zenesz_logo.png



- KÁMÁN ILDIKÓ - "Készítettem egy olyan lemezt, amilyet előtte még sohasem" – Illényi Katicával beszélgettünk.

 

IK Miskolc 700x.jpg

 

 

Illényi Katica, Liszt-díjas hegedű és thereminművész, maga a csoda. Hazánk egyik legsokoldalúbb előadóművésze, aki tudatosan tágítja a műfajok határait, és szórakoztatva emeli a zenei műveltségünket. Az a fajta profi, akin meg se látszik, hogy micsoda kemény munka áll tehetsége kibontakoztatása mögött. Mindig derűs, kiegyensúlyozott, és a szemében folyamatosan ott csillog a gyermeki kíváncsiság…

 

Mindig új és új műfajokkal bővíted a repertoárodat. Nemrégiben jelent meg a Tango Classic lemezed. Honnan jött ez a tangó szerelem?

 

Mindig is szerettem a tangót, de akkor vált igazi szenvedéllyé, amikor interneten megtalált engem Saúl Cosentino, zeneszerző, és gratulált a Libertango előadásomhoz, amit YouTube-on látott. Annyira lelkes lett, hogy felajánlotta nekem a darabjait, ami azért is nagy dolog, mert ő Piazzolla – aki kedvenc zeneszerzőm – tanítványa és legjobb barátja volt. Meghallgattam a darabjait, melyek nagyrészt tangók, és rögtön felvettem őket a repertoáromba. Saúl annyira örült ennek, hogy egyszer ideutazott Magyarországra, hogy találkozzunk személyesen is. Kiderült, hogy a felesége magyar, összebarátkoztam velük, azóta napi szinten levelezünk. Ez a kapcsolat adott ihletet, hogy csináljak egy önálló tangó estet. Többek között megtanultam Piazzolla Négy évszak Buenos Airesben című darabját, ami már gyakorlatilag klasszikusnak számít. Egyéb művekkel kiegészülve így állt össze az egész estés tangó műsor. Az az igazság, hogy annyi darabot tudok ebben a műfajban, hogy gyakorlatilag két-három ilyen műsor is kijönne belőle. Annyira beleástam magam a témába, hogy az argentin tangó tánccal is megismerkedtem. Érezni és érteni akartam.

 

 

IK BKK_700x.jpg

 

 

Ha már tanulás. Mindig valami újat tanulsz, amitől az egyik legsokszínűbb előadóművésszé váltál Magyarországon. Mostanában mi hoz lázba téged szakmailag?

 

2018-ban készítettem egy olyan lemezt, amilyet előtte még sohasem. Egy kortárs album, ma élő zeneszerzők hegedű és zongoradarabjaival. Gyönyörű, dallamos, melankolikus alkotások. A kortársnak van egy negatív felhangja; ha meghallják ezt a szót, sokan egyből hallgathatatlan zenékre gondolnak. Ezzel a lemezzel azt szeretném bebizonyítani, hogy vannak ma élő zeneszerzők, akik dallamos műveket írnak. Koncepció volt a lemezen, hogy különböző országokban élő zeneszerzőket gyűjtsek össze. Van köztük például egy Los Angelesben élő spanyol zeneszerző, Arturo Cardelús, aki Saúl Cosentino-hoz hasonlóan felajánlotta nekem a szerzeményeit. Természetesen a magyar szerzőket sem hagytam ki, például Malek Miklós Válasz nélkül című darabja az egyik kedvencem.

 

Óriási tudatosság kellhet ahhoz, amit elértél a színpadon. Mi az, ami kiegyensúlyoz téged a hétköznapokban?


Egyrészt a sport. Rendszeresen jógázom, illetve idén nyáron vettem egy kerékpárt, rengeteget túráztam. Gyerekkoromban sokat bringáztam, de óriási élmény felnőttként tekerni a szabadban. Mivel a gyakorlás ülve, nem szimmetrikus tartásban történik, muszáj ezt a mozgással kompenzálni, különben nagyon féloldalas lennék. Másik, hogy ritkán összeszervezzük a barátnőimmel a nagy sushis találkozónkat, elmegyünk kedvenc éttermünkbe és beszélgetünk. Mindannyian elfoglaltak vagyunk, de kitartunk ezek mellett az összejövetelek mellett, mert óriási feltöltődés számunkra. Van, hogy édesanyám is eljön ezekre a találkozókra, vele is nagyon szoros a kapcsolatom.

 

Sokat utazol a fellépések miatt. Idén milyen országokban jártál koncertezni? Melyik volt a legemlékezetesebb?


Emlékezetes koncertem volt az Egyesült Arab Emírségekben, Sharjaban a 2018-as World Music Fesztiválon a jordán kamarazenekar kíséretében és Mohammad O. Shiddiqui karmester vezényletével. Ezt követően a Palm Beach Opera szervezésében a West Palm Beachen is felléptem testvéremmel együtt, aki a Hosutoni Szimfonikusok első hegedűse. Szintén amerikai közönség előtt adtam egy hegedű-theremin-zongora koncertet Spring Island-en, ahol a zongorakísérőm Barta Alfonz – Talfi volt, az Edda együttes első billentyűse és zeneszerzője, aki kiválóan játszik klasszikust és jazzt is a könnyűzene mellett. Floridában próbáltunk, Dél-Karolinában koncerteztünk, nagyon izgalmas volt. Mindezek mellett a környező országokban is szerepeltem a budapesti jubileumi koncertemet követően. Tavasszal a Temesvári Magyar Napokon, nyáron pedig Pozsonyban, a „Több, mint szomszéd” magyar kulturális héten a pozsonyi Capella Istropolitana kamarazenekar kíséretével és Rácz Márton karmester úr vezényletével adtunk közös koncertet.

 

 

IK 700x.jpg

 

 

Említetted második hangszeredet, a theremnint. Mennyire vette át a szerepet a színpadon?

 

Igazából továbbra is csak egy színfolt a műsorban, körülbelül negyedórás blokk egy kétórás műsorban. A tangó műsorban például nem szerepelt, mert oda nem illett, de a koncerteken mindig nagyon várják az emberek. Most rendeltem egy új típust, szóval nagy izgalommal várom, hogyan fog szólni.

 

Ha év eleje, Illényi Katica nagykoncert a Kongresszusi Központban. 2019-ben is folytattad a hagyományt?

 

Év elején nem voltam itthon, ezért a szokásos budapesti évnyitó koncert most elmaradt. Svájcban, a Winterthur Musikkollegium szimfonikus zenekarával adtam szilveszteri gálakoncertet. A műsort németül kellett levezetnem, amire alaposan fel kellett készülnöm. Külön öröm volt számomra, hogy a testvéreim is felléptek velem ezen a rendezvényen, Illényi Anikó, a Winterthur-Stadtorchester szólamvezető csellistája és Illényi Csaba, a Bécsi Zeneakadémián diplomázott hegedűművész is.

 

 

Illényi Katica Facebook: https://www.facebook.com/illenyi.katica

 

Az interjú a Zenész Magazin 2019/212. számában jelent meg.