zenesz_logo.png



A ZENÉSZ megújult oldala jelenleg teszt üzemmódban működik.
Interjúk
Tzumo Árpád talán legnagyobb zenei/szakmai sikereit elért fiatal jazz-zenész az országban. Tanult Herbie Hancock-tól és Wayne Shorter-től is többek között, majd ezzel a szellemiséggel Amerikából hazatérve alkot és tanít.

Mondjuk hozzáállást, merthogy kevés zenész rendelkezik olyan erős hittel, mint Tzumo.

 

Bár a beszélgetésünk apropója a megjelenő Dreams lemez, de utoljára közel tíz éve találkoztunk, még az amerikai ösztöndíj előtt. Azóta számos díj és elismerés mellett a világ legnagyobb sztárjaival zenéltél. (Herbie Hancock, Wayne Shorter, Terence Blanchard vagy Kenny Garret) Hogy vagy mostanság? 

 

Köszönöm jól… (nevet)

 


Talán sokszor tették fel neked a kérdést már, de mégis megteszem. Külföldön nem lenne több lehetőséged Jazz-zenészként, mint Magyarországon? Azaz, mi tart itthon?

De több a  lehetőség mivel nagyobb országokban más a helyzet, mint ebben  a  kicsi, de nagyon nagy tehetségű országban. De már sajnos külföldön is egyre nehezebb lábon áll a jazz vagy más egyéb zenei műfaj. 2001. után megváltozott a világ, ezt nagyon éreztem, amikor Bostonban voltam vagy New York-ban. Amerikaiban mindenki meg tudott élni zenélésből most már nem. Egy amerikai állampolgár kredit rendszerekből él, még akkor is, ha  van munkahelye.

 

Ez persze nem olyan banki hitelek, mint a Magyarországon sokkal barátságosabbak, de az elmúlt pár évben ez is sajnos nagyon hanyatlóban van, egyre több a tax-et kell visszafizetniük, vagy ha egy hónapot nem fizetnek, akkor kirúgják őket a saját otthonukból.

 

Ezt a szokást mi is átvettük… Szóval elég kemény világ lett a tengeren túl is. De ezt is hozzá kell tenni, ha valaki akar valamit, azt el tudja érni bármilyen nehéz is a mai világon zenéznek lenni. Az őserőnek működni kell akkor is, ha egy ember jön el a koncertre. Tulajdonkeppén én sose kerestem meg managereket, vagy sosem kopogtattam, az nem az én feladatom, én zenész vagyok. Tulajdonképpen, ha a magam reklámozósával foglalkoznék, semmi időm nem lenne a zenére. De azt is hozzá kell tennem, hogy attól még, hogy valaki nyomul és ott van mindenütt, az még nem azt jelenti, hogy jó művész is. Majd az idő eldönti...

 

Ez volt az első alkalom, hogy felkerestelek téged, hogy csináljunk interjút ,hogy legyen a zenekarról új információ.

 

 

Térjünk rá a lemezre. A Dreams felállása alakult folyton. Hogyan áll most, miért pont így: Borlai Gergő, Papesch Péter, Csókás Zsolt, Bacsó Kristóf és Fodo.

A zenekar 2006-ban alakult, kisebb-nagyobb szünetekkel ment, de a ritmusszekció az elejétől fogva ez volt, csak kibővültünk. Az elején még Tzumo Electronic Dreams volt, most csak The Electronic Dreams. Azért, mert szeretek zenekarban gondolkodni, hogy mindenki teret kapjon a saját maga zenei világában. Mint egy jó autó, ahhoz, hogy tudj vele menni, mindennek jól kell működnie. A másik, hogy Gergővel annyira közös zenei nyelvet beszelünk, hogy megkértem, legyen ö is Band-leader tulajdonképpen közös zenekar. Ö a motor, én a kormány.

 

Mikor éreztétek úgy, hogy beérett a zene a felvételre? Illetve van egyáltalán ilyen, hiszen folyton alakul és változik minden a Dreams-ben.

Ez úgy született meg, hogy majdnem minden hónapban BJC-ben kap lehetőséget a zenekar, hogy játsszon, és felvettük az egyik bulit. Visszahallgatva nekünk is tetszik és a Klubnak is, olyannyira, hogy ők fogjak megjeleltetni a lemezt.

 

Annyiban változott az előző lemezhez képest, hogy sokkal nagyobb teret kapott az improvizáció, pl. az utolsó nóta teljesen impro. Kollektívan improvizálunk.

 

 

Hogyan zajlott a felvétel, illetve utómunka mennyire volt?

 

Live az egész. Minden úgy, ahogy muzsikáltunk, az lesz a lemezen. Persze utólag lett keverve a sound.

 

 

Merre tart a zenekar, van-e út, amin haladtok valami felé, gondolok itt nemzetközi sikerekre is, vagy nincs ennek a formációnak ilyesfajta vágya, mindössze a zenélés öröme a fontos?

 

Ez nem a mi dolgunk. Nekünk az a dolgunk, hogy a legjobban játszunk.
Ez a manager dolga.

 

 

Beszéljünk a zeneszerzésről kicsit. Több lemezen, akár poplemezen is közreműködtél, hogyan állnak a szerzői fronton a munkáid, mennyire közelíted meg ezt a „feladatot” is az improvizáció felől.

 

Régóta írok zenéket, de mostanság jobban érdekel a komponálás, mint a gyakorlás. Szinte egyfolytában írok, nem is érdekel más. Pedig már a hátam is fáj, 8 órán át ülni a hangszer mellet. Improvizálok zeneket, felveszem, leírom aztán 1-2 hét múlva előveszem, aztán tovább írom, vagy átírom. Most egy szimfonikus anyagon dolgozom, éppen most vesszük fel a vonósszekciók.  A hét pecsét a darab címe.

 

 

Tudom, könyvet lehetne írni, de ha 3 mondatban kellene megfogalmazni, hogy mitől jó egy improvizáció, akkor mit mondanál?

 

Hancock mondta nekem, hogy amilyen ember vagy, olyan a zenéd. 2 évig az ö tanítványa voltam, nagyon sokat beszélgettünk az életről.

 

Wayne Shorter is ott volt, ö azt mondta: „úgy kell játszani triolát, mint amikor a nagyanyád gyúrja a tésztát, majd a lisztet, amikor leszórja a kezéről, összeüti a két kezet” Áldja meg az Úr Wayne -t a világ legjobb imporvizációs zenésze mondta Herbie. Tudod, amikor ezekről gondolkodom, nem érzem az időt, minden szó, vagy hang, amit Wayne vagy Herbie mondott, örök zenei tudás. Hálás vagyok a családomnak, hogy eljuttattak hozzájuk, és Istenek legfőképp. Ezekről órákig tudnék mesélni. Fájdalmas volt, amikor vége lett a Monk Band éveimnek. Terence mondta, hogy ez az életben egyszer adatik meg, hogy ilyen burok körülmények közt vagyunk, ki kell menni a vadonba, és nagyon reméli, hogy ott is találkozunk és játszunk.

 

Akkor értettem meg, hogy az igazi sikerhez nagyon sok munka kell. Zawinul is 40 éves volt, amikor a Weather Reportot megcsinálta. Mindenhez idő kell, és sajnos egy fiatal  sokszor türelmetlen tud lenni magával és nem tudja, hogy ez a legnagyobb csapda.

 

 

Hogyan fejleszted magad?

 

Olvasok sokat. A zenéléshez elkerülhetetlen a nyitottság. Nem értem azokat a zenészeket, akik csak egy stílust szeretnek, szinte lehetetlen úgy zenélni, hogy ne hallgasd meg Bach-ot, vagy Bartókot, vagy bölcs könyveket olvass, mint pl. a Bibliát. Tudom ez vallás, de tulajdonképpen nem csak az. Herbie és Wayne Buddhisták, ők abban találtak meg a fejlődést, én nekem a Biblia jelenti a fejlődést és ahogy  az elején mondtam, amilyen ember vagy olyan a zenéd, ahogy beszélsz, ahogy jársz,  ez mind hozzátartozik a te egyéniségedhez. A Time és a Tempó a testedben kell, hogy benne legyen nem a kezedben vagy ujjaidban. A gyomrodban és a szívedben kell érezned.

 

 

Néhány szó a tervekről?

Az van sok, de a legfontosabb most, hogy sok buli legyen a zenekarral. Illetve a másik a szimfonikua darab felvétele.