (egyik) énekesét.

 

Négy év telt el a Stuck Progress to Moon lemezhez képest. Mivel telt az idő?

 

Ezt elég nehéz csak úgy összefoglalni. Rengeteg koncert és élmény van a hátunk mögött. Volt jó is rossz is. Volt koncert a PECSA-ban, készítettünk egy kislemezt, kirabolták a próbatermünket, de sikerült talpra állnunk. Végig turnéztuk az országot többször is, jártunk Európa több városában több-kevesebb sikerrel. Mindannyiunk életében történtek  változások, viharokkal és új utak keresésével tarkítva. Ebben az állapotban érkeztünk el végre ahhoz, hogy újabb nagylemezt adjunk ki. Egy fontos tényező, hogy elég „lusta” rockcsoport vagyunk néha, viszont van amikor végre észrevesszük magunkat. Ilyenkor állunk neki új dalokat összerakni.

 

Subscribe Bookmarks pic foto by zsibi_.jpg

 

 

Hogyan készült a Bookmarks? Összeköltöztetek valahol vidéken és megírtátok a lemezt?

 

Ahogy azt már a kislemez megírásakor is tettük, elvonultunk a világtól pár napra, ebben az esetben Bicskére mentünk Attilánk családjának házába. Nagyon megtetszett ez a módszer nekünk, kreatívnak bizonyult. Mindenki hozta a témáit, vagy már összerakott számokat, pálinkát és finomságokat. Sütöttünk, fát vágtunk, grilleztünk, kaszáltunk, ereszt tisztítottunk, mulattunk és mindeközben elkészült jó pár nóta a lemezről első verziójában. Ezután elkezdődött egy elég erőltetett iramú próbálási időszak.

 

Amíg a zenei szekció a teremben izzadt vagy éppen didergett, mi Bálintnál skicceltük fel az énektémákat. Az volt a cél, hogy minél felkészültebb legyen a zenekar a Super Size Recordingba érkezéskor. Majd megdemoztuk Atishnál a demot még egyszer egy hét alatt. Természetesen alakultak és formálódtak még a dalok a stúdióban, születtek témák minden fronton. Sokat tanultunk az előző lemezek felvételeiből. Megfordítottuk a felvétel sorrendjét ennél a lemeznél is, ahogy azt már a kislemeznél is tettük. Gitározással kezdtünk, majd jött a bőgőzés, és csak ezután a dobolás. Sokkal szabadabb és nyitottabb egy ilyen felvételi folyamat.

 

Bármennyire is jól demóztuk fel a lemezt, szerettük volna, hogy a szerkezeti változtatások lehetősége a lehető leghosszabb ideig fenn tartható legyen. Bármikor bekerülhet egy ének vagy gitárkiállás, vagy akár témák duplázódhatnak, alakulhatnak a dobolás előtt. Ezek után jött a billentyűzés. Az éneklés maradt a legvégére. A legtöbb időt ezzel szoktunk tölteni a stúdióban, két énekes, kétszer annyi idő, kétszer annyi téma, vokálok, stb. A Miles Away-t pl. Bálint és Zolika együtt vették fel egy szál zongora ének kombóban, amitől sokkal kellemesebb hangulata lett és életszerűbbé vált. Sokat segített, hogy a stúdió egyben egy appartman is volt. Az alsó szinten egy teljesen felszerelt pihenő várta a fáradt zenészeket. Lehetőséget adva ezzel az időérzék teljes elvesztésére, ami egy stúdióba tud jó és rossz is lenni...

 

A Subscribe zenéje elképesztően összetett, rengeteg rész, arrange, kiállás, gyorsítás lassítás van egy számban, arról nem is beszélve, hogy a ritmika sem kettő-négy többnyire. Ezeknek a kidolgozása hogyan zajlik? Ehhez elég sok rockzenekar nem veszi a fáradtságot..

 

Rengeteg próbateremben töltött óra és otthoni ötletelés. Van, aki minden témát ötször borítana meg és „veszekszik” a másikkal, aki csak négyszer, majd jön egy harmadik fél, aki felvet egy hatodik lehetőséget, erre jön egy szélsőséges egyszerűsítési gondolat. Néha nagyon mélyre sikerül bevetni magunkat a téma bozótosba. Minél többet játsszuk a számokat a próbán, annál jobban tisztázódnak le a dolgok és végül sikerül mind a hatan konszenzusra jutnunk. A legnagyobb viták természetesen a három fő dalíró közt szoktak folyni: Atish, Bálint és Miklós személyében. Ezeket sem nevezném vitának igazán, inkább egyfajta ötletek egymásnak eresztése és ezek átrágása minden oldalról a teremben. Ilyenkor kerül be a többiek gondolata is, és így alakul ki ténylegesen az igazi „Subi” íz. Hatan vagyunk a zenekarba, hat féle zenei ízléssel, amiben természetesen elég nagy átfedések vannak, de pont emiatt, hatféle látásmódot hozunk egy nóta fedele alá.

 

Tőletek már megszoktuk, hogy mindig valami újdonsággal jelentek meg mind zeneileg, de formailag is. Ilyen a lemez is, ami valójában egy könyv. Mesélnétek erről?

 

 

Azért találtuk ki a könyv kinézetet, mert ez illett a legjobban a lemez mondanivalójához. Minden egyes zenekar tag életéből megismerhetünk egy-egy fejezetet a lemez számai által. A dalok maguk a fejezetek, felvonások életünk színdarabjából. Annyi impulzus ért bennünket, hogy egy - nevezhetjük akár - koncept albumban foglaltuk össze a velünk történteket. A lemez témája a nő és az emberi kapcsolatok körül forog, ezért van jelen a borító belső világában maga a nő. Fontosnak tartottuk, hogy végre betekintést nyújtsunk a demozási és stúdió munkálatokba. Sokan kérték már ezt tőlünk, és számunkra is tanulságosnak gondoltuk, nem utolsó sorban egy nagyon jó emlék lesz ez a későbbiekben.  Ezért készült a mellékelt DVD, kiegészítve a kislemez demozási részleteivel. Megtalálható még a korongon egy a tavalyi nyarat bemutató szösszenet, ahol mindenki megismerheti a fesztiválozás rejtelmeit zenekari szempontból és a rock ’n’ roll énünket, amin szerintem senki sem fog nagyon meglepődni. (nevet)

 

A lemezen közreműködő vendégekről néhány szó? Ha jól tudom, méggyerekkórus is besegített...

 

Így van, a Liszt Ferenc Zenei Általános Iskola növendékeit kértük fel, hogy daloljanak nekünk egyet. Szerencsére elsőre izgalmasnak és komolyan vették a feladatot. Külön szeretnénk megköszönni Kovács Kati kórus vezetőnek a gyerekek felkészítését, és még nagyobb köszönet jár a kishölgyeknek/uraknak akik gyönyörűen felcsicseregték a Bitter Boundary refrénjét! Emellett kölcsönkértük a PASO fúvós szekcióját (Subicz Gábor, Lukács Gábor, Meleg Tamás és Vajay László), hogy fújjanak fel nekünk pár részletet a lemezre. Nekik is hála és szeretet a munkájukért és a lemez színesítéséért. A legkülönösebben alakuló vendég zenész története Zavaros Eszteré, aki éppen a stúdióban járt teljesen más okból kifolyólag, és megkértük, hogy áriázzon már fel nekünk pár sort, ha már itt van. Nagyon tetszett a kisasszonynak a felkérés. Mikor először hallotta a dalt, hogy akkor mire is kéne énekelni, szerintem kicsit elhűt, de abszolút jól sült el a dolog végül.

 

 

A lemez felvételével kapcsolatban néhány szót, különösen a gitárok érdekelnek Gitár magazin lévén. Átlagosan mennyi sáv, hány hangszer, effektek, erősítők, stb...

 

A gitárok tekintetében elég nagy volt a felhozatal. A fő „subi” gitár Tamás Yamaha SG-je, nagy százalékban ezzel lett feljátszva eddig minden subscribe lemez. Természetesen további gitárok is szerepelnek a lemezen, szám szerint 7 db, ahogyan az adott téma megkívánta azt. Egyébként elég durva sztorija van szerencsétlen Yamahának, mert amikor kirabolták a termünket ez a gitár is a tolvajok mancsai közé került, majd az Ecserin bukkant fel, egyedüliként az összes elvesztett hangszer közül. Ezután eltört a nyaka egy koncert után az öltözőben, de ahogy a mellékelt lemez is mutatja, még mindig bírja a gyűrődést és emiatt nagy becsben van tartva. Újdonság az eddigi lemezekhez képes, hogy Atish bevásárolt egy héthúros Agile T7-et, ami ezen tulajdonságából fakadóan nagyobb teret adott Atishnak a témák megírásának/játszása tekintetében. Stúdióban oldalanként általában 3 maximum 4 sávot használtunk a gitárokhoz, úgynevezett Reamp technológiát használva. Csak vonal jelet vettünk ezt játszotta ki Atish különböző erősítő, láda és mikrofon konfigurációkban. ENGL és Laboga ládákat használtunk, a dalokhoz illő erősítő és mikrofon párosításával. Volt ott minden, mi szem-szájnak ingere: Marshall fejek, Peavy 5150, külön Mesa előfok, és Marshall végfok kompozíció. 5 külön féle mikrofon a sávok kijátszásánál. Szóval Atish a keverés során elég keményen erdőbe vitte magát a megfelelő sound megtalálásakor. Szerintem minden eddig lemezünk egy következő lépcsőfok volt számunkra és ez alól a Bookmarks-on megalkotott gitár sound sem kivétel. Én személy szerint abszolút megvagyok elégedve a gitárokkal, és ezt a többiek nevében is kijelenthetem. A Bookmarks gitár felvételhez Atish felkérte Varga Zolit (Picit), mert a kislemez felvételekor belekergült a saját maga gitároztatásába. Egy külső fül szerintem sose árt. Ezenkívül minden felvételt Atish irányított és a keverés/mastering is az ő keze munkája. Szegény elég keményen bele is fáradt, de meg lett az eredménye.

 

bálint_by zsibi.jpg

 

Mennyit változott a zenekar akár az előző lemezhez képest zeneileg és zenekarilag?

 

Felnőttünk! Talán ez a szó írja le a legjobban a változást. Mind zeneileg, mind emberileg. Természetesen nem kell komolyan venni ezt a mondatot, mert szerintem soha nem fogunk igazán felnőni. Néha még ugyanazok a 16 éves hülyegyerekek vagyunk, akik összeálltak rockcsoportot formálni. Egyre jobban bánunk a magunknak kiválasztott hangszerrel. Ahogy azt már említettem, nagyon sok változás történt mindannyiunk életében. Emiatt a zenekar is formálódott, olyan élethelyzetekbe kerültünk, ami mellett egyre nehezebbnek tűnik elsőre a zenekarban való munka. Izgalomra semmi ok természetesen, hiszen mindenki erre tette fel az életét, és kifulladásig csináljuk. Azt is kijelenthetjük talán, hogy a zenekar történelmének egyik csúcspontján jár, reméljük lesz ez még feljebb is, de be kell vallani ezzel a zenei stílussal, már többet értünk el itthon, mint azt valaha is reméltük volna. Céltudatosabbak lettünk, egyre profibb lett a produkció. Magunk köré szerveztünk egy olyan stábot akikkel nagyon jó együtt dolgozni. Szerencsére kapcsolatba kerültünk az EMI publishing-el erre kiadványra. Ez nagyban megkönnyítette a stúdiózás körüli és lemez megjelenési ügyeinket.

 

Az általános helyzet továbbra is, hogy az emberek nem vesznek lemezeket. Mi a tapasztalat, ha egy zenekar nem csak egyszerűen legyárt egy műanyagtokos sztenderd lemezt, hanem egy exkluzív kiadványt készít, többen vásárolják?

 

Mi a megjelenés napján feltettük a teljes lemez anyagát az internetre. Talán már két napon belül fel is került az összes torrent oldalra. Nincs értelme a széllel szemben pisálni, ennyi! Emellett mindig igyekszünk érdekessé és exkluzívvá varázsolni a kiadványainkat. Törekszünk arra, hogy legyen meg benne az a plusz, ami miatt úgy érzik az emberkék, hogy tényleg érdemes megvenni és feldobni a polcra, mert jól néz ki, ad és jelent valamit számukra. Ezért is szoktunk DVD-vel kiegészített kiadványokban gondolkozni, és magát a körítést/csomagolást is újragondolni. Szerintem a Bookmarks esetében sikerült teljesíteni a magunk elé állított elvárásokat. Reméljük ezzel a hallgatóság elvárásai is teljesültek, hiszen nem magunkért dolgozunk, hanem a nagyérdemű elkápráztatása a cél! A visszajelzések eddig nagyon jók, rengeteg előrendelésünk volt és sikerült egy hétre felkerülnünk a MAHASZ Top 40 első helyére a Bookmarks-al. Na, ez is egy olyan dolog, amit soha nem gondoltunk volna, lehet, mi vagyunk kishitűek, de valljuk be, ezzel a zenével elég lehetetlennek tűnik ez 2011-ben.

 

Hogyan állnak a külföldi szereplések, megjelenések, erőltetitek továbbrais? Vannak pozitív kilátások?

 

Kapcsolatépítés folyik a háttérben. Csere bulit fogunk például játszani a szlovén Elvis Jackson zenekarral. Ők Szlovéniában körülbelül olyan szinten vannak mint mi itthon. Párhuzamosan dolgozunk azon, hogy minél több helyre eljusson az új anyag.

 

Megyünk Felvidékre, Vajdaságba és Horvátországba a tavaszi turné alatt. Nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki azzal az öt finn zenekarral, akikkel még tavaly év végén jártuk be Németország nagyobb városait, így tervbe van véve egyfinnországi kiruccanás is, de ez még nagyon távlati.

 

2011-ben mi a terv?

 

Majd június 19-én a MÜPA-ban fogunk adni egy dupla bulit, ahol az erre az alkalomra kiválasztott dalokat áthangszerelve - vendég zenészekkel kiegészülve - adjuk elő. Miklós nagyon sokat dolgozott azon, hogy ez az exkluzív koncert összejöhessen, és végre sikerült, mert már nagyon régóta felvetődött egy ilyen koncertötlete. A dalokat Cséri Zoli, a zenekar billentőse dolgozta és hangszerelte át. Nagyon jó Zolival dolgozni, mert nála szerencsére semmi sem lehetetlen zeneileg, és hozzá egy arany ember. Az első „vendég” zenész, akit ténylegesen zenekar tagnak tekintünk mára. Pár nappal rá, június 24-én, Bálint és én vendégszerepelünk ismét a MÜPA-ban a Karaván familia koncertjén. Időben pedig már ott is tartunk, hogy kezdődik a fesztivál szezon. Az összes nagy fesztiválon találkozhattok velünk. Ismét nagyon mozgalmas lesz ez a tavasz és nyár. Már szervezés alatt van az őszi turné is, de erről később. Most kezdjünk el végre koncertezni! Sok volt ez a 4 hónap kihagyás.

 

GT