zenesz_logo.png



A ZENÉSZ megújult oldala jelenleg teszt üzemmódban működik.
fejlec_graf_zenesz.svg
Interjúk
Pályafutása eddigi legkeményebb, legagyasabb lemezével jelentkezett tavaly év végén a Road. A M.A.T.T. című album platina lett, a banda tavaszi turnéja pedig teltházas koncertekkel dübörög.

 

big 04_650x.jpg

 

 

Egy kétezres lélekszámú Heves megyei településen, Domoszlón 12 éve megalakult a Road, amely ma az ország egyik legnépszerűbb keményrock/metalzenekara. Mit tartasz a legfontosabb szakmai változásnak az indulás óta eltelt időben? 

 

Kezdetben fogalmunk sem volt, hogy mit csinál egy producer, de nagyon menő dolognak tűnt. Ma már elengedhetetlennek tartom, hogy a lemezfelvételeknél legyen velünk egy külső fül, egy olyan ember, aki szinte a Road ötödik tagja. Nem csak hallja, hanem érti és érzi is, amit csinálunk. Mi megtaláltuk ezt a szakembert Varga Zoltán (SuperSize Production / USEME zenekar) személyében. Zolit 2006 óta ismerjük, de csak 2008-ban, az Aranylemez című albumunknál kértük fel, hogy dolgozzon velünk producerként, akkor még az érdi Bakery Stúdiójában, amely mellett egy pékség állt, és állandóan friss cipóillat lengte be a süketszobát. Bár mi akartunk Zolival dolgozni, bevallom, a bandából engem zavart a legjobban a jelenléte. Mi többnyire autodidakta zenészek vagyunk, a dalaink ösztönből, érzésből születnek, Zoli meg jött a szakmai javaslataival, hogy ezt a harmóniát így, azt a ritmusváltást meg úgy kéne csinálni. Nem hittem el, amikor az egyik dal refrénjének a tempóját fél (!) bpm-mel emelte meg, mert szerinte a váltástól jobban szól. Én meg azt gondoltam, hogy „ez most komoly? Észre sem lehet venni!” Pedig igaza volt. És az is előfordult, hogy 35-ször vettünk fel valamit újra és újra és újra, amíg jó nem lett. Baromira idegesítő és fárasztó volt vele eleinte. Emlékszem, a felvételek közben ültünk a bőrkanapén, és sokat veszekedtünk. Aztán mára remekül összecsiszolódtunk. Most látjuk csak, hogy mennyit tanultunk a közös munkából.

 

 

Road koncert foto Rado Norbert_700.jpg

 

Fotó: Rado Norbert

 

 

 

Mikor jött el az a pont, amikor már nem álltál ellen, és elfogadtad a producert? 

 

Nagyjából a következő együttműködésünk alatt, az Emberteremtő című 2010-es lemezünk stúdiómunkálatai végén. Azt kellett megértenem, hogy Zoli nem korlátozni akarja a művészi szabadságunkat azzal, hogy feszesebb keretek közé szorítja a dalokat. Tapasztalatlanok voltunk, ezért menet közben szembesültünk azzal, mennyivel jobban szól egy szerzeményünk, ha bizonyos harmóniák más sorrendben követik egymást, és nem úgy, ahogy mi megírtuk. Azt sem tudtuk, milyen apró részleteken múlik, hogy a dob és a gitár ne oltsa ki egymást. A javaslatai segítettek abban, hogy minden stimmeljen hangnemben, ritmikában és prozódiában egyaránt. Zoli találta ki nekünk azt is, hogy ne sávonként vegyük fel a számokat, ahogy szinte mindenki csinálja, hanem egyben egyszerre játszva, mert szerinte nagyon jól meg tud szólalni együtt a Road zenekar. A felvételek így egy kicsit koszosabbak, nyersebbek lettek, és megmaradt az élő koncertek hangulata, lendülete. Ez is jó lecke volt, mert megtanított minket a türelemre, a koncentrációra, az egymásra figyelésre és a zenei alázatra. Szóval azt hiszem, itt fogadtam el én is Varga Zolit, aki azóta a Road állandó producere. Vele csináltuk a lemezeinket, a két DVD-nk hanganyagát, a Hősökkel közös dalunkat és az MH Légierő Zenekar szolnoki fúvósaival közös koncert hanganyagának keverését is.

 

 

 

road 700.jpg

 

 

A Road a kezdetek óta következetesen harapós muzsikát játszik, de a M.A.T.T. című, év végén megjelent új albumotok a megszokottnál is keményebb, és a szövegek is összetettebbek. Mit takar a lemez címe, és mi az oka a váltásnak?

 

A M.A.T.T. lehet akár az eddig ki nem mondott mottónk, a filozófiánk rövidítése: merni, akarni, tudni, tenni. Ez nagyjából összefoglalja, hogyan jutottunk idáig, és mi motiválja a kezdetektől ezt a néhány lelkesen zenélgető domoszlói srácot, akik most Road zenekart alkotják. Az új lemezünk dalai az elmúlt két - két és fél év alatt születtek, amikor sok féle hatás ért minket. A 10. születésnapunk alkalmából volt egy jubileumi turnénk, amin akusztikus koncerteket is adtunk, ezenkívül felléptünk a Szolnoki Légierő Zenekarával és dolgozunk a Hősökkel is. Ezek mind-mind nagyon szokatlan dolgok tőlünk, illetve egy metalbandától, és pozitív értelemben mély nyomokat hagytak. Az új élmények, a másfajta zenei közeg és a közreműködések hatására sok új ötletünk támadt. Már mi sem elégedtünk meg a „kommersz” dalokkal, amelyek csak szórakoztatni akarnak. A M.A.T.T. album ezért zeneileg még keményebb és kísérletezőbb, a dalszövegek pedig többrétegűek, komplexebbek, agyasabbak lettek a tőlünk megszokottnál. 

 

 

 

 

 

 

Nem volt bennetek félsz, hogy a rajongók esetleg nem veszik jól az új irányt?

 

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem tartottunk ettől egy kicsit, de azért nem volt óriási para. Egyrészt ezek a dalok mindenképpen kikívánkoztak belőlünk, másrészt pedig bíztunk a rajongóinkban, hogy jönnek velünk tovább az úton. És igazunk lett. A M.A.T.T. a megjelenésekor a második helyre ugrott a MAHASZ listán – rögtön a Tankcsapda 25 éves jubileumi kiadványa mögé -, majd rövidesen platinalemez lett. Ez nagy elismerés manapság, amikor mindenki a neten és az okostelefonján hallgatja a kedvenc zenéit. Az meg még nagyobb boldogság, elismerés és pozitív visszajelzés a közönségtől, hogy a tavaszi turnénk legtöbb állomása teltházon vagy rekord nézőszámon dübörgött. Magyarországi, felvidéki és vajdasági helyszínek is vannak, és olyan településekre is eljutunk most, ahol ősszel nem tudtunk koncertezni. A repertoáron is változtattunk, hiszen az őszi fellépésekhez képest több új dal került a programba, a régi dalokon pedig frissítettünk. Látványban, fény- és hangtechnikában olyan speciális effektekkel dolgozunk, amit most már a kisebb városokba is magunkkal tudunk vinni, tehát bárki bárhol belénk kóstolhat, legfeljebb a színpadméretek változnak alattunk, de a színvonal nem!

 

 

Az április 8-i, budapesti lemezbemutatóra másfél hónappal korábban elkelt az összes jegy. Számítottatok ilyen érdeklődésre? 

 

Titkon bíztunk benne, hogy jól mennek majd az elővételes belépők, és hátha megint elővételben csinálunk teltházat, de hogy hat héttel a buli előtt nem marad egy jegy sem, az azért még nekünk is meglepetés volt. Nagyon örülünk ennek a szeretetnek! A következő nagy durranást június 25-ére tervezzük, amikor szabadtéren, a budapesti Barba Negra Track színpadán lépünk fel. Azokat is oda várjuk, akik most lemaradtak a fővárosi buliról, meg azokat is, akik jó szokásukhoz híven ott is újra velünk tartanak! Mert aztán ősz végéig biztosan nem mozgolódunk a fővárosban.

 

Tölgyi Kriszta

 

Bővebben:

http://www.road.hu/

https://www.facebook.com/roadzenekar/

https://www.youtube.com/user/roadmusicvideo/